Svédországban a biomassza jelentette a megoldást

A Stockholm Energi 1986-ban azzal a problémával szembesült, hogy Hasselbyben működő szén- és olajtüzelésű villamos erőműve csak alapos felújítás után tud megfelelni az 1993-ban bevezetendő új környezetvédelmi normáknak. A határidő betartása érdekében az energetikai társaság alaposan áttekintette a technológiai innováció kínálta lehetőségeket.
A cég elsőként a legkézenfekvőbb megoldást, az erőmű rekonstrukcióját vette fontolóra. Ez történhetett volna - olcsóbb megoldásként - gáztisztítók felszerelésével, vagy a várható határértékeknek már eleve megfelelő, szintén szénnel fűtött új erőművi berendezés üzembe állításával. A megújított létesítmény beruházási és üzemeltetési költségei azonban tetemesnek ígérkeztek. A technológiai innovációk kínálatában megjelentek a szenes blokk árának mintegy tizedéért megvalósítható és jóval kevesebb szennyező anyagot kibocsátó, földgázzal üzemeltetett energetikai blokkok is. Bár ez az út már reálisnak tűnt a szakemberek számára, a beruházási program végrehajtásához - beleértve a Hasselbybe menő földgázvezeték lefektetését is - csaknem öt évre lett volna szükség, miközben a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet már 1992-ben be kellett volna nyújtani az illetékes hatóságoknak.
Tekintettel arra, hogy a vizsgálatokkal is csak telt az idő, a svéd főváros energetikusai az 1993-tól várható energiaigény kielégítése érdekében átmeneti megoldásként egy hőszivattyús rendszer létesítését is felvetették - annak ellenére, hogy a rendszer működésével kapcsolatban több fontos műszaki problémát még nem sikerült megnyugtatóan megoldani. Ez a rendszer sem működhetett egyébként villamos energia nélkül, márpedig az áram biztosítása akkoriban még szintén nehézségekbe ütközött volna az atomerőművek leállításáért küzdők erős pozíciója miatt.
Ekkor kezdték komoly alternatívaként vizsgálni a biomasszára épülő rekonstrukciót. Ez a fűtőanyag a költségek szempontjából különösen hatékonynak ígérkezett. A gázblokkos megoldásnál valamivel nagyobb beruházási igénnyel járó, de megújuló energiaforrást hasznosító erőműben ugyanis részben hulladékból előállított, éghető pelletet (tömörített anyagot) tüzelnek el, és ezzel hozzájárulnak a svéd fővárosban és környékén különösen súlyos hulladékprobléma enyhítéséhez.
Miután a Stockholmtól északra, Uppsalánál létesített szemétlerakó 7-10 éven belül megtelik, az energiaszolgáltató társaság ötlete kapóra jött a városnak. Az 1991-ben hozott döntés egy évvel későbbi megvalósítása tovább javított a mindaddig átmeneti megoldásként kezelt program gazdaságosságán, mivel megfelelő földgáztüzelésű energiablokkokkal párosítva a biomasszás egységeket be tudták illeszteni a távlati energetikai koncepcióba is. Az ennek eredményeként felépült komplex rendszer nemcsak gazdasági szempontból bizonyult kiemelkedően hatékonynak, hanem eleget tesz a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak is, mivel mindkét felhasznált tüzelőanyag környezetbarát.
Magyarország számára a svéd eset gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt tanulságos lehet. Az ország kedvező biomassza- és a földgáz-ellátottsága önmagában is lehetővé tenné a hasonló átalakításokat, különösen, ha olyan célirányos és tudatos, a közérdeket maximálisan figyelembe vevő gazdaságirányítással párosul, mint amilyet a svéd kormány tanúsított.
BALOG KÁROLY (A KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM FŐTANÁCSOSA)