Magyarországon az energiapiaci szabályozás több szinten valósul meg: van gáztörvény, villamosenergia-törvény, távhő-szolgáltatási törvény, valamint kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, működési engedélyek, üzemi szabályzatok és üzletszabályzatok rendelkeznek a piac működéséről. A jövőben fokozott figyelmet kell fordítani az EU-irányelvekre, ezeket kötelező lesz beépíteni a hazai szabályozásba.
A magyar energiapolitikáról szóló 21/1993. számú országgyűlési határozatban lefektetett alapelveket és stratégiai célokat a brüsszeli bizottság országvéleménye is megerősítette. Magyarország EU-csatlakozása nagyban befolyásolja ezt a stratégiát, mivel az energiaszektor működését jogi eszközökkel is másképp kell vezérelni egy különálló, gyorsan fejlődő ország esetében, mint egy 300 millió lakosú, energetikailag stabil fogyasztású közösség tagjaként.
Az 1995-ös energiaipari privatizáció és az azt kísérő szabálymódosítások alapjaiban megváltoztatták a hazai energiaszektor szerkezetét és működési felté-teleit. Az Európai Unió a nyolcvanas évek végén tette meg az első lépéseket az energiahordozók piacának átalakítására, de az energetikai társaságok ellenérdekeltsége és az egyes tagálla-mok eltérő érdekei miatt csaknem tíz évig húzódott a piacnyitásról szóló irányelv elfogadása. A 96/92/EK irányelv a tagállamok részére 1999 februárjától teszi kötelezővé a fokozatos piacnyitást. 2006-ban az EU brüsszeli bizottsága felülvizsgálja az irányelv teljesítését és jelentést készít az Európai Parlament és az Európai Tanács részére. Magyarországon a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási kereteket a versenypiac működésének első szakaszában célszerű fenntartani, hiszen a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény és a ráépített jogszabályok biztosítják a regulált piac működését, ahol a fogyasztók a közüzemi szolgáltatásokhoz maximált árakon juthatnak hozzá.
A jelenlegi szabályozási rendszerben az erőművek kötelesek felajánlani az általuk termelt villamos energiát a szállítónak. Az egyesített villamosenergia-rendszer zavartalan működése érdekében az országos ellátásért felelős Magyar Villamos Művek Rt. ugyanakkor a belföldi kapacitások mellett import- és exportmonopóliummal is rendelkezik. Az áramszolgáltatóknak megengedett, hogy az energia egy bizonyos részét importból szerezzék be, a behozatalt azonban technikai korlátokkal nehezíti a jogszabály. A 2001. január 1-jei piacnyitás célja, hogy üzleti alapon épüljenek erőművek Ma-gyarországon. Az új piaci modell jogszabályi háttereként azonban új villamosenergia-törvényre van szükség.
A földgáz belső piacának közös szabályairól szóló 98/30/EK irányelvet az Európai Parlament és az Európai Tanács 1998. június 22-én fogadta el. Az uniós követelményeknek való megfeleléssel párhuzamosan az egységes európai földgázpiachoz történő csatlakozás igénye is megfogalmazódott Magyarországon. A hazai földgázpiacon a verseny bevezetését és az irányelvnek megfelelő jogszabályi háttér kidolgozását több körülmény nehezíti. A tevékenységek a földgáziparban kevésbé váltak szét, mint a villamosenergia-iparban. A Mol Rt. kizárólagos szereplő a földgáz termelésében, szállításában, a gázrendszer irányításában, és érintett a nagyipari energiafogyasztók ellátásában, valamint az elmúlt években szerzett tulajdoni részesedésén keresztül az elosztásban és szolgáltatásban is. Az átlátható és diszkriminációmentesen működő földgázpiac e funkciók szétválasztását igényli a piac összes szereplőjétől.
