BUX 130840.21 -0,65 %
OTP 40900 -0,49 %
header

Energetika

12.
18.
00:06

Lezárult az energiatakarékossági pályázatok befogadása

Lezárult az idei évre vonatkozó NEP-2007 - a nemzeti energiatakarékossági program és a sikeres Magyarországért lakossági energiatakarékossági hitelprogram - pályázatainak befogadása. Idén a NEP keretében a gazdasági tárca a hatékonyabb energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások fokozottabb kihasználása érdekében hirdette meg pályázatát. A pályázatok befogadási határideje december 15-én éjfélkor zárult le. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) eddig összesített adatai szerint az idei NEP-kiírásra december elejéig 3725 értékelhető minőségű (1500 nem volt értékelhető, ezeket azonnal el kellett utasítani) pályázat érkezett, a támogatott pályázatok száma 3437, jóval több, mint az előző esztendőben (2969). Ez a növekedés az egyszerűsített pályázati rendszernek köszönhető. A megítélt támogatás összege 757 millió forint, az ehhez kapcsolódó kedvezményes megítélt hitel 2100,8 millió forint, az így generált beruházások összértéke pedig 5525,6 millió forint. Kedvezményes hitel csak 2007-től áll a pályázók rendelkezésére, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az előző évhez képest lényegesen nagyobb az eddig regisztrált beruházások összértéke is. (2006-ban ez az összeg 3397 millió forint volt.) A lakossági energiatakarékossági pályázat támogatási kerete 2007-ben 2000 millió forint, eddig a beérkezett 3217 pályázatból 2978 kapott 647,3 millió forint támogatást és 1740 millió forint kedvezményes hitelt a 4596,6 millió forint értékű beruházáshoz. A megújuló energiaforrások felhasználása pályázat támogatási kerete 2007-ben 400 millió forint, az eddig beérkezett 508 pályázatból 459 kapott 109,7 millió forint támogatást és 360,8 millió forint kedvezményes hitelt a 929 millió forint értékű beruházáshoz.

