Energetika

Jövőre még több lehet a lakók megtakarítása

Augusztustól a kedvezményes, 18 százalékos adókulcsba kerül a távhőszolgáltatás, ám Molnár Csaba kancelláriaminiszter közelmúltbeli bejelentése szerint a kormány ősszel benyújtja a javaslatát a parlamentnek arról, hogy jövő évtől még ennél is kedvezőbb, a legalacsonyabb - jelenleg 5 százalékos - áfakulccsal adózzon a távfűtés. Arra azonban nem válaszolt a miniszter, hogy jövőre is 5 százalékos lesz-e a legalacsonyabb áfakulcs (kiszivárgott kormányzati elképzelések szerint 7 százalékra emelnék). Mint mondta a miniszter, erről majd a költségvetés őszi vitáján döntenek. Balog Róbert, a Főtáv szóvivője szerint a 18 százalékos adókulcs az átlagos, 52 négyzetméteres távfűtéses lakás esetében évi 13-14 ezer forint megtakarítást jelent a jelenlegi mintegy 250 ezer forintos díjhoz képest. Amennyiben 5 százalékos lenne az áfa, az éves megtakarítás 30 ezer forint körül alakulna. A Főtáv emellett az ÖkoPlusz programmal is igyekszik segíteni a távfűtéses lakásban élők költségcsökkentését. A program segítségével korszerűsített újabb referenciaépületet adtak át a XI. kerületi Frankhegy utcában. Az épületegyüttes azon 19 korszerűsített épület tagja, amelyek lakói már most átlagosan 17 százalékos költségmegtakarítást élvezhetnek, sőt a most átadott referenciaépület lakóinak megtakarítása elérte a 21 százalékot is. A lakásonkénti átlagosan 150 ezer forintos beruházási költség 50 százalékát az állam 2010-ig átvállalja, valamint az elérhető energiamegtakarítás és az alapdíjkedvezmény együttesen biztosítani tudja, hogy éves szinten a beruházás - amely 2-4 év alatt térül meg - ne okozzon többletköltséget a felhasználóknak. Az ÖkoPlusz programhoz kapcsolódó szolgáltatáscsomag - amelyet a Főtáv biztosít a csatlakozni kívánó épületeknek - az idén januárig visszamenőleg 10 százalékos alapdíjkedvezményt, a helyszíni felmérést követően az ajánlat megírását, a pályázat összeállítását és a finanszírozás biztosítását tartalmazza. A program keretében mostantól a radiátorcsere is elérhetővé válik, a fogyasztók számára rendkívül kedvező, a piacinál 40 százalékkal alacsonyabb áron. Az állami támogatásnak köszönhetően lakásonként 60-70 ezer forintból kivitelezhető a felújítás, ráadásul ez a befektetés többszörösen megtérül, hiszen a lakók dönthetnek a lakásaikban lévő hőfokról és egyben csökkenthetik a távhőszolgáltatásuk költségeit is.

A jövő kimeríthetetlen erőművén dolgozik a TVEL

A TVEL társaságcsoport tulajdonában lévő csepecki mechanikai művek különleges szupravezető anyagok gyártását kezdte meg a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) projekt keretében.

Készül a világ legnagyobb offshore szélparkja

A London Array szélfarmot a Temze torkolatában, Kent és Essex grófságok partja előtt építik fel, amely elkészülte után - a 175 darab SWT-3.6-107 típusú, 3,6 megawattos Siemens szélturbina 630 megawattnyi összes kapacitásával - a világ legnagyobb offshore szélparkja lesz. Ez a teljesítmény 750 ezer brit háztartás környezetbarát energiával való ellátására elegendő és évente 1,9 millió tonna szén-dioxidtól kíméli meg a légkört. A szélpark tovább bővíthető, ha a megállapodásban szereplő opció lehívásával a kapacitást közel 1000 megawattra növelik. Az alapozó munkálatokat 2011-ben kezdik, a szélturbinák felszerelését pedig 2012-ben fejezik be a maximum 23 méter mélységű parti vizekben. Emellett a Scottish and Southern Energy megújulóenergia-divíziója, az Airtricity is a Siemens Energy szektorral írt alá megállapodást 80 darab 3,6 megawattos szélturbina szállítására a Németországhoz tartozó Északi-tengerben létesülő Butendiek offshore szélfarmhoz. Az üzembe helyezés határideje 2012. Az Airtricity a jelenleg már kivitelezés alatt lévő Greater Gabbard projekthez 140 darabot rendelt ebből a típusból. A Butendiek farm Sylt szigetétől 34 kilométerre, 20 méteres vízmélységben létesül. Ez a projekt igen jó feltételekkel rendelkezik más német offshore projektekhez képest: az Airtricity, amely 2007-ben vette meg a projektet egy helyi közösségi beruházótól, kilowattóránként 15 eurócentet kap majd a hálózatba betáplált energiáért. A német kormány általában is kedvező peremfeltételeket állapított meg offshore szélfarmok telepítésére és üzemeltetésére. Kitűzött célja, hogy 2030-ig 25 ezer megawattnyi offshore szélenergia-kapacitás jöjjön létre.