Az Európai Parlament és a Tanács 98/30/EK számú, a földgáz belső piacának közös szabályairól szóló irányelve 1998. augusztus 10-én lépett hatályba azzal, hogy a tagországoknak két év alatt kell beépíteniük az irányelvet a saját jogrendjükbe. Ennek elősegítésére az Európai Unió koordinációs csoportot hozott létre. A direktíva ugyanazt a célt szolgálja, mint a többi, monopólium lebontására vonatkozó jogszabály: a verseny kiszélesítésével piaci környezetben kell csökkenteni az árakat. Az irányelv felépítése és szabályozási elképzelései általánosságban a villamosenergia-ipar megnyitásához hasonlóak, de természetesen figyelembe veszik a gázipar sajátosságait.
Az irányelv jó néhány olyan esetet nevesít, amelyben a hatálya ideiglenesen felfüggeszthető. Egy tagország akkor kérhet mentességet, ha bizonyítja, hogy a vezetékrendszere nem kapcsolódik közvetlenül egy másik tagországéhoz, és csak egyetlen külső beszállítója van. Akkor is lehet derogációt kezdeményezni, ha az ország az irányelv szerint fejlődő piacnak minősül, és ha a távvezetéki infrastruktúrája fejletlen. Mivel ezek a kitételek Magyarországra nem teljesülnek, a magyar kormány nem kér halasztást a direktíva átvétele alól. (A MOL Rt. viszont jelezte, hogy élni kíván az ideiglenes mentesség irányelv adta lehetőségével.)
A távhőszolgáltatás hőforrásai az Európai Unió tagállamaiban túlnyomórészt kombinált ciklusú hő- és villamosenergia-termelő, kisebb részben pedig alternatív energiákat hasznosító erőművek. A távhőszolgáltatás területén nincs egységes előírás a közösségben, amelyből jogharmonizációs követelmény származhatna. Az 1998 közepe óta hatályos magyar távhő-szolgáltatási törvény összhangban áll több tagország szabályozásával. A távhőszolgáltató társaságok helyi önkormányzati tulajdonban vannak, és a településigazgatás a távhőszolgáltatás területén hatósági feladatokat is ellát (a szolgáltatás díjainak és a díjalkalmazás feltételeinek meghatározása, valamint a szolgáltatói működési engedélyek kiadása a helyi önkormányzatok kompetenciája). Ezt a jogkört a jövőben is célszerű fenntartani és a távhőszolgáltató társaságok üzemeltetését megnyitni a verseny előtt, feltéve, hogy ez a távhőszolgáltatás díjainak csökkentésével és a rendszer versenyképes működtetésével párosul.
DRÁVUCZ PÉTER
**** KERETBEN ****
Az egységes szabványokról szóló irányelv
Az Európai Parlament és a Tanács 1996-ban elfogadta a 96/92/EC számú, a villamosenergia-piac egységes szabályozásáról szóló jogszabályt. A jogszabály 39 alapelvet tartalmaz, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak:
* A belső villamosenergia-piacot fokozatosan kell kiépíteni, hogy a villamosenergia-ipar rugalmasan és megfelelő módon tudjon igazodni az új környezethez és figyelembe tudja venni azokat a formákat, amelyek szerint a rendszer jelenleg szerveződik.
* Bármilyen is a piac uralkodó jellege, biztosítani kell a rendszerhez való szabad hozzáférést. Ezzel az egyes tagországokban hozzávetőleg kiegyenlítetté válik a piac nyíltságának, valamint a hozzáférésnek a szintje.
* Környezetvédelmi okokból kiemelten kell kezelni a megújuló forrásokból történő villamosenergia-termelést.
* Valamennyi integrált villamosenergia-ipari vállalkozás elszámolásának biztosítania kell a maximális átláthatóságot, különösen a domináns pozícióval való lehetséges visszaélés - az abnormálisan magas vagy alacsony tarifák vagy a hasonló tranzakciókkal kapcsolatos diszkriminatív gyakorlat - megakadályozása érdekében. Minden egyes tevékenységről külön elszámolást kell vezetni.
* Mivel egyes tagállamoknak sajátos nehézségeik lehetnek a rendszer átalakítása terén, szabályozni kell az átmeneti megoldások, az ezen irányelvtől való eltérések feltételeit, különösen a kisebb rendszerek esetében.
*