Frankfurti tudósítónktól
Berlini híresztelések szerint a kormányzó koalíció atomenergia-politikájának áldozatul eshet a csaknem két évvel ezelőtt - még a Kohl-kormány elképzelése nyomán - útjára indult német árampiaci liberalizáció. Egyes lapok tudni vélik, hogy Werner Müller, a Schröder-kormány gazdasági minisztere informálisan máris megállapodott a német piacon domináns szerepre törekvő két konglomerátummal arról, hogy ha e cégek hozzájárulnak a kormány atomerőmű-bezárási programjához, akkor a kartell-ellenes hivatal nem háborgatja őket a befejezés előtt álló fúziók ügyében.
Megafúziók
Az 1998 végén hatalomra került szociáldemokrata-zöld koalíció a környezetvédők pártjának régi követelését, az általuk veszélyes üzemnek minősített atomerőművek fokozatos bezárását is felvette a programjába. Ebben a kérdésben azonban az érintett óriáscégek egyelőre elutasítják a kormány álláspontját és nem hajlanak semmilyen kompromisszumra.
Ulrich Hartmann, a Viaggal éppen egyesülés alatt Veba igazgatótanácsának elnöke szerint az évente mintegy 43 milliárd márka forgalmat bonyolító német árampiacon hamarosan véget ér az árverseny. "Az idén konszolidálódik a piac, a jövő évtől pedig már ismét áremelésekre lehet számítani" - nyilatkozta január végén a Telebörse című gazdasági magazinnak Hartmann, aki szerint a verseny a szolgáltatási színvonalra terelődik át.
A kartellhivatal ugyanakkor máris figyelmeztetett: a Viag és a Veba - illetve az általuk uralt áramcégek, a Preussen Elektra és a Bayernwerk -, továbbá az RWE és a VEW között küszöbön álló fúziók eredményeként létrejövő két óriásvállalat az év végére a hazai piac több mint 70 százalékát fogja kezében tartani. Elemzők szerint erős a gyanú, hogy az áramszolgáltatásban érdekelt vállalatok részvételével létrejött és idén január 1-jén életbe lépett, az árampiaci verseny kereteit újraszabályozó megállapodás kapcsán a cégek már fel is osztották egymás között a piac nagy részét. Ulf Böge, a kartellhivatal elnöke azonban továbbra is csak a folyamatban levő összeolvadások "alapos vizsgálatát" helyezte kilátásba, miközben ismételten az árak újabb csökkentésére és - a kisebb versenyzők érdekében - az áramszállítási tarifák egységesítésére szólítja fel az érintetteket.
Mérsékelt árcsökkenés
A liberalizáció kezdeti nehézségeit jól jellemzi, hogy az árampiacot felszabadító törvény 1998. áprilisi hatálybalépése után egy évig gyakorlatilag semmi nem történt a piacon. Komolyabb árverseny először tavaly nyáron bontakozott ki, amikor a baden-württembergi Yellow Strom GmbH megkezdte országos kampányát a fogyasztók elhódítására. A hadjárattal párhuzamosan a Yellow gyors sikereit megirigylő RWE és mások ugyancsak elkezdték kínálni az olcsó áramot a korábban nem hozzájuk tartozó körzetekben is, ami miatt 1998 októbere és 1999 októbere között már mintegy 14 százalékos árcsökkenés következett be a nagyobb fogyasztók piacán. Ezzel szemben a magánháztartásokat áramtarifái átlagosan csupán 2,5 százalékkal mérséklődtek, ez az ütem pedig még messze van a távközlési piac megnyitása után ott bekövetkezett, egyes esetekben a 60 százalékot is meghaladó árcsökkenéstől - mutatnak rá az elemzők.
A háztartások egyébként, amelyek most már jogosultak az áramszolgáltató szabad megválasztására, de a technikai kérdések és a szolgáltatóváltáshoz kötődő egyszeri magas díjtételek miatt bizonytalanok is, a mai napig sem kezdeményezték tömegesen a szerződések felülvizsgálatát. Ulrich Hartmann szerint az eddig eltelt időszakban a lakosságnak legfeljebb egy százaléka élt a konkurencia megjelenéséből adódó lehetőséggel.
Áram Csernobilból?
A meglepő gyorsasággal fu-zionáló nagyok mellett a piacon megjelent több száz kisebb újonc közül eddig csak a Yellow-nak sikerült átütő sikereket elérnie, és ez a társaság is inkább a francia kapcsolatnak köszönheti az eredményeit. A Yellow anyavállalata, az Energie Baden-Württemberg (EnBW) 25,01 százaléka ugyanis a tartományi kormánytól 4,7 milliárd márka fejében a francia állami monopólium, az Electricité de France tulajdonába ment át. A Yellow-n keresztül az olcsó francia áram megjelent a német piacon is, ahol a felettébb szigorú környezetvédelmi előírások miatt a helyi termelők csak meglehetősen drágán tudják előállítani az áramot.
Bár a liberalizáció nyomán most valamelyest megélénkült piacon újabban már a mobiltelefon-társaságok, sőt a cipőgyártó Salamander cég is szolgáltat áramot, középtávon a piac valószínűleg mégis a fenti duopóliumra és az EnBW csoportra korlátozódik. A jelek szerint ezt a Schröder-kormány sem bánja, jóllehet annak nyilván nem örül, hogy a saját piacuk megnyitását egyre csak halogató franciák már tavaly megvetették a lábukat Németországban.
A hazai munkahelyeket féltőknek továbbra is aggodalomra ad okot, hogy Lengyelországon és Csehországon keresztül a rendkívül olcsó kelet-európai áram is utat találhat magának Németországba. A kedvező exportlehetőség késleltetheti a környezetvédők által időzített bombának vélt, elavult kelet-európai atomerőművek bezárását - érvelnek a piacnyitás ellenzői.
SOMOGYI CSABA