Negyven éve ad áramot a Mátrai Erőmű

Az elmúlt évek földtani kutatásai során több mint százmillió tonnára becsült, ezerötszáz kalóriás lignitvagyont találtak a Mátrában, Gyöngyös közelében, Visonta környékén. Amint megállapították, az 1700 hektárnyi területű szénmező alkalmas arra, hogy az ország elektromosenergia-termelésének egyik fontos bázisa legyen és erőművet telepítsenek rá. Megállapították azt is, hogy a visontai lignit a felszínhez közel helyezkedik el, tehát kitermelése az igen gazdaságos külszíni módszerrel végezhető - adták hírül 1961. február 27-én a tudósítások. Egyidejűleg megkezdték a nagy kiterjedésű terület víztelenítését, hogy a Magyarországon eddig ismeretlen, nagy teljesítményű gépóriások - amelyek a későbbiekben a meddőletakarítást és a lignit kitermelését végzik - három év múlva száraz területen, akadálytalanul mozoghassanak. A tengernyi vizet Visonta község ivóvízellátására használták, később pedig a Gyöngyösi Erőmű hűtőtavát töltötték meg vele. A visontai vasút építését 1962. augusztus 2-án kezdték el - ez kötötte össze az üzemet a Budapest-Miskolc vasútvonallal -, és korszerűsítették Nagyút vasútállomását is. Öt évvel később, 1967. május 8-án a Mátra déli lábánál megindult az ország legnagyobb mesterséges tavának kialakítása. A Markaz és Visonta község határában - a Nyiget-patak völgyében - épülő hatalmas völgyzárógát talpszélessége 100 méter, hosszúsága mintegy 300 méter. Az új víztározó 8,5 millió köbméter víz befogadására alkalmas. Másfél hónappal később üzembe helyezték Visontán az első nagy teljesítményű gépláncot, amely arra szolgált, hogy a szénmezőről a meddőréteget eltávolítsa. 1967. december 23-án a szénbánya előkészítésének rég várt eseményeként a meddőletakarító kotrógépek elérték a szenet. A nyitóárok építése 1200 méter széles fronton haladt. A munkába állított nagy teljesítményű géplánc munka közben 20 méter vastag földréteget markolt, ennek alsó szintjén bukkant ki a földtakaró alól a szénkincs. Az új gépóriások munkája nyomán felszínre került szénréteg vastagságát 7 méterre becsülték. A mélyebben elhelyezkedő szénmező - amely értelemszerűen csak később kerülhetett napvilágra - ennél vastagabb, és jóval több lignitet ígért. 1968. július 8-ára befejezték az első Heller-Forgó-rendszerű hűtőtorony építését Visontán. Még ugyanebben az évben, november 27-én befejezték a Gagarin Hőerőmű első kazánjának szerelését. A 62 méter magasba nyúló óriási kazán az ország legnagyobb ilyen jellegű építménye lett. Az óriáskazán - ez ugyancsak újdonság volt Magyarországon - szabad téren helyezkedett el és csak a szerelvényei kaptak védőburkolatot. 1969. március 3-án megérkezett az első 500 tonnás szénszállítmány a Gagarin Hőerőműbe. A tervek szerint ezt követően naponta 500, illetve 1000 tonna szénnek kellett érkeznie Ecsédről a visontai vasútállomásra, a szükségletek szerint, folyamatosan. 1969. április 25-e azért emlékezetes nap, mert sikeresen végrehajtották az első széntüzelési próbát az erőmű első óriáskazánjában. A széntüzeléssel egy időben bekapcsolták a gőzfejlesztő és pernyeszállító berendezéseket is. Június 5-én a visontai Thorez külfejtéses bányaüzemben végrehajtott gyakorlati próbán is sikerrel szerepelt a Mátraaljai Szénbányák Vállalat szerelőüzemében készült törőmű. És eljött az igazi üzembe helyezés napja: 1969. június 20-án adott áramot először Visonta. A Gagarin Hőerőmű történetében új lap nyílt: a 800 megawatt teljesítményre épült energiabázis első, száz megawattos blokkegysége megkezdte kísérleti üzemelését, rákapcsolták az országos energiahálózatra.