Magyarország még a fejlett Európához csatlakozhat

- Milyen körülmények között alakult meg a Miniszterelnöki Hivatalon belül 1998-ban az integrációs kérdésekkel foglalkozó főosztály?
- Új szakaszába lépett európai uniós csatlakozásunk, szükségessé vált a tudományos tevékenységet koordináló, már a korábbi években létrehozott integrációs stratégiai munkacsoport a meginduló integrációs tárgyalásokhoz szorosabban kapcsolódó új feladatkörének összefogása, a tudományos kutatás és a gyakorlati munka szorosabb kapcsolatának biztosítása. Ezt megalapozza, hogy a főosztály szakmai tevékenységét közvetlenül a gazdasági stratégiáért felelős politikai államtitkár irányítja. A korábbi kutatói kör döntő része ma is aktívan részt vesz a munkában, ugyanakkor tavaly további, szakmailag megbecsült intézmények is bekapcsolódtak a tevékenységbe. Az elmúlt másfél évben 150-180 önálló kutatóval és kutatóintézménnyel dolgozhattunk együtt.
- Konkrétan milyen feladatokat lát el a főosztály?
- A három fő tevékenységünk a kutatásszervezés, a csatlakozási tárgyalások soron következő fordulóinak szakmai előkészítésében való részvétel, valamint az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságával való együttműködés. Az uniós kérdések iránt érdeklődőknek hasznos információ lehet, hogy minden olyan alapkutatás, amely a MeH megbízásából készül el, kéziratos formában megtalálható az Országgyűlési Könyvtárban. Ezekből évente 60-80 készül, a tematika a gazdaság és a társadalom szinte minden területét, a tárgyalások valamennyi fejezetét lefedi. A Parlament bibliotékájában csak az a néhány tanulmány nem hozzáférhető, amelyek tárgyalásstratégiai okokból nem nyilvánosak.
- Kéthavonta jelenik meg Európai Tükör című folyóiratuk, emellett folyamatosan napvilágot lát az Európai Tükör Műhelytanulmányok könyvsorozat is. Milyen meggondolás alapján válogatják be az írásokat az egyikbe vagy a másikba?
- A műhelytanulmány-sorozatban azok a kutatások jelennek meg, amelyek a kormányzatnál szélesebb kör számára is érdekesek lehetnek. Az eddig kiadott kötetek száma 1999 végén meghaladta a hatvanat. Azok a tanulmányok, amelyek még több olvasóhoz szólnak, a kéthavonta megjelenő Európai Tükör című folyóiratban kapnak helyet. Kiadási tevékenységünk döntően nonprofit jellegű, mert bár a folyóiratot meg is lehet vásárolni, a különböző intézmények ingyen jutnak hozzá, a belső terjesztési kör meglehetősen széles. A kiadványokat egyebek között megkapják a kormányzati szervek, az önkormányzatok, a felsőoktatási intézmények, az EU oktatási központok könyvtárai, egyes civil szervezetek, valamint a média. Az Európai Tükör című folyóiratban 1998 végén három új rovatot indítottunk. Az egyikben a Külügyminisztérium illetékesei számolnak be a csatlakozási tárgyalások aktuális állásáról, a másikban a Központi Statisztikai Hivatal szakemberei vizsgálják 10-15 lényeges makrogazdasági mutató alakulásán keresztül az ország EU-érettségét. A harmadik, újonnan indított rovatot az Országgyűlés Külügyi Hivatala gondozza.
- Említette, hogy a MeH részt vesz a brüsszeli tárgyalási fordulók előkészítésében is. Ez hogyan történik?
- A tárgyalásokat a Külügyminisztérium irányítja, koordinálja, a közigazgatási egyeztetésekben fontos szerepet játszik a MeH, a legfontosabb kérdésekről a döntéseket a kormány hozza meg. A stratégiai kérdésekben a politikai államtitkár és az európai integrációs főosztály vezetője folyamatos kapcsolatot tart a Külügyminisztériummal, annak felső vezetésével, az integrációs államtitkárság vezetőjével és a brüsszeli nagykövettel is. A tárcaközi egyeztetést megelőzően a külügyminiszter vezetésével egy nagyon részletes, szűk körű megbeszélés zajlik, amelyen részt vesznek a kiutazó tárgyalódelegáció tagjai - köztük az érintett tárcák vezető tisztségviselői -, valamint a MeH részéről a politikai államtitkár vagy jómagam. Ezeken az előkészítő megbeszéléseken nemcsak az éppen tárgyalásra váró fejezetet járjuk körül, hanem vizsgáljuk az egyéb területekre gyakorolt hatását is. A kölcsönhatásokról szóló vitákban a MeH nagyban támaszkodik a kutatói bázis által feltárt eredményekre. Mondhatom, hogy a tavalyi év, amelyben szinte az összes fejezetet áttekintettük, szakmailag sokkal izgalmasabb volt számomra, mint eddig bármelyik.
