Olaszországban a szolgáltató cégek már a rajtkövön állnak

Az olasz pénzintézetek még aránylag büszkék lehetnek magukra: becslések szerint összesen 3400 milliárd líra (1936,27 líra = 1 euró) költség árán már átállították könyvelésüket és informatikai rendszerüket az euróra. A nehézséget most az ügyfelek átnevelése okozza - nyilatkozta egy helyi takarékbank illetékese a Panorama című hetilapnak, rögtön hozzátéve, hogy ma még ő sem nézi meg vásárláskor az euróban is kiírt árakat. A vezető olasz bankcsoportok egyike, a San Paolo-IMI eddig 57 milliárd lírát költött az euróra való átállásra, s alkalmazottak ezreit képezte ki eddig az ügyfelek majdani eurógondjainak megoldására. A logisztikainak minősített problémák java részét azonban igen rövid idő alatt kell majd elhárítani. Ezek közül a bankautomaták átállítását tartja a legfontosabbnak a torinói csoport európrojektjének vezetője. Ezzel szemben a Ras biztosító vezérigazgatójának, Giulio Baseggiónak nincs oka a nyugtalanságra: a cég valamennyi kifelé menő dokumentumon euróban számol már, 1999. évi mérlege is ebben a devizanemben készül, csak a kliensekkel közli még mindig lírában az árakat.
A posta sokkal nagyobb bajban van: eurófelelőse kiemelte, hogy a 14 ezer olasz postafiókban bonyolódik le a belföldi pénzváltások harmada: évente 30-40 ezer milliárd líra értékű papír-, illetve fémpénzt váltanak fel. Azt pedig ma még senki sem tudja, hogy a számtalan kis helyi fiókban hova teszik majd az eurót 2002. január 1-jétől, amikor márciusig még párhuzamosan lesznek forgalomban a lírával. A fémpénzekkel - pontosabban azok előrelátható hiányával - nemcsak a postán lesz baj. Az élelmiszer-kereskedelemben például ma a vásárlások mintegy 20 százaléka 10 ezer líránál, vagyis 5 eurónál kisebb értékű. A legkisebb címletű bankjegy az öteurós lesz, így kérdéses, hogyan tudnak majd visszaadni a szupermarketláncokban a pénztárosok, ha - márpedig ez elég valószínű - nem lesz elég aprópénz. Arról nem is beszélve, hogy eleinte komoly gondot jelent majd a pénzek puszta felismerése, különösen a bankjegyek esetében, ahol nemcsak a rajtuk levő ábrát, hanem a fogásukat is ismerni kell. Vannak, akik az ezredfordulós számítástechnikai problémákhoz hasonló veszélyektől tartanak. Egyesek csak a kereskedelem átmeneti leállásáról beszélnek, mások viszont a fogyasztás visszaesését vetítik előre, sőt olyan véleményeket is hallani, hogy összeomolhat a pénzforgalmi rendszer.
(NAPI)