A szolgáltatások szabályozása még az unióban is új

Szolgáltatásként a közösségi jog azon díjazás ellenében végzett tevékenységet jelöli meg, amely nem esik az áruk, a személyek és a tőke szabad mozgására vonatkozó előírások alá. A szolgáltatások áramlása - például az áruk mozgásához képest - évtizedekig lassan haladt, és igazából csak a kilencvenes években kapott nagy lendületet. Az idevágó uniós irányelvek tehát - amelyeket Magyarországnak is alapul kell vennie - viszonylag fiatalok, sőt van egy terület (az alapkezelő társaságok), ahol az EU vonatkozó irányelve közelít majd - módosítása után - a magyar szabályozáshoz.
Hiányosságok a jogalkotásban
Ezzel szemben a banki és a befektetési szolgáltatások, valamint az értékpapírpiac terén a magyar joganyag még nem minden téren felel meg a közösségi előírásoknak. (Az EU-ban a banki tevékenység 1993 óta nyitott a verseny előtt, a biztosítási piac esetében pedig 1994-ben szűntek meg az országhatárok.) Magyarország nem vette még át a piaci kockázatok kezeléséről, a konszolidált felügyeletről, az egységes engedély szükségességének elvéről, valamint a felügyeletek közötti együttműködésről szóló előírást. Az utóbbi két területen a teljes harmonizációt értelemszerűen csak a csatlakozáskor lehet megvalósítani. Abban is eltérés van, hogy a minimális tőkekövetelményre vonatkozó magyar szabályok jelenleg két hitelintézeti típus esetében - lakás-takarékpénztárak, szövetkezeti hitelintézetek - alacsonyabb szintet határoznak meg az úgynevezett második bankdirektíva által előírt ötmillió eurónál. Lapunk úgy tudja, hogy a magyar illetékesek szerint a lakás-takarékpénztárak esetében - korlátozott tevékenységi körükből adódóan - indokolt lehet ugyan az gyengébb tőkekövetelmény fenntartása, az emelés végeredményben nem jelentene gondot. A szövetkezeti hitelintézeteknél pedig lehetne vállalni a kivételes esetekre meghatározott egymillió euró tőkekövetelmény bevezetését, de csak az újonnan alapított hitelintézetekre vonatkozóan. A jelenleg működő szövetkezeteknél ugyanis a magasabb tőkeállomány eléréséhez hosszabb idő szükséges - mondják a szakemberek. (Emiatt azonban nem kell átmeneti időszakot kérni, mert az irányelv szerint a már működő hitelintézetek az előírásnál kevesebb tőkével is folytathatják tevékenységüket, feltéve, hogy saját tőkéjük nem csökken az irányelv közzétételét követően elért legmagasabb szint alá.)
Brüsszelben ugyanakkor átmeneti mentességet kértünk a jelzálog-hitelintézetek termőföldtulajdon-szerzésének kérdésében. A magyar jelzálog-hitelintézeteknek ugyanis lehetőségük van a fedezetül kikötött termőföld tulajdonának maximum 3 évre történő megszerzésére. Hasonló lehetőséget a külföldi jelzálog-hitelintézeteknek, illetve azok fiókjainak - a földtulajdon kérdésében bejelentett átmeneti mentességhez kapcsolódóan - a hazai szakemberek nem kívánnak biztosítani.
Brüsszelben is elismerik, hogy az értékpapírok és befektetési szolgáltatások szabályozása Magyarországon nagymértékben harmonizált, kisebb eltérések azonban még mindig akadnak. Így például a hazai joganyag a hivatalos tőzsdei jegyzéshez szükséges feltételek tekintetében eltér a vonatkozó uniós direktívától, ugyanis a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szabályzata enyhébb feltételeket állít a "C" kategóriájú jegyzésekre. Egyrészt a kibocsátandó részvénysorozatra előírt minimális összérték alacsonyabb az irányelvben előírtaknál, másrészt rövidebb a kibocsátó vállalat minimálisan elvárt működési ideje. Erre egyébként Brüsszelből az a válasz jött, hogy amennyiben a BÉT fő listáján a feltételek megegyeznek az irányelvben foglaltakkal, akkor a nem a fő listán történő jegyzésre vonatkozó enyhébb feltételek nem jelentenek eltérést.