- Most, hogy a magyar kormány két fejezet kivételével valamennyi területen rögzítette a tárgyalási álláspontját, milyen új kihívás jöhet még?
- Bőven lesz még munkánk. Úgy tűnik, hogy májusig újra kell fogalmazni az acquis - vagyis a közösségi joganyag - átvételéről szóló nemzeti programot (ANP). Ennek az az oka, hogy a tavaly decemberi EU-csúcson gyökeresen átalakult a bővítési forgatókönyv. Meggyőződésem, hogy a helsinki csúcsértekezlet volt az igazi történelmi fordulópont, amelynek hatásait csak most kezdjük felmérni. Egyrészt kibővült a tagságra egyenlőképpen pályázók köre, másrészt megtudtuk, hogy 2003. január 1-jéig nem számíthatunk a felvételre. A korábbi ANP-ben még a 2002. január 1-jei belépéssel számoltunk.
- A kormány azonban többször kinyilvánította, hogy a felkészülés belső határideje ettől még nem módosul.
- Ez igaz. Nem lassul a jogalkotás folyamata, de azért a tagfelvétel halasztását úgy is felfoghatjuk - és ez a helsinki döntés jó oldala -, hogy be lehet építeni valamekkora időtartalékot a nehezebb kérdések megoldásába. Azt is tekintetbe kell vennünk, hogy az előcsatlakozási alapok hozzáférési ideje kibővül. A bővítés halasztása így a költségvetés kiadási oldaláról készített középtávú terveket is átrendezi. Brüsszel eddig is elvárta a tagjelöltektől az ANP folyamatos "karbantartását", Helsinki után viszont ez egyenesen követelménnyé vált. A megújuló magyar nemzeti program a feladatokhoz új ütemezést és új költségvetési forrásszerkezetet rendel.
- Ön szerint Magyarország milyen Európához csatlakozik az évtized közepén?
- Helsinkiben visszafordíthatatlan folyamat vette kezdetét: további hat országgal kezdődnek meg a csatlakozási tárgyalások, Törökország pedig hivatalosan is tagjelölt lett. Amihez Magyarország csatlakozik, az már nem a fejlett Európa lesz, hanem egy a jelenlegitől sokban eltérő államközösség. Az EU úgy döntött, hogy ezentúl nem tesz különbséget a 12 várományos között; azt veszi fel elsőként, amelyik a legelőrehaladottabb állapotban van. És itt rejlik Magyarország számára a nagy lehetőség. Ha fejlettségénél fogva sikerül az elsők között belépnie az unióba, akkor még valóban a fejlett Európához tartozhat legalább néhány évre - egészen addig, amíg a kevésbé fejlettek nem követik. A bővítés ugyanakkor elkerülhetetlen volt. Nélküle Európa visszakerült volna ugyanabba a két részre szakított állapotba, amely 1989-90 előtt jellemezte.
- Az idén milyen feladatok várnak a főosztályra?
- Az egyik legfontosabb a nemzeti program újrafogalmazása. Ennél a munkánál alapvető feladat, hogy megteremtsük az összhangot, a konzisztenciát az EU-csatlakozást megalapozó nemzeti program és a többi gazdaságfejlesztési koncepció, így elsősorban az átfogó fejlesztési terv, illetve a nemzeti fejlesztési terv között. Az Európai Tükör kiadásakor fokozottabban ki szeretnénk lépni a magyar nyelvterület és olvasói kör kereteiből. Az idén angol és német nyelvű kötet kiadását tervezzük. Folytatjuk azt az angol nyelvű füzetekből álló sorozatot, amelyben a külügyi tárcával közösen bemutatjuk egy-egy lényeges csatlakozási fejezet helyzetét. A Műhelytanulmányok sorozatban a tanulmányok, elemzések megjelentetése mellett célszerűnek tartjuk néhány alapvető uniós dokumentum publikálását is. Tavasszal jelenik meg az első szám abból a negyedéves füzetsorozatból, amelyet az KSH Ecostattal közösen szerkesztünk, s amely tulajdonképpen az Európai Tükör statisztikai rovatából fejlődött ki. Szeretnénk fenntartani és megerősíteni általános ismeretterjesztő feladatunkat és az országban több helyütt felépíteni az uniós alapkönyvtárat. Kutatóink az idén azokkal a témákkal foglalkoznak, amelyek a nemzeti programban a leghangsúlyosabbak, ide tartozik egyebek mellett a környezetvédelem, az agrárgazdaság, az infrastruktúra, a közlekedés, a regionális politika és a foglalkoztatáspolitika. Az új tudományos eredmények természetesen beépülnek az új ANP-be.
(NAPI)