Határidőre teljesítenek a bankok

A nettósítás lényege, hogy az erre jogosult intézmények - zömmel hitelintézetek - egymással szemben keletkezett tartozásaikat és követeléseiket egyetlen egyenleggé alakítják, s tényleges pénzügyi teljesítés csak a nettó tartozás, illetve követelés összegéig történik. A résztvevők fedezeti biztosítékot nyújtanak arra az esetre, ha kötelezettségeiknek bármilyen okból nem tudnának eleget tenni. Ez azonban csak akkor felel meg a rendeltetésének, ha az adós fizetésképtelensége folytán nem kerül be a csődtömegbe, egyébként a pénzügyi teljesítés - a kielégítési sorrendben elfoglalt előnyös hely ellenére - a legjobb esetben is késedelmet szenvedne. Ez azzal a veszéllyel járna, hogy más résztvevők is fizetésképtelenné válhatnak, sőt végső soron a teljes fizetési rendszer összeomolhat. Mivel a legtöbb országban a jegybank végzi a kiegyenlítést, a nettósítás kockázatát valójában ő viseli.
A nettósítás tehát különleges jogi védelmet igényel, ezt teremti meg a 98/26/EC direktíva azzal, hogy kimondja: a nettósítás eredménye mindenkire kötelező és jogilag megtámadhatatlan, a fedezetéül szolgáló biztosítékokat pedig még csődeljárás keretében sem lehet elvonni. A fizetési megbízás attól a pillanattól válik megtámadhatatlanná a csődeljárásban, amikor a nettósítást végző rendszer befogadta. E privilégium mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy ha valaki a bankrendszerben bízva a fizetési kötelezettségeit bankszámlájáról átutalással teljesíti, ne veszhessen el a pénze - mondta Varga István.
Bár a nettósítás különböző változatait Magyarországon is alkalmazzák az elszámolásforgalomban, a magyar jog nem ismeri ezt a fogalmat, és nálunk semmi sem garantálja, hogy ne lehessen csődeljárás alá vonni a bankközi elszámolási forgalomba bekerült követeléseket, illetve azok fedezetét. Ha az elszámolásforgalmi rendszerek a nettósítás és a kiegyenlítés fedezete tekintetében felmentést kapnak a csődjog szigorú szabályai alól, nagyon pontosan kell meghatározni e kiváltság jogosultjait és terjedelmét.
A fizetési rendszerrel kapcsolatos másik irányelv, a 97/5/EC direktíva hatálya az unió tagállamai közötti, legfeljebb 50 ezer euró összegű fogyasztói átutalásokra terjed ki és egy korábbi EU-ajánlásra épül. Alapelv, hogy ezen átutalások feltételei legyenek transzparensek és egységesen szabályozottak. Így pontosan meghatározza a műveleti értesítőn feltüntetendő adatok körét (eredeti összeg, műveleti díjak és jutalékok, értéknap, alkalmazott árfolyam stb.). A teljesítési határidőről az EU-norma úgy rendelkezik, hogy a bank köteles - hacsak az ügyfél és az intézmény nem állapodtak meg másként - az átutalás összegét a kedvezményezett bankjához (intézményéhez) eljuttatni a befogadástól számított ötödik munkanap végéig, annak pedig legkésőbb az érkezést követő banki munkanap végéig jóvá kell írnia a kedvezményezett számláján vagy egyéb módon (például kifizetéssel) hozzáférhetővé tenni. Ha az átutaló nem rendelkezik másként, az átutalást levonás nélkül a kedvezményezett rendelkezésére kell bocsátani. Varga István szerint a magyar hitelintézetek e téren jól állnak, ugyanis a bank által meghatározott időpontig benyújtott megbízásokat még aznap, a később benyújtottakat pedig legkésőbb a következő munkanapon teljesíteniük kell. Ha levelező bankkal állnak kapcsolatban, az átutalási idő egy nappal meghosszabbodhat.
Az irányelv tartalmaz egy ügyfélvédelmi szabályt is. Ha az átutalt összeg nem érkezik meg a kedvezményezett bankjához a szerződéses határidőre (annak hiányában az ötödik banki munkanap végéig), az átutaló követelheti bankjától az átutalt összeg, de legfeljebb 12 500 euró kifizetését, amit az intézmény 14 banki munkanapon belül köteles teljesíteni, feltéve, hogy az összeg közben nem érkezett meg rendeltetési helyére. A kedvezményezett késedelmes jóváírás vagy kifizetés esetén késedelmi kamatot követelhet a bankjától. Nem ismert olyan tagország, ahol a közvetlen és összegszerűen meghatározott visszatérítési kötelezettséget jogszabályba foglalták volna, a bankok által követett gyakorlat azonban nagy mértékben megegyezik az EU-irányelvben szereplő szabályokkal. Így van ez Magyarországon is, ahol vita esetén az átutalás teljesítése körében viselt felelősségi szabályokra és a visszatérítési kötelezettségre a polgári törvénykönyv szabályai vonatkoznak, a megbízások teljesítésére vonatkozó határidőket pedig a 6/1997. (MK. 61.) MNB rendelkezés állapítja meg.
B. ZS.