Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kergemarha-kór miatti nyugat-európai hisztéria különös jelentőséget ad az állat-egészségügyi uniós és hazai jogszabályok közelítésének. A szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása tavaly januártól kötelező, és elkezdődtek az előkészületek a sertés-, a juh- és a kecskeazonosítási és -nyilvántartási rendszer fejlesztésére is. Hiányosság, hogy bár a szarvasmarha-nyilvántartási rendszer teljesít minden olyan közösségi követelményt, amely az állatok szállításának nyilvántartására vonatkozik, nem tartalmazza sem az állat-egészségügyi, sem a közegészségügyi információkat. Szükség van tehát egy online adatbázishoz történő hozzáférhetés lehetőségét megteremtő jogszabály-módosításra, amely megalapozná egy járványügyi megfigyelő hálózati rendszer megteremtését is. Az állati betegségek területén Magyarországnak még olyan rendeletet is meg kell alkotnia, amely fertőző betegségek kitörése esetén intézkedik a gazdálkodók kompenzálásáról.
Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabály ugyanakkor nem készült el. Bár a vágóhidak és húsfeldolgozók állapotának és fejlesztési lehetőségeinek országos felmérése megtörtént, a higiénia, élelmiszerbiztonság, környezet és állatjólét területén nem felelünk meg az uniós előírásoknak, annak ellenére, hogy az EU állatjóléti szabályainak nagy részét már átvettük. Kiemelt feladatot jelent még a harmonizáció megvalósítása az állatok leölésére (az elkábítás feltételrendszerének felállítása), valamint a gazdasági haszonállatok tartására vonatkozó szabályok esetében. Ki kell dolgozni az élő állatok szállítására vonatkozó állatvédelmi akciótervet is, fejleszteni kell az állatvédelmi felügyelők hálózatát, valamint a nemzeti állat-egészségügyi informatikai rendszert. Egyszerűbb a helyzet a halászat esetében, mivel az édesvízi halászatra csak kevés uniós jogszabály vonatkozik. A tengeri halászattal foglalkozó jogszabályokat a magyar fél tudomásul veszi, ugyanakkor az importált friss és élő halak ellenőrzésére megfelelő jogszabályokat kell hozni.
Előrelépés történt a növényvédelmi törvény 2000. májusi elfogadásával, amelynek révén Magyarország fokozatosan bevezeti az uniós követelményeket a növényegészségügy, a növényvédő szerek és a műtrágyák nyilvántartásával és forgalmazásával kapcsolatban. (A törvény rendelkezései és a végrehajtási rendeletek csak fokozatosan lépnek érvénybe 2000 augusztusától 2003 januárjáig.) A jelenleg az EU-ba exportált zöldségekre és gyümölcsökre vonatkozó előírásokat és standardokat ki kell terjeszteni az importált és hazai piacokra termelt termékekre is. Meg kell oldani továbbá a hazai szőlőkataszter és a gyümölcsösök regisztrációját, de ugyanígy a növényvédő szerek nyilvántartásával foglalkozó laboratóriumok felállítását is. A borászatban is van még tennivaló, mert a közösségi rendeletek külön szabályozzák a meghatározott termelőhelyű borok, habzóborok előállítását. Így például csak olyan bort, szőlőlevet és mustot lehet az EU tagállamaiban forgalomba hozni, amelyet az unióban engedélyezett borászati eljárással állítottak elő.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos álláspontja szerint számos területen igen előrehaladott a jogharmonizáció, ugyanakkor az éves uniós országjelentés a környezetvédelem mellett az agrár-jogharmonizációt jelölte meg azon területnek, ahol még számos feladat vár végrehajtásra.
