Megoldatlan a pénzügyi holdingok felügyelete

- A szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával kapcsolatban milyen jogszabályi változásokra lehet számítani Magyarország uniós csatlakozásáig?
- A kormány még az idén beterjeszti a parlament elé az összes idevágó jogszabály módosítását, vagyis új, eurokonform hitelintézeti törvénnyel, számviteli törvénnyel és befektetési szolgáltatásokról szóló törvénnyel nézünk az EU-tagság elé. A piac szereplőinek többsége azonban már felkészült az új jogi környezetre.
- Beszélhetnénk-e mégis egy kicsit részletesebben a tervezett változtatásokról?
- A hitelintézeti törvény módosítása igazán csak az európai uniós és a magyar definíciók összehangolását jelenti. Így például az EU irányelveit alapul véve pontosítani kell, hogy mely gazdasági társaságok minősülnek banknak, és mi számít pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak. A biztosítási törvény átalakítását ugyancsak egyes fogalmak eltérése indokolja, valamint az, hogy az egyes biztosítási ágak szavatoló tőkéjének számításakor jelenleg még eltér a számba vehető vagyontárgyak köre és értékelési módja. Ezenkívül vannak kisebb eltérések a biztosítási közvetítők és ügynökök összeférhetetlenségének, a személyi és tárgyi feltételeknek a szabályozásában is. Fontos változtatás lehet, hogy vállaltuk a piaci biztosítóknak a társadalombiztosítási piacra való beengedését is.
- A számviteli törvény változásai közül melyek azok, amelyek a pénzügyi szolgáltató társaságokat is érinthetik?
- Lényegesek például azok a technikai változtatások, amelyek a devizás értékelési eljárások egyszerűsítésére irányulnak. A jövőben lehetővé válhat, hogy a gazdálkodó szervezet következetesen egy általa kijelölt - és a számviteli politikában rögzített - árfolyamon, például a mindenkori eladási árfolyamon értékelje az eszközeit és a forrásait. Egy másik módosítás a külföldi bankok és biztosítók magyarországi leányvállalatainak helyzetét könnyítheti meg. Az itteni fióktelepeknek a jövőben nem kell a december 31-ei fordulónaphoz igazítaniuk a mérlegüket, hanem az anyavállalat által követett ütemezés szerint is eleget tehetnek beszámolási kötelezettségüknek.
- A szolgáltatások szabad áramlásáról szóló fejezetben Magyarország mely területeken kér átmeneti felmentést az uniós jogszabályok alkalmazása alól?
- A tavalyi év második felében benyújtott pozíciós papír három derogációs igényt tartalmaz. A legalapvetőbb talán a külföldiek ingatlanszerzési jogát korlátozó kérelem, amely eredetileg a tőkemozgások liberalizációjának témakörébe tartozik ugyan, de csaknem minden fejezetre kihat. A szolgáltatások szabad áramlását annyiban érinti, hogy azok a devizakülföldi magán- vagy jogi személyek, akik Magyarországon földhitel- és jelzáloghitel-intézetet alapítanak, az adós fizetésképtelensége és a jelzáloggal terhelt ingatlan elárverezése esetén hiába licitálnak az ingatlanra, mert ha megnyerik is annak tulajdonjogát, a bejegyzést nem tudják érvényesíteni, éppen a külföldiek ingatlanszerzésének korlátja miatt.
- Egyetlen olyan ország sincs az EU-ban, amely Magyarországhoz hasonlóan átmeneti haladékot kért és kapott volna ezen a területen?
- Nincs. Persze van olyan ország, amelyik szintén korlátozza a külföldiek ingatlanhoz jutását, de nem diszkriminatív eszközökkel teszi.
Ausztriában például a tiroli Alpokban csak szigorú feltételekkel lehet földtulajdont szerezni, és Dániában is van néhány "tiltott" határ menti terület. Magyarország persze eleve rosszabb alkupozícióból indul, mivel várhatóan nettó haszonélvezője lesz a közösségnek, míg az osztrákokat és a dánokat nettó befizetőként annak idején tárt karokkal fogadták.
- A másik két halasztási igény mivel kapcsolatos?
- Az egyik a Befektetővédelmi Alap (Beva) biztosítási szintjének a módosítása. A Beva ma befektetőnként legfeljebb egymillió forintot fizet a befagyott követelésekért, miközben az unióban a hasonló alapok legalább ötmillió forintnak megfelelő összegre vállalnak kötelezettséget. A teljes igazodásra öt év haladékot kért a magyar fél. A csatlakozástól számítva ugyancsak öt évre lenne szükség ahhoz, hogy leépítsük az intézményi befektetőkre vonatkozó külföldi befektetési korlátozásokat. Ma a hazai nyugdíjbiztosítók egyáltalán nem vásárolhatnak külföldi értékpapírokat, az életbiztosítók esetében pedig az összegyűjtött nettó megtakarítás - az úgynevezett matematikai tartalék - az, amit a körültekintő működés követelménye miatt nem szabad külföldön elhelyezni. Nem lehet tehát külföldi értékpapírba fektetni a megtakarításokat, még akkor sem, ha a német állampapírok nyilvánvalóan biztonságosabbak, mint a magyarok. Igaz viszont, hogy egyelőre egyetlen biztosító sem érdekelt a nyugat-európai állampapírokban, mert azok a magyar papíroknál lényegesen alacsonyabb hozammal kecsegtetnek. Tehát kérdéses, hogy egy ilyen derogációs igény valójában kit is hoz hátrányba.
