Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországnak több szempontból is érdeke lehet, hogy kezdeményező szerepet játsszon az elnökség idején a klímaváltozási és energetikai kérdések felvetésében - derült ki a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők szavaiból. Először is klímaváltozási szempontból az unió egyik leginkább érintett országa lehet; másodszor fosszilis energiahordozók szempontjából az EU egyik leginkább kiszolgáltatott tagállama; harmadszor a következő években globálisan munkahelyek milliói fognak létrejönni például a megújulóenergia-termelésben - nem mindegy, hogy ebből hány lesz az unió, azon belül Magyarország területén. Fontos, hogy a következő pénzügyi időszakban milyen strukturális és egyéb források állnak rendelkezésre, például decentralizált helyi energiatermelő rendszerek kialakítására, az energiahatékonyság-javítás és a megújuló energiaforrások támogatására vagy éppen a klímaváltozás elkerülhetetlen következményeihez való adaptációra.
A cancúni megállapodás alapján teljesen új fejezet nyílik a klímatárgyalásokban is. Kritikus, hogy a következő egy évben, amíg az ENSZ klímapolitikai testületén (UNFCCC) belüli szakértői tárgyalások folynak, az EU mennyire lesz progresszív, mennyire tudja majd megőrizni vezető szerepét.
Nagyon fontos, hogy az év első felében az UNFCCC tárgyalásain a magyar elnökség képviseli az EU-t: ez egy történelmi felelősség, ami jóval túlmutathat az EU határain és az EU-elnökség idején - véli Benkő Dániel, a WWF éghajlat-változási projektvezetője. Magyarország feladata lesz, hogy a cancúni határozati anyag számos pontosítandó, nyitva hagyott kérdésében segítse az egységes uniós álláspont kialakítását, ezáltal hozzájáruljon a nemzetközi megállapodás sikeréhez. A feladatok közül kiemelkedik két lényeges terület: az alkalmazkodás az éghajlatváltozás negatív következményeihez és az ehhez szükséges finanszírozás.
Magyarország nem tud komoly nyomást gyakorolni a tárgyalások eredményeire, növelheti azonban a tekintélyét azzal, ha képes a tárgyalások higgadt, szakszerű levezetésére és az érdekek arányos, tárgyilagos megjelenítésének elősegítésére - véli Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. A 2011-es év kivételes alkalom arra, hogy a közép- és kelet-európai országok sajátos problémái és igényei a korábbiaknál nagyobb súllyal szerepelhessenek a tárgyalásokon, amit erősít, hogy két visegrádi ország követi majd egymást az elnökségben. Bár térségünkben a csatlakozási tárgyalások jó két évtizeddel ezelőtt kezdődtek, és mára számosan vagyunk teljes jogú tagjai a közösségnek, korántsem jelennek meg arányosan térségünk sajátosságai, megoldásra váró problémái az energetika mellett sem a területfejlesztés, sem a mezőgazdaság, sem más ágazatok közös európai anyagaiban - véli a szakértő.
A helyzet bonyolultabb, mint ahogy azt az EU energiastratégiája bemutatja. Az infrastruktúra-bővítések, -összekapcsolások finanszírozásával, általában az energetikai szakpolitikákkal kapcsolatos megegyezéseket meg kell előznie az energetikai területen meglevő nyílt és rejtett támogatások számbavételének, a teljes közgazdasági struktúra átláthatóvá tételének. Miközben a felszínen Európa kiáll az éghajlatvédelemhez elengedhetetlen változások mellett, a mélyben a tagállamok mindent támogatnak, a fosszilis energia felhasználását éppúgy, mint a kiváltására hivatott megújulókét, részben közvetlenül vagy közvetve az adófizetők pénzéből, nemegyszer diszkriminatív jogszabályokkal, és nem utolsósorban a társadalom egészére áthárított környezetszennyezéssel, természetrombolással és szociális feszültségekkel - mondta Beliczay.
A cancúnit megelőző koppenhágai klímacsúcson a fejlődő országok kiadáscsökkentési céljainak támogatására elhatározott pénzügyi alap tervezetét megerősítették Mexikóban. A magyar soros EU-elnökség feladata lesz a létrehozandó Zöld klíma alap és alapkezelő formájáról, működéséről formálandó uniós elképzelések egyeztetése és kimunkálásának megkezdése. Valószínűleg a klímatárgyalások eredményei miatt változtatni kell majd az EU 20-20-20-as éghajlatvédelmi céljain és az ETS direktíván is, de ezekre csak végleges megállapodás után kerülhet majd sor.
Az Európai Parlament 2010. december 15-én megszavazta, de az Európa Tanács még nem tette kötelezővé a 20 százalékos energiamegtakarítást; erre elvben 2011 első negyedében kerülhetne sor. A reális megtakarítási potenciállal kapcsolatban azonban rengeteg egymásnak ellentmondó anyag jelenik meg - véli Beliczay. Az Európai Bizottság (EB) legújabb adatai szerint az EU a kitűzött határidőre csak 9 százalékos megtakarítást ér el, tehát a 20 százalékosnál jóval kevesebbet.
A magyar elnökség idejére jelentős előrelépés várható a Lisszaboni stratégiát felváltó új, közösségi szintű stratégia előkészítése szempontjából. Ezt - amennyiben döntés is születik 2011 első felében - akár Budapesti stratégiaként is emlegethetik; ennek a stratégiának várhatóan alapvető célja lenne a munkahelyteremtés és gazdaságélénkítés - mondta lapunknak korábban Dallos György, a WWF Magyarország klímaváltozási programvezetője.
Hasonlóan fontos, hogy 2011 elején indulnak el az egyeztetések az EU új, 2013-2020 közötti időszakra szóló költségvetése előkészítéséről. Az, hogy ebben például mi történik az EU költségvetésének 48 százalékát jelentő közös mezőgazdasági politikával (CAP), befolyásolhatja a biomassza alapú energiatermelést és a bioüzemanyagok jövőjét az unióban. A EB-ben tartanak a munkálatok az energiaadóra vonatkozó direktíváról, a döntés maga akár a magyar elnökség idejére is eshet.
Fontos kérdés, hogyan tudja a magyar elnökség befolyásolni az utána jövő lengyel elnökség munkáját. Az egyik legfontosabb kérdés a közép- és hosszú távú stratégiák elfogadása lesz, amelyek az alacsony szénintenzitású gazdaság alapjait rakják le. Lengyelország jelenleg az EU-n belül talán a leginkább klímaszkeptikus, a legkevésbé zöld és a legnagyobb szénintenzitású gazdasággal rendelkező állam. Lengyelországban a villamosenergia-termelés túlnyomóan lignit- és szénalapú, ezen nagyon sokba kerülne változtatni, főleg ez magyarázza a klímaszkepticizmust. A magyar elnökségnek részben arra is koncentrálnia kell, hogy olyan kérdésekben, amelyekben a lengyel elnökségtől "kevesebb progresszió várható", mihamarabb döntés szülessen.