Változnak az akvizíció szabályai
Ugyanakkor, bár a vállalatfelvásárlásra vonatkozó EU-irányelv előírásaival a magyar szabályok részben harmonizáltak, módosítani kell a gazdasági társaságokról szóló törvényt és az értékpapírtörvényt. A szükséges változtatások között szerepel, hogy a direktívában foglalt 10 százalékos részesedést is bejelentési kötelezettség alá kell vonni, elő kell írni, hogy bejelentési kötelezettség ne csak a részesedés jelentős mértékű növelésére, hanem jelentős mértékű csökkenésére is vonatkozzon, és rövidebb határidőt kell előírni az információk közzétételére.
A befektetési alapokra és a befektetési társaságokra vonatkozó szabályozásban pillanatnyilag több eltérés is található. A vonatkozó magyar jog ugyanis nem terjed ki valamennyi - az irányelvben foglalt - befektetési társasági formára. Magyarországon csak a befektetési alapok működése szabályozott, módosítani kell tehát a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvényt. A tervek szerint ennek keretében a belső piaci klauzulák kivételével minden közösségi szabályt átvennénk.
Érdekes módon létezik egy olyan terület, ahol az európai irányelv fog közeledni a magyar szabályozáshoz. Ez pedig az, hogy a hazai jog szerint az alapkezelő társaságok nem kizárólag befektetési alapok vagyonát kezelhetik, hanem magán-, illetve önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonát is. A vonatkozó közösségi direktíva tervezett módosításában kiterjesztik majd az alapkezelők tevékenységi körét és lehetővé teszik e tevékenységek végzését is.
Az úgynevezett befektetési szolgáltatások EU-irányelve a befektetési szolgáltatókra is bevezeti az egységes engedély és a anyaországi felügyelet elvét, továbbá egységes keretbe foglalja az engedélyezésre, az információszolgáltatásra és a társaságok tőkekövetelményére vonatkozó előírásokat. Ezen a téren Magyarországon már történt némi elmozdulás, ami az idén az értékpapírtörvény módosításával folytatódik.
Az idén módosulhat az értékpapírtörvény
Jelentős eltérés van a befektetési tevékenységek uniós és hazai szabályozása között, mert az utóbbiak egyes tevékenységek esetében jóval magasabb tőkekövetelményt határoznak meg, más tevékenységekre pedig jóval alacsonyabbat, ezen tehát módosítanunk kell. Szükség lesz az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény újrakodifikálására is annak érdekében, hogy az azonos tevékenységeket azonos feltételek mellett végezzék a különböző piaci szereplők.
A befektetőkártalanítási rendszerekre vonatkozó direktíva átvételére a magyar kormány haladékot kért annak érdekében, hogy a Befektetővédelmi Alap által nyújtott fedezeti szintet az irányelvben előírt szintre emelhesse. A magyar fél arra is kért átmeneti mentességet, hogy a külföldi befektetési vállalkozások Magyarországon létesített fióktelepeire továbbra is kizárólag a magyar befektetővédelmi rendszert lehessen alkalmazni.
Ami a biztosítási szolgáltatásokat illeti, itt három fő témakört érintenek a tárgyalások: a prudenciális szabályokat, a felügyeleti rendszert és a biztosítási piacot. Az életbiztosítási EU-irányelvekre tekintettel változtatnunk kell néhány téren, s várhatóan emelnünk kell a minimálisan szükséges alaptőke összegét - igaz, a változtatások mikéntje még kérdéses. A biztosítási közvetítőkre vonatkozó irányelvek témakörén belül is módosításra lesz szükség, mert bár a biztosítási alkuszokra vonatkozó rendelkezések megfelelnek az uniós elvárásoknak, az ügynökökre vonatkozó szabályozás nem elég részletes és a magyar biztosítási törvény nem kezeli a többes ügynök problémáját.
Amit Brüsszel tökéletesen rendben talált az átvilágítás során, az a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás. Magyarország a Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény tagjaként aláírta a Multilaterális Garancia Egyezményt és valamennyi EU-tagállammal megkötötte a kétoldalú rendszámegyezményt. A hazai szabályozás nemzetközi megállapodásokra épül.
DRÁVUCZ PÉTER