- Lehet-e már tudni, hogy az Európai Unióban hogyan fogadták a magyar mentességi kérelmeket?
- Erről egyelőre nincs hírünk. A pozíciós papírok kölcsönös átadása után, tavaly december elején a felek Brüsszelben megnyitották a szolgáltatásokról szóló fejezetet, ez azonban inkább formális lépés. Brüsszel a magyar pozíció ismeretében újabb kiegészítő információkat kért az igények pontosabb megalapozása érdekében. Most folyik az egyeztetés arról, hogy milyen válaszokat adjunk ezekre a kérdésekre. Az érdemi tárgyalások az újabb információk ismeretében folytatódnak majd, így akkor dől el az is, hogy a közösség indokoltnak tartja-e és elfogadja-e a magyar igényeket, esetleg további tárgyalásokat tart szükségesnek.
- A brüsszeli bizottság Magyarországról szóló legutóbbi jelentése nevesíti a nettósításról, a tőkemegfelelésről és a konszolidált felügyeletről, valamint a pénzügyi konstrukciók prudenciális felügyeletének erősítéséről szóló irányelveket. Ezek mikor kerülnek be a magyar jogrendbe?
- Magyarország a tárgyalási pozíciót rögzítő dokumentumban vállalta, hogy a csatlakozásig eleget tesz az e direktívákban foglalt elvárásoknak, és a hitelintézeti, a biztosítóintézeti és a számviteli törvény, valamint a befektetési szolgáltatásokról szóló törvény módosítása valóban felszámolja ezeknek az eltéréseknek a többségét. A befektetési szolgáltatásokról szóló törvény, valamint a hitelintézeti és a számviteli törvény módosítása várhatóan még az első félévben az országgyűlés elé kerül, a biztosítóintézeteket szabályozó törvény új formáját pedig az év második felében terjeszti elő a kormány.
- Van esély arra, hogy a közeljövőben enyhüljön az a szabály, amely szerint az életbiztosító társaságok a tartalékaik legalább 30 százalékát kötelesek állampapírokba fektetni, a nem életbiztosítóknak pedig a tartalékaik legalább 40 százalékát kell készpénzben és állampapírban tartaniuk?
- Természetesen itt is szükség lesz a harmonizációra. Az EU-ban a hatóságok nem adhatnak meg minimumértékeket a befektetési portfólió összetételére, a maximumokat viszont - a befektetések biztonsága érdekében - meg lehet és meg is kell határozniuk. Persze ez nem több mint fogalmazási kérdés, hiszen a legfeljebb 70 százalék vállalati kötvény és részvény egyet jelent a legalább 30 százalék állampapírral. Ám egy józanul, hosszú távon gondolkodó biztosító a nála elhelyezett megtakarításoknak egyébként is nagy részét tartja kockázatmentes értékpapírokban - néhány társaság portfóliójában ezek aránya a 90 százalékot is eléri. A kóklerek kiszűréséhez mégis szükség van ilyen szabályozásra.
- Január közepén megalakult a pénzügyi szervezetek állami felügyeletének létrehozását koordináló bizottság. A hatóságok összevonása nyilván összefügg az EU-csatlakozással.
- A közösségben a szolgáltatások szabad áramlásának alapvető feltétele, hogy a felügyeletek önmagukban is erősek legyenek és hatékonyan tudjanak együttműködni. Az uniós szabadságelvek szolgáltatásokkal kapcsolatos eleme az "egységes engedély" és az "anyaországi felügyelet" elvén nyugszik. A single licence rendszer értelmében ha egy társaságot már valamely tagországban bejegyeztek egy adott pénzügyi szolgáltatás nyújtására, akkor a tevékenységet nem kell minden tagországban külön engedélyeztetni. Ez viszont megköveteli, hogy ha bármilyen törvényes probléma felmerül a cég valamely fióktelepével kapcsolatban, akkor az engedélyező ország - az anyaország - és a jogsértést tapasztaló, telephely szerinti ország felügyelete azonnal felvegye egymással a kapcsolatot. A home country control azt jelenti, hogy az országban bejegyzett társaság valamennyi fióktelepének felügyelete az anyaországbeli hatóság feladata. Ahhoz, hogy Magyarország is bekapcsolódhasson a felügyeleti hálózatba, jól képzett szakemberekre és fejlett informatikai rendszerre van szükség a hazai pénzpiaci hatóságoknál. Az Állami Biztosításfelügyelet, az Állami Pénztárfelügyelet és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet április 1-jétől hatályos összevonása nyilván az ütőképesség javítását szolgálja.
- Hogyan lehet hatékonyan felügyelni azokat a pénzügyi szolgáltató cégeket, amelyek nem vagy csak félig önálló gazdasági társaságként, valamely holding részeként tevékenykednek?
- Az EU-ban bevált gyakorlat, hogy a pénzügyi konglomerátumokat konszolidált módon felügyelik. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi szolgáltató tagvállalat - a bank vagy a biztosító - esetében bekövetkező vagyonmozgásokat és az eredmény változásait nem elszigetelten vizsgálják, hanem a vállalatcsoport egészének vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének kontextusába helyezik. Így elkerülhető, hogy a bank, illetve a biztosító könyveiből a törvényi megfelelőséghez - vagy akár csak a kedvezőbb piaci megítéléshez - szükséges, hiányzó vagyon- és eredményelemeket más tagvállalatok adataival pótolják. Az összevont felügyelet tervei között szerepel, hogy meghonosítsa ezt az európai gyakorlatot és ezzel megakadályozza a szám-viteli kimutatások kozmetikázását.
TÓTH KRISZTINA