A mikrohitelek makrogondjai

Az Európai Unió kiemelten támogatja a PHARE programon belül a kis- és középvállalkozásokat (kkv) a közép-kelet-európai régióban. A vállalkozások segítését célzó PHARE-támogatás megvalósítását 1991 óta a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) végzi. Kezdeti küldetése a rendszerváltás után a kis- és középvállalkozások talpra állítása és megerősítése volt. Az MVA a pénzügyi programok mellett a vállalkozókat információval látja el és képzésüket finanszírozza. A Európai Uniótól kapott támogatást az alapítvány a megyei és a fővárosi (BVA) vállalkozói központok között osztja szét. A PHARE-pénzekhez 1996 óta a kormány ugyanolyan összegű támogatása - társfinanszírozása - társul.
A vállalkozások támogatásának legfontosabb eszköze a hitelnyújtás. Első lépésként a Mikrohitel I. programot vezették be, amelynek keretében egymillió forint hitelhez juthattak a vállalkozók. Népszerűsége miatt hívták életre - kísérleti jelleggel - a Mikrohitel II. programot a fővárosban, 3 millió forintos "plafonnal". Ezt a felső értéket a kormány országosan elérhetővé kívánja tenni.
Az MVA forrásait alapvetően három célra használja fel, a keret legnagyobb részével a hitelprogramokat támogatja. Ezen kívül az alapítvány finanszírozza a helyi vállalkozói központok által megvalósított programokat és - bár jóval kisebb mértékben - az országos kkv-támogatási programokat, ezek között a különféle évkönyvek kiadását, felmérések készítését. Ennek keretében nyújt forrást az MVA a fejlesztési központoknál dolgozók képzésére is.
A helyi vállalkozói központok üzleti terveikkel minden évben pályázhatnak az MVA által meghirdetett támogatásra. A pályázatokat a Gazdasági Minisztérium és az Európai Unió delegációja bírálja el. A pénzek elosztását több szempont alapján mérlegelik. A megyei szervezetek közel egyforma támogatásban részesülnek - állítja Gelencsér Géza, az MVA nemzetközi igazgatója - míg a főváros gazdálkodhat a legtöbb pénzből.
A mikrohitelprogram 1995-ben indult útjára, előtte csak laza adminisztrációs rendszerben folyt a hitelek juttatása. Tavaly az MVA nem kapott az Uniótól támogatást, így a helyi központoknak sem tudott forrást biztosítani.
Brüsszel idén várhatóan 110 millió eurót "oszt szét", ám egyelőre még nem lehet biztosan tudni, hogy az alapítvány egyáltalán kap-e ebből, és ha igen, mennyit.
A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Mikrohitel II. programhoz a PHARE hitelenkénti egymillió forintos támogatása mellé a Fővárosi Önkormányzattól és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarától kapott ugyanekkora összegű támogatást nyújt maximum 3 millió forintos hitelhez.
A három támogatóval kötött szerződések értelmében a hitelekből befolyó tőke- és kamattörlesztések összegét csak a mikrohitel céljára használhatja fel a BVA. Nagy Miklós elmondta azt is, hogy a befolyó bevételekből a valós igények elenyésző százalékát tudják kielégíteni.
A program indításánál a forrásbővítés elsődleges célja az volt, hogy a már sikeresen működő Mikrohitel I. program - melynek felső határa egymillió forint volt - kétszintűvé váljon, s a vállalkozói igényeket jobban kielégítő, magasabb összegű hitellehetőséget teremtsenek. A fővárosi közgyűlés határozata alapján a befolyt iparűzési adó egy százalékával bővíti a mikrohitelalapot (ez 1997-ben körülbelül 360 millió forintot tett ki). Ennek nagysága azonban nem haladhatja meg a BKIK által juttatott összeget. A kamara 50 millió forintot hagyott jóvá, ennélfogva az önkormányzat is ekkora összeget utalt át - tájékoztatta lapunkat Nagy Miklós.
1998-ban a főváros az iparűzési adóbevételéből félmilliárd forintot különített el és a szerződés szerint a BKIK-nak is ekkora összeget kellett volna átutalni. A kamara közgyűlésén azonban csak 20 millió forintot szavazott meg erre a célra, ami a 3 millió forintos "plafont" tekintve nem túl nagy volumen. A BVA vezetője rámutatott: ennek ellenére sem utasították vissza az összeget, de a Mikrohitel I. programra fogják felhasználni, az önkormányzat 20 millió forintos támogatásával együtt, kisebb kölcsönök nyújtására. Szakmai szempontból ugyanis kezelhetetlen lenne, ha 3 millió forintos hiteleket adnának ebből az öszszegből.
Az ügyvezető információja szerint az MVA már 15 hónapja nem kapott semmiféle támogatást sem az Európai Uniótól, sem a magyar kormánytól, s így értelemszerűen a BVA sem kaphatta meg a támogatást. Érthető tehát, ha a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány nincs megelégedve az MVA forrásszerzéssel kapcsolatos szakmai munkájának színvonalával.
I. M.