A szervezet képviselői úgy látják, hogy az elmúlt években tapasztalt alacsony beruházási szint, az elhalasztott projektek miatt mára olyan válságos helyzet alakult ki a közlekedésben, ami a társadalomnak és az üzleti szférának egyaránt kárt okoz. Az iparszövetség becslése szerint a fő közlekedési útvonalakra és az autópályákra 25 milliárd fontot kellene költeni a következő tíz évben, a városi tömegközlekedésre 79 milliárdot, a vasútra 62 milliárdot, a kikötőkre és a vízi utakra 9 milliárdot, a kutatásra és a technológiafejlesztésre pedig további kétmilliárdot.
A mai brit közlekedéspolitikával szemben megfogalmazott egyik legélesebb kritika az, hogy míg huszonöt évvel ezelőtt az akkori kormány az útadóból származó bevételt majdnem teljes egészében a közutak és a tömegközlekedés fejlesztésére fordította, addig ma reálértéken feleannyit sem költ beruházásra. Az utóbbi években hatmilliárd font körül stabilizálódott a közlekedési célú fejlesztések költségvetési kerete, jóllehet az úthasználók ma már megközelítőleg 36 milliárd fonttal gyarapítják évente az államháztartás bevételi oldalát.
Az iparszövetség vezetői ugyanakkor nem rekedtek meg a bírálatok szintjén, hanem ígéretet tettek arra, hogy meghatározzák az általuk elsődlegesnek tartott beruházási projekteket, és legkésőbb ősszel beterjesztik a kormány elé a javaslatukat, amely a legkedvezőbb finanszírozási módok megtalálásához is ad majd néhány tippet.
(NAPI)
**** KERETBEN ****
A közlekedésüggyel kapcsolatos "részletes viták" egyike a londoni metróhálózat sorsáról folyik. A kormány nemrég fontolóra vette, hogy a brit főváros évszázados múltú, jelenleg állami tulajdonú földalattiját - a Tube-ot - a szolgáltatás korszerűsítése végett részlegesen privatizálja. A versenyszférából érkező új üzemeltetők számára azonban olyan kedvező feltételeket helyezett kilátásba, hogy a magánbefektetők most már a teljes privatizációért lobbiznak. A részleges magánosítással mintegy hétmilliárd font magántőke áramlana a kasszába, amely elegendő a színvonal javításához - véli John Prescott, a brit kormány közlekedési minisztere, ugyanakkor nem zárkózik el attól, hogy a metrótársaság másik részét is eladja, ha a magánbefektetők által bonyolított kötvénykibocsátás eredményesnek bizonyul a forrásteremtésben.
A közlekedésüggyel kapcsolatos "részletes viták" egyike a londoni metróhálózat sorsáról folyik. A kormány nemrég fontolóra vette, hogy a brit főváros évszázados múltú, jelenleg állami tulajdonú földalattiját - a Tube-ot - a szolgáltatás korszerűsítése végett részlegesen privatizálja. A versenyszférából érkező új üzemeltetők számára azonban olyan kedvező feltételeket helyezett kilátásba, hogy a magánbefektetők most már a teljes privatizációért lobbiznak. A részleges magánosítással mintegy hétmilliárd font magántőke áramlana a kasszába, amely elegendő a színvonal javításához - véli John Prescott, a brit kormány közlekedési minisztere, ugyanakkor nem zárkózik el attól, hogy a metrótársaság másik részét is eladja, ha a magánbefektetők által bonyolított kötvénykibocsátás eredményesnek bizonyul a forrásteremtésben.