Az elemzés szerint az unióban a villamosenergia-piac átlagosan 65 százaléka nyílt meg a verseny előtt; az egyes országokban a piacnyitás mértéke eltérő (lásd táblázatunkat). A versenyhelyzet erősítésére irányuló brüsszeli törekvések nyomán az iparág átalakulása drámaian felgyorsult. Az energiafogyasztás az EU-ban - bár mérsékelt ütemben - folyamatosan nő, miközben az ágazat szereplőinek száma drasztikusan csökken.
A PwC szerint az új körülmények között a vállalat mérete önmagában nem jelent versenyelőnyt, sikereket sokkal inkább a vállalati értéklánc elemeinek átrendezésével és új piaci csatornák feltárásával lehet elérni. Eddig az a törekvés jellemezte a vállalatcsoportokat, hogy minél szélesebb vertikális integrációt alakítsanak ki, vagyis az áram termelésétől az elosztáson és a szállításon keresztül a végfelhasználóknak való eladásig tartó folyamatból minél nagyobb részt ellenőrizzenek. Ez a tendencia várhatóan megfordul a jövőben, vagyis a társaságok különböző tevékenységekre - termelésre, elosztásra, szállításra vagy viszonteladásra - specializálódnak.
A regionális vagy országos szinten egykor monopolhelyzetben levő közszolgáltatóknak fel kell venniük a harcot a helyi piacokra betörő más európai vagy tengerentúli vállalatokkal. Mivel a versenypiac kialakulása Európában a villamos energiát is egyre inkább a szó klasszikus értelmében vett termékké változtatja, az energiaipari cégek nemcsak egymás vetélytársaivá válnak, hanem szembe kell nézniük például a nagy áruházláncokkal is, amelyek polcain az internet-hozzáféréshez hasonlóan "áramcsomagok" is megvásárolhatók lesznek.
Az árampiacra betörő áruházláncok már ma is igen széles körű és olcsó fogyasztásicikk-palettát kínálnak, a vevők megtartása vagy új vásárlók meghódítása érdekében a villamos energiát valószínűleg alacsony árréssel, esetleg áron alul kínálják.
A multinacionális áruházláncok a más piacokon jól bejáratott márkanevekkel és megalapozott hírnévvel szállnak be az áramversenybe, és e fenyegetés hatására az energiaipar tradicionális áram- és gázszolgáltatói fúzióra kényszerülnek - áll a nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó társaság prognózisában.
Az erős verseny miatt a piaci szereplők áraikban nem térhetnek el egymástól jelentősen, ezért a hagyományos közszolgáltatók egyik fegyvere lehet, hogy a több évtizedes kapcsolatra épülő fogyasztói bizalmat beépítik a márkanevükbe, és több terméket összekapcsoló, "megkerülhetetlen" csomagot kínálnak.
Az iparág átalakulását a PwC tanulmánya szerint tovább gyorsítja az elektronikus kereskedelem térnyerése. Abban az esetben, ha a vásárlók hozzászoknak az interneten keresztül történő üzletkötéshez, kapva kapnak majd az online szolgáltatási ajánlatokon. Az eladó-vevő kapcsolat az internet belépésével új dimenziókba kerül és leegyszerűsödik, ami új marketingstratégiák kidolgozását követeli meg. Az e-business nemcsak a viszonteladók, hanem a nagykereskedelem előtt is új lehetőségeket nyit meg. Más iparágak szereplőihez hasonlóan valószínűleg a közszolgáltatók is kihasználják majd az elektronikus kereskedelem kínálta lehetőségeket, hogy növeljék a piaci részesedésüket.
A piac liberalizálása a kereskedelmi szabályozás bonyolult rendszerének kialakításához vezet, de csak így lehet elérni, hogy a villamos energia és a gáz kereskedelme a más árupiacokon szokásos módon történjen. A PwC szerint az angol példát - a bonyolult versenyeztetési eljárásokkal megtűzdelt központi elosztási sémát - várhatóan nem követik más európai országok. Az elosztási rendszerek koordinációja egyébként kulcsfontosságú abban, hogy lehetővé váljon az államhatárok közötti villamosenergia-kereskedelem.
A versenypiac bevezetésétől - és ezen keresztül az árak csökkenésétől - az ipari versenyképességnek az Egyesült Államokhoz viszonyított javulását várják az európai döntéshozók. Az európai átlagos energiaárakat 100 százaléknak véve az USA-ban 67 százalék az ár, ami az energiaigényes iparágakban számottevő versenyelőnyt nyújt az amerikai vállalkozásoknak.
D. GY.
**** KERETBEN ****
Magyarországon a kormány tervei szerint heteken belül az Országgyűlés elé kerül az új villamosenergia-törvény. Ha a képviselők elfogadják a javaslatot, akkor 2001 elején kísérleti jelleggel megnyílhat a magyar piac egy része. A versenypiac áldásaiból egyelőre csak a tíz legnagyobb magyar áramfogyasztó vállalat részesülhet, ám az EU fokozatos piacnyitásra vonatkozó követelményrendszeréből az következik, hogy a csatlakozás időpontjára Magyarországnak is a Brüsszel által előírt mértékű versenypiaccal kell rendelkeznie.
Magyarországon a kormány tervei szerint heteken belül az Országgyűlés elé kerül az új villamosenergia-törvény. Ha a képviselők elfogadják a javaslatot, akkor 2001 elején kísérleti jelleggel megnyílhat a magyar piac egy része. A versenypiac áldásaiból egyelőre csak a tíz legnagyobb magyar áramfogyasztó vállalat részesülhet, ám az EU fokozatos piacnyitásra vonatkozó követelményrendszeréből az következik, hogy a csatlakozás időpontjára Magyarországnak is a Brüsszel által előírt mértékű versenypiaccal kell rendelkeznie.