Szerző(k):
Mayer György
12.
18.
00:04

Újabb uniós energiapolitikai csomag látott napvilágot

Lendületet kapott szeptember 19-én az európai energiapolitika, mert az Európai Bizottság egy harmadik javaslatcsomagot fogadott el azzal a céllal, hogy biztosítsa minden egyes európai polgár számára az energiaszolgáltatók közötti valódi választási lehetőség előnyeit. A bizottsági javaslat középpontjában a nagyobb fogyasztói választékra, a tisztességesebb árakra, az energiafelhasználásból eredő környezetszennyezés csökkentésére és az ellátásbiztonságra irányuló törekvés áll - tudtuk meg a tárca kommunikációs főosztályától. Az új csomag arra törekszik, hogy minden energiaszolgáltató megfeleljen a szolgáltatás, a fenntarthatóság és a biztonság magas elvárásokon alapuló szabályainak. A csomag az energiahatékonyság ösztönzése révén elősegíti a fenntarthatóságot, és garantálja, hogy még a kisebb, például a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalkozások is hozzáférjenek az energiapiachoz. A versenyen alapuló piac nagyobb ellátásbiztonságot is fog teremteni, mert javítani fogja az erőművekre és az átviteli hálózatokra irányuló beruházások feltételeit, s ezáltal segít elkerülni a villamosenergia- és a földgázszolgáltatás kimaradásait. A tisztességes verseny garanciái az unión kívüli országok viszonylatában is erősödnek. Annak érdekében, hogy a belső piac működése minden kis- és nagyfogyasztó érdekét szolgálhassa, és hogy az EU-n belüli energiaellátás biztonságosabb, versengőbb és fenntarthatóbb lehessen, a bizottság egy sor intézkedést javasol a meglévő szabályok kiegészítésére. - A termelés és az energiaszolgáltatás leválasztása a szállításról: el kell végezni a hálózati tulajdonjog és a hálózatüzemeltetés "szétválasztását". Ez azt jelenti, hogy a villamosenergia- és a földgázhálózatok üzemeltetését el kell választani az energiaszolgáltatói és az energiatermelői tevékenységektől. - A bizottság elismeri az energiapolitika stratégiai jelentőségét. A javaslatcsomag ennek megfelelően biztosítékokat tartalmaz arra az esetre, ha EU-n kívüli vállalkozások jelentős érdekeltséget, sőt meghatározó befolyást kívánnak szerezni egy uniós energiahálózat fölött: előírja, hogy e vállalatoknak bizonyíthatóan és egyértelműen ugyanazoknak a szétválasztási követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós vállalkozásoknak. - A határkeresztező energiakereskedelem elősegítése: a bizottság javasolja egy, a tagállamok energiapiaci szabályozó hatóságainak együttműködését elősegítő ügynökség létrehozását, amelynek hatásköre kiterjedne jogilag kötelező erejű döntések meghozatalára, és amely kiegészítő szerepet játszana a tagállamok szabályozó hatóságai mellett. Ez biztosítani fogja a több tagállamot érintő ügyek megfelelő kezelését és képessé teszi az EU-t arra, hogy valódi, egységes rendszerként működő európai hálózatot hozzon létre, és ezzel előmozdítsa az ellátás biztonságát és diverzifikációját. - Hatékonyabb tagállami szabályozó hatóságok: a bizottság intézkedéseket javasol a tagállami nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének megerősítésére és garantálására. - A határon átnyúló együttműködés és beruházások ösztönzése: a bizottság javasolja, hogy az átviteli, illetve szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatot hozzanak létre: Az EU-n belül működő átvitelirendszer-üzemeltetők ennek keretében együttműködhetnének közös kereskedelmi, műszaki és biztonsági előírások kidolgozásában, továbbá megtervezhetnék és összehangolhatnák az EU-szinten szükségessé váló beruházásokat. Ez megkönnyítené a határon átnyúló kereskedést, és egyenlőbb versenyfeltételeket teremtene a piaci szereplők számára. - Nagyobb átláthatóság: a piac átláthatóságának a hálózatüzemeltetés és az ellátás terén való javítása szavatolni fogja az információhoz való egyenlő hozzáférést, átláthatóbbá fogja tenni az árképzést, növelni fogja a piacba vetett bizalmat és segíti a piacbefolyásolás megakadályozását. - A szolidaritás növelése: a nemzeti piacok egymáshoz való közelítésével a bizottság gondoskodik arról, hogy a tagállamoknak több lehetőségük legyen egymás megsegítésére az energiaellátást fenyegető veszélyekkel szemben. Külön kiemelendő, hogy a fogyasztók részesülnek majd az Energiafogyasztók Chartája nyújtotta előnyökből, amelynek gyakorlati alkalmazása 2008-ban indul el. A dokumentum az energiaárakkal kapcsolatos szociális problémákkal, a szolgáltatók és szolgáltatói ajánlatok közötti választáshoz a fogyasztók részére nyújtandó információkkal, valamint az energiaszolgáltató megváltoztatásakor szükséges ügyintézés egyszerűsítésére irányuló lépésekkel foglalkozik, intézkedik továbbá arról is, hogy a polgárokat megvédje a tisztességtelen értékesítési gyakorlatoktól. Egy külön tájékoztató kampány fogja a fogyasztókat jogaikról tájékoztatni.

Szerző(k):
Mayer György
12.
18.
00:03

Új törvény készül a földgázellátásról

A hatékonyan működő földgázversenypiac kialakítása, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátása teljesen új kihívást jelent. Mindezek teljesüléséhez, valamint ahhoz, hogy a magyar gázpiac sikeresen integrálódjon az Európai Közösség egységesülő gázenergia-piacaiba, egy új törvényt kell alkotni, amelynek tervezetét november végén elfogadta a kormány és már az országgyűlés elé került. A törvény tervezetében a villamosenergia-piachoz hasonlóan szerepel a kisfogyasztók és a lakosság védelmét segítő egyetemes szolgáltatás. Ezt a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatói engedélyes végezheti, a szolgáltatásra pedig az előterjesztés szerint a lakossági fogyasztók és a 20 köbméter/óra kapacitást meg nem haladó egyéb felhasználók, vagyis a legkisebb ipari felhasználók lesznek jogosultak. A tervezet szerint a földgázrendszer használatáért fizetendő legmagasabb díjak mértékét a gazdasági miniszter tételesen rendeletben állapítja meg, vagyis ez a tétel továbbra is hatósági áras marad. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz eladási árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz - a kiszámítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak és az engedélyében foglaltaknak megfelelően képzett, valamint a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott - árát az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. A törvény tervezete megerősíti a Magyar Energia Hivatal (MEH) szerepét is, ennek egyik jelentős pontja, hogy a MEH felléphet a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes ellen, amennyiben az megsérti a felhasználók érdekeit védő előírásokat. Szintén a MEH jogosítványait erősíti, hogy külön meghatározzák a fogyasztóvédelmi előírásokat és a panaszok kezelésének lehetőségeit.

Szerző(k):
Mayer György
12.
18.
00:01

Elfogadta a kormány a 2020-ig tartó energiastratégiát

Jövő év elején tárgyalhatja meg a parlament az ország 2020-ig tartó energiapolitikai stratégiáját, amelyet november 28-ai ülésén hagyott jóvá a kormány. A változás szükségességét indokolja, hogy az energiapolitika legutóbbi, 1993. évi megfogalmazása óta alapvető változások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak részeként az energiaszektorban és az energetika peremfeltételeiben. Az elmúlt időszakban számottevően mérséklődött a gazdaság energiaigényessége, lényegesen csökkent az energiahordozók által okozott környezetterhelés, sokszereplős és döntően magántulajdonú lett az energiaszektor, kialakult a versenypiac feltételrendszere mind a kőolajszármazékok, mind a vezetékes energiahordozók területén. Ugyanakkor tovább nőtt az ország importfüggősége és megmaradt a magas fosszilisenergia-arány is, és a pozitív trendek ellenére az energiahatékonyság javítása terén is jelentős tartalékok vannak. Ezzel egyidejűleg drámai mértékben növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon, aminek következménye a földgáz árának növekedése is, vagyis véget ért az olcsó energia korszaka. Az ország uniós csatlakozása magával hozta az energetikai szabályozási feltételek megváltozását. A koncepció lényege, hogy rögzíti Magyarország biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátásának stratégiai kereteit. A fogyasztóvédelemmel összhangban lévő energiaellátást szolgáló, fő stratégiai kereteket kijelölő dokumentum nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem azokat a hosszú távon érvényes megállapításokat és téziseket tartalmazza, amelyek segítik az ország lakosságát, a vállalkozásokat, a kormányzatot és a politikusokat az energetikával kapcsolatos döntéseik során. A dokumentum megújuló energiával foglalkozó megállapításait részletesen a "Magyarország megújuló energiaforrásfelhasználás-növelésének stratégiája 2007-2020" című részstratégia, az energiahatékonysági és takarékossági prioritásokat a "Magyarország energiahatékonysági stratégiája és nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve" című részstratégia fejti ki. Ez utóbbin még jelenleg is dolgozik a minisztérium. A dokumentumban újdonság: a piaci alapokra helyezett energiapolitika nem vállalhatja magára, hogy a piaci szereplők számára részletes programot nyújtson. A jövőbeni állami szerepvállalás az energetikában alapvetően két területre irányulhat: egyfelől az energiapiaci modell kialakítására és bevezetésére, annak közvetett eszközökkel való irányítására és folyamatos korrekciójára, másfelől a nemzeti energiapiac külső, nemzetközi feltételeinek alakítására. Az energiapolitika érvényesüléséhez a lakosság, a gazdálkodó szervezetek, az állami szervek és a parlament aktív közreműködése szükséges és csak az EU közösségi döntéseinek és jogszabályainak figyelembe vételével valósulhat meg. Az energiapolitika célja tehát az is, hogy orientálja és mozgósítsa a magyar társadalmat az energiapolitikai követelmények teljesülése érdekében. Az energiapolitikai koncepció hozzájárulhat azon érdek érvényesüléséhez, hogy az energiaellátás költségeit, az energiaárakat növelő környezetvédelmi követelményeket és megújuló energiahasznosítási célokat a társadalmi hasznosság és a hatékonyság követelményét szem előtt tartva a legkisebb költséggel valósítsuk meg. Ezen túlmenően hozzájárulhat az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának fenntartásához és javításához. Az energiapolitika stratégiai keretei között továbbvitt piacnyitás és liberalizáció katalizátorként hathat a kedvező piaci folyamatok kiteljesedésére és az infrastrukturális fejlesztésekre. A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság mint az energiapolitika alappilléreinek együttes érvényesülését.

Szerző(k):
Mayer György