A magyar cégeknek is lobbyzniuk kell

Az EPPA Magyarország Kft. 1995-ben alakult, európai központja Brüsszelben van. Legfontosabb tevékenysége az úgynevezett "public affairs", amelynek lényege, hogy a politikai és jogszabályi változásokat figyelemmel kísérve felkészítik a vállalkozásokat - többek között - az EU-csatlakozásra. Ügyfeleik elsősorban olyan nagyvállalatok, amelyekben nincs külföldi stratégiai tulajdon, tehát nincs mögöttük olyan európai anyacég, amely EU-konform vállalati viszonyokat teremt már az uniós tagság előtt. Az EPPA figyelemmel kíséri a tárgyalási folyamatokat és szakmai szövetségekkel, illetve civil szervezetekkel egyeztetve - érdekeik szem előtt tartásával - igyekszik hatással lenni a magyarországi jogszabályalkotásra.
Az ügyfeleiknek főleg azt próbálják bemutatni, hogy mit fog jelenteni számukra az EU-tagság, illetve milyen új szabályokhoz kell majd igazodniuk. Feltárják, hogy milyen hiányosságok vannak a cég működésében, figyelemmel kísérik a vállalatot és nyomon követik azok kiküszöbölését folyamatos tanácsadással. Ha ugyanis az uniós direktívákat nem teljesítik a cégek, akkor a belépés napjától kezdve jogilag elmarasztalhatók lesznek.
Kriza Máté úgy véli, kulcskérdés a versenyjog tanulmányozása, mivel Brüsszelben igencsak korlátozzák az állami támogatásokat, szubvenciókat, illetve a fúziókat a vállalatok között annak érdekében, hogy megakadályozzák a monopóliumok létrejöttét.
Az EPPA tanácsadója szerint már érezhető: a magyar vállalatok elkezdték tanulmányozni az unió szabályrendszerét. A szervezet a jogszabályi változások ismertetése mellett az uniós források feltérképezésében is segít. E tekintetben nem csak a PHARE programra kell gondolni - hívta fel a figyelmet Kriza Máté - hiszen több más támogatás is igényelhető.
Az EPPA elsősorban nagyvállalatokkal áll kapcsolatban. Eddigi tapasztalataik meglehetősen vegyes képet mutatnak. Alapvető probléma - véli a tanácsadó -, hogy a cégek az államigazgatástól várják a segítséget. A privát szféra és a közigazgatás között ugyanakkor némi bizalmatlanság alakult ki. A vállalatok ugyanis nehezményezik, hogy nem kapnak elég információt. A közigazgatás viszont a cégektől várna el nagyobb aktivitást és véleménynyilvánítást. Éppen ezért a tanácsadó cég egyik legfontosabb feladatának a két oldal kommunikációjának elősegítését és összehangolását tartja. Az EPPA tapasztalatai szerint a vállalatvezetők még távolinak tartják a csatlakozást, holott már most fontos lenne, hogy a magyarországi cégek a szakmai szervezeteken keresztül tagolódjanak be az Európai Unió szövetségeibe. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy még nem vagyunk tagjai a "klubnak", így a magyar érdekek nem mindig esnek egybe a tagállamokéval, sőt ellentétesek is lehetnek azokkal. Az unióban 1983-ban alakult meg az Európai Nagyvállalati Vezetők Kerekasztala (European Roundtable of Industrialists - ERI), amely a multikat - köztük a Shellt, a FIAT-ot, Daimler-Benzet - tömöríti. 46 cég vezérigazgatója tagja a kerekasztalnak. A szervezetnek beleszólási joga van - többek között - az EU gazdasággal összefüggő kérdéseibe. Az unió belső piacának kialakításához is jelentős mértékben járultak hozzá. Magyarországon elengedhetetlenül fontos lenne létrehozni egy hasonló szövetséget, magyar többségi tulajdonú cégekkel. Egy ilyen szervezet mind a magyar kormány, mind az unió felé lobbyzhatna. Mindemellett ez felkészülést jelenthetne a csatlakozásra, hiszen EU-belépésünk után néhány magyar cég tagja lehet az ERI-nek is. A magyarországi székhelyű, külföldi tulajdonú cégek a Shell kezdeményezésére már létrehoztak egy ilyen testületet. Felismerték ugyanis, hogy lobbyzni kell az unió és a kormány felé. Ez a felismerés a magyar tulajdonú vállalatok esetében még várat magára.
Az EU-tagállamok között érezhető a különbség, hogy a tagsággal járó előnyöket milyen mértékben tudták kiaknázni. Kriza Máté szerint Magyarországnak Írország példáját kellene tanulmányoznia, ahol a vállalkozói szféra bekapcsolódott a csatlakozást megelőző felkészülési tárgyalásokba, később pedig, tagországként jól ki tudta használni a lehetőségeket.
A tavalyi év mérföldkőnek számított, hiszen megkezdődött az átvilágítás, novemberben pedig a formális tárgyalások. Az átvilágítási folyamatban valamennyi jogszabályt áttekintik. Kriza Máté szerint az energetika és a mezőgazdaság terén van a legtöbb hiányosság. Vállalati szinten pedig az uniós környezetvédelmi szabályok betartása igényel még hosszabb felkészülést. A magyar cégeknek fel kell készülniük arra is, hogy a csatlakozást követően a brüsszeli vámszabályok lépnek életbe, s az unió termékei szabadon áramolhatnak majd Magyarországra.
Hazánkban a szabad kereskedelem, a nyitott piacgazdaság következtében pedig jelentős verseny alakult ki. Az EPPA tanácsadója szerint a nagyvállalatoknak nem kell igazán tartaniuk a csatlakozás után felerősödő versenyhelyzettől. A kis- és közepvállalkozások - amelyek szinte nem készülnek a csatlakozásra - esetében viszont számítani lehet a hasonló méretű külföldi cégek magyarországi térhódítására, és így a verseny élénkülésére.
MLINKOVICS ILDIKÓ