Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Milyen források állnak Budapest és Magyarország rendelkezésére a nemzeti fejlesztési terven (NFT) keresztül?
- Magyarország a 2004-től 2006-ig tartó időszakban összesen 3,2 milliárd eurónyi uniós támogatásra számíthat a strukturális és kohéziós alapokból. Budapestnek mindenképpen rendelkezésére állnak azok a források, amelyekből eddig is gazdálkodtak a nagyvárosok. Így alaposan átgondolt fejlesztési tervekkel és jól megírt pályázatokkal az elkövetkező három évben a főváros évente mintegy 250 milliárd forintnyi uniós pénzre számíthat, ami a Magyarországnak juttatott támogatás nagyjából 20 százaléka. Ezt követően, a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus első évében 3,2 milliárd euróhoz juthat az ország, ez kiegészül azzal az egymilliárddal, amely az előző évről húzódik át. Tehát 2007-ben mintegy 4,2 milliárd euró uniós forrás áll rendelkezésre, vagyis egy év alatt annyi, mint az előző hároméves ciklus során. A ciklus utolsó évére a kezdeti hárommilliárd négymilliárdra gyarapszik. Egyelőre azonban csupán tárgyalási alapnak kell tekinteni azt az uniós előterjesztést, amely összesen mintegy 24 milliárd eurót irányoz elő Magyarországnak erre a hét esztendőre. Ez az érték egyébként nagyjából kimerítené azt a korlátot, amely szerint egy-egy EU-tagállam legfeljebb a GDP-jének négy százalékáig juthat uniós támogatáshoz.
- Az NFH már dolgozik az Európa terv részét képező második nemzeti fejlesztési terven is. Hol tart az előkészítés?
- Az Európa tervben az összes kormányzati terv megjelenik, így azok is, amelyeket nem az EU finanszíroz. Ennek része a 2007-től 2013-ig tartó időszakra szóló második nemzeti fejlesztési terv is. Egyelőre nem eldöntött, hogy a második NFT-ben milyen operatív programok fussanak. Elképzeléseink szerint a struktúrája több helyen is más lesz, mint az első NFT-é, például több téma kikerülhet az operatív programok közül. Várhatóan „megversenyeztetjük” a legesélyesebb témákat.
Az EU által elvárt menetrend szerint a második NFT stratégiáját 2005 tavaszán kell bemutatni az Európai Bizottságnak, majd ősszel kell összeállnia a kormány által jóváhagyott tervezetnek. A végleges verziónak 2006 tavaszán kell elkészülnie, ez a feltétele ugyanis annak, hogy 2007. január elsején minden pontosan induljon. Addig viszont nagyon sok dolga van a hivatalnak. Az elmúlt héten Székesfehérvár, Kaposvár és Szombathely bevonásával elkezdődött a második NFT társadalmi vitája. Ez azt jelenti, hogy minden régióban a tudományos, a társadalmi és a gazdasági élet képviselőivel konzultálunk a fejlesztési koncepció kialakításáról. Szeptember végéig elkészül az első koncepció, amelyet első vitaanyagként év végén a parlament is tárgyal.
- Mire pályázhat eséllyel a főváros?
- Budapest és a kerületek külön-külön is komoly és jó minőségű pályázatokat nyújtottak be a Pályázat-előkészítő Alaphoz, s ezek előkészítése már zajlik. Ezekből az elővárosi közlekedésre és környezetfejlesztésre nyerhet támogatást a főváros, de a következő, 2007-től kezdődő tervezési ciklusban a városi tömegközlekedés fejlesztésére is igénybe vehet uniós támogatást. A nyilvánvaló infrastrukturális beruházások mellett Budapest komoly forrásokra számíthat a szociális alap pályázataiból is. Erre azért van szükség, hogy a magyar lakosság egésze integrálódjon az unióhoz. El kell kerülnünk Svédország hibáját, ahol az emberek nem tekintik sajátjuknak az uniót.
- Mit kell tenni Budapest versenyképességének emeléséhez?
- Létre kell hozni a Budapesti Agglomerációs Tanácsot, amelyen keresztül átfogó, az egész régióra kiterjedő fejlesztési koncepciót dolgoznak ki a szakemberek. A fejlesztés azonban nem állhat meg a régió határán, ki kell terjednie az egész országra, az ugyanis az uniós tapasztalat, hogy a legdinamikusabban a nagyobb, 3-10 millió lakosú régiók fejlődnek. Erre azért is szükség van, mert Budapest versenyképességi pozíciója folyamatosan romlik, így a versenyképessége a tágabb agglomerációján múlik, amelybe Tatabánya, Dunaújváros, vagy Hatvan is beletartozik. Nem állíthatjuk tehát szembe Budapest és az ország versenyképességét, ugyanakkor Budapestnek nincs joga megakadályozni, hogy a 2007-es tervezési időszaktól nagyobb támogatásra jogosult Pest megye kiváljon a Központi régióból. Ezzel a régió Budapest nélküli része többlettámogatásra lesz jogosult.
- Ez radikális váltást jelent a főváros életében.
- Igen, ehhez a fővárosnak szemléletváltásra van szüksége. A beruházásoknak a civil kezdeményezéseket felkarolva a helyi társadalom fejlesztésére kell koncentrálniuk. El kell érni, hogy a központiak mellett a helyi, alulról jövő elképzelések is szervesen fejlesszék a régiót, de ez komoly fordulatot igényel a helyi közéletben.
- Sokat hangoztatott elképzelés, hogy Budapest a tágabb régió központja legyen, erre mennyi az esély?
- A hálózatépítésben nagy lehetőségek rejlenek. A nyilvánvaló Bécs-Pozsony-Budapest kooperáció mellett nem szabad megfeledkezni Budapestnek a Balkán felé irányuló szervezőerejéről sem. Emellett építeni kell egy másik típusú hálózatra is. A horizontális hálózatokban egyetemek, kutatóintézetek, vagy egyéb innovatív képességgel rendelkező intézmények lépnek kapcsolatba. Ezek a hálók egyszerre hordozzák magukban a megújulás tudományát és forrásait. A magasan specializált intézmények a hálózatokon keresztül saját teljesítményük növelését és a város nemzetközi hírnevét öregbítik. Az ilyen innovációs pontok teszik lehetővé, hogy Budapest szellemi központja legyen a régiónak, vagyis az egyszerű infrastrukturális fejlesztések mellett szükség van az innovációgyarapításra is.
