Az Oroszország részvételével elindított nemzetközi, mágneses fúzióval kapcsolatos kutatási és fejlesztési program fő célja a jövő környezetbarát és kimeríthetetlen forrásokkal rendelkező villamos erőműveinek kifejlesztése. A csepecki gyár az egyetlen olyan oroszországi üzem, ahol nióbium-ón és nióbium-titán ötvözetű szupravezetőket gyártanak. A zárt ciklusú gyártási rendszer számos gyártási folyamatot foglal magában, az alapanyagok gyártásától a kész szupravezetőszálak előállításáig, beleértve a szálak elektrofizikai jellemzőinek mérését, valamint a teljes technológiai folyamat paramétereinek ellenőrzését. A magfúzióval, amelyet a jövő erőművei alkalmaznak majd, mintegy százszor annyi energia termelhető, mint amennyi az atomerőművekben használt urániumizotóp hasadása során keletkezik, illetve több milliószor annyi, mint amennyi a ma használt energiahordozók égése során képződik. A nemzetközi projekt keretében a csepecki üzem 2012-ig 160 tonnányi nióbium-ón és nióbium-titán ötvözetű szupravezetőt állít elő.
Az ITER keretében folytatott kutatás és a kísérleti termonukleáris reaktor kifejlesztése azonban csak a kezdet. