Az Európai Unió a négy szabadság elvének érvényesülése érdekében az adóztatás területén is harmonizált szabályozást szeretne bevezetni. Az egységes belső piac jobb működését segítené elő ez a lépés. Nem mellékes az sem, hogy az egységes adóztatás rendszerének kidolgozása az uniónak jó alkalmat teremtene a döntéshozatali mechanizmus gyakorlására most, amikor már csak néhány év maradt hátra az első kelet-európai tagjelöltek felvételéig.
Mindezek miatt a tizenöt tagország már évek óta igyekszik közös nevezőre jutni az adóztatási kérdésekben - egyelőre eredménytelenül. Az EU brüszszeli bizottsága 1997-ben kétéves határidőt adott magának, hogy véget vessen a tagállamok közti eltérő adópolitikából származó anomáliáknak. Az elképzelés sikere egyelőre kétséges. A többségi álláspont szerint a mostani, országonként eltérő adószabályozás végső soron sérti a tisztességes verseny elveit is, ám a részletkérdésekben egyes tagországok ellenállnak.
Az új, egységes elveken alapuló, megreformált adócsomagot eredetileg a finn elnökséget lezáró helsinki csúcson fogadták volna el az unió országai. Lényegében minden részletkérdésben sikerült megállapodni, a forrásadó kivételével. A tizenöt tagország közül Nagy-Britannia az egyetlen, amely nem hajlandó elfogadni a takarékbetétek kamataira kivetendő 20 százalékos forrásadó bevezetését.
London az eurokötvényekre szeretne mentességet szerezni, de természetesen csak egy jól körülírt kötvénytulajdonosi körben. Álláspontja szerint az lenne a legjobb megoldás, ha az új adórendelkezések életbelépését megelőzően kibocsátott kötvényekre - ha az azok után fizetendő kamatadó értéke meghaladja a negyvenezer eurót - nem kellene kivetnie az egységes kamatadót.
A többi uniós tagország ezt a kérést elfogadhatatlan kivételezésnek ítélte, amely torzítja a pénzpiacok közti egyenlő verseny feltételeit, és nemet mondott a brit kérésre. Még január közepén a tagállamok - Németország vezetésével - arra kérték Londont, hogy fogadja el az egységes kamatadó bevezetését a nemzetközi kötvényekre is. A német vélemény szerint ez a lépés az integráció erősítése szempontjából is alapvető fontosságú lenne.
A britek makacssága nem véletlen. Attól tartanak, hogy a ma alapvetően londoni székhelyű eurokötvény-kereskedelem megsínylené a külföldiekre is kiterjedő egységes kamatadót, emiatt pedig hosszabb távon a piaci szereplők jó része kivonulhat a szigetország pénzügyi központjából. A jelek szerint a City érdekeinek védelme ebben az esetben megér annyit a brit pénzügyi vezetés számára, hogy akár komoly konfliktust is felvállaljon a EU többi országával.
A kezdetben határozottan elutasító britek álláspontja is finomodott azonban, és így történt, hogy egy hónappal ezelőtt felettébb érdekes javaslatot tettek az EU-nak. A különutas megoldás elfogadásáért cserébe azt ajánlották fel, hogy a jövőben a nemzetközi kötvénytulajdonosokról részletes információkat adnak a többi uniós tagország adóhatósága számára.
Ez az ajánlat azonban köszönőviszonyban sincs az adóztatás elveiről szóló megegyezéssel, amelyet az unió pénzügyminiszterei 1997-ben fogadtak el - jelentette ki Frits Bolkestein, az adóügyekért felelős brüsszeli főbiztos. Bolkestein elismerte ugyanakkor, hogy az egységes kamatadó elleni londoni érvek is meglehetősen "súlyosak", ezért a kérdést nagyon óvatosan kell kezelni.
A brit kormány hajlíthatatlanságát jelzi, hogy a múlt héten beterjesztette az alsóház elé az új pénzügyi év költségvetését, mely szerint április elsejétől a nemzetközi kötvényekre kivetett eddigi alacsony forrásadó is megszűnne.
D. L.
**** KERETBEN ****
Nagy-Britannia igyekszik "házon belül" is rendet tenni, hogy ezzel is növelje az EU-nak a különutas megoldásért cserébe felajánlott információszolgáltatás értékét. Gordon Brown pénzügyminiszter közös nevezőre szeretne jutni a Nagy-Britanniához kötődő off-shore-centrumokkal az átláthatóság javítása kérdésében. Közvetlen kényszerítésre nincs lehetősége, mivel a koronagyarmatok alkotmányos autonómiát élveznek az adószabályozás kérdéseiben. A brit adóparadicsomok közé tartoznak egyebek mellett a Kajmán-szigetek, a Csatorna-szigetek, a Man sziget, valamint a Bermudák. A lépés kettős haszonnal jár: egyrészt csökkenthető az e területekhez köthető évi egymilliárd fontra becsült adóelkerülés, másrészt London így megbízhatóbb információkkal állhat az EU-tagországok adóhatóságainak rendelkezésére.
Nagy-Britannia igyekszik "házon belül" is rendet tenni, hogy ezzel is növelje az EU-nak a különutas megoldásért cserébe felajánlott információszolgáltatás értékét. Gordon Brown pénzügyminiszter közös nevezőre szeretne jutni a Nagy-Britanniához kötődő off-shore-centrumokkal az átláthatóság javítása kérdésében. Közvetlen kényszerítésre nincs lehetősége, mivel a koronagyarmatok alkotmányos autonómiát élveznek az adószabályozás kérdéseiben. A brit adóparadicsomok közé tartoznak egyebek mellett a Kajmán-szigetek, a Csatorna-szigetek, a Man sziget, valamint a Bermudák. A lépés kettős haszonnal jár: egyrészt csökkenthető az e területekhez köthető évi egymilliárd fontra becsült adóelkerülés, másrészt London így megbízhatóbb információkkal állhat az EU-tagországok adóhatóságainak rendelkezésére.