Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az észak-magyarországi régió megyéiben a gazdaság teljesítőképessége és technológiai színvonala alacsony, megújulóképessége hiányzik, kevés a vállalkozói tőke és a hébe-hóba megjelenő külföldi befektetők sem hajtanak végre korszerűsítő beruházásokat – ilyen helyzetkép olvasható a régió honlapján. Magyarország negyedik legnagyobb területű és egyik legsűrűbben lakott térsége a gazdasági teljesítmény alapján a második legelmaradottabb régió, ahol évek óta magas a munkanélküliség. A többségében fizikai munkásokból lett munkanélküliek 60 százaléka tartósan állástalan. E régióban az országos átlagnál nagyobb mértékben esett vissza a foglalkoztatottak aránya a mezőgazdaságban, de igaz ez az iparra és a kereskedelemre is. Az infrastrukturális ellátottságot tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzete a legkedvezőtlenebb. A tanulmány szerint a magas borsodi munkanélküliség részben annak tulajdonítható, hogy a megye egyes részeiben a munkaképes falusi lakosság számára túlságosan költséges és nehezen megoldható a napi ingázás.
A régióban a kutatás-fejlesztés terén is tapasztalható a lemaradás, pedig a k+f helyzetének javulása nagymértékben elősegítené a régió fejlődését és gazdasági felzárkózását. A k+f beruházások összegét a GDP-hez mérve az észak-magyarországi régió országos összehasonlításban az utolsó helyen áll, a k+f ráfordítás, illetve az ezzel foglalkozók létszáma tekintetében pedig az utolsó előtti helyen. A régió tradicionális ipara válságba került, a modern iparnak viszont még csak a csírái jelentek meg. Az ipar fejlesztéséhez elengedhetetlen az innováció feltételeinek megteremtése, a vállalkozásokat és technológiai innovációt támogató létesítmények és szolgáltatásaik fejlesztése. Bár a területen több felsőoktatási intézmény működik, van magasan képzett k+f munkaerő, változatos és jó színvolú továbbképzési lehetőségek állnak rendelkezésre, valamint vannak ipari és technológiai központok, a tudósoknak és a fejlesztőknek mégis csupán az öt százaléka dolgozik ebben a térségben. Mindemellett a k+f finanszírozás egylábúvá vált: a fő finanszírozó direkt és indirekt módon az állam, a vállalkozói források pedig elenyészőek. A térségbe települt multinacionális vállalatok is csak elvétve adnak a helyi vállalkozásoknak kutatás-fejlesztési megbízást, pedig a közép- és kisvállalatok (kkv) fontos támogató hátteret nyújthatnának a térség k+f és innovációs fejlesztéséhez. A tanulmány szerint egyébként az országban az elmúlt tíz évben a k+f ráfordítások alacsony szinten stagnáltak, ami a k+f egyre nagyobb stratégiai fejlesztését igényli. A kkv-k e téren betöltött jelentős szerepük miatt kiemelt figyelmet érdemelnek, ezért a fejlesztésük, teljesítőképességük és versenyképességük növekedésének előmozdítására több magyar és európai uniós fejlesztési programot dolgoztak ki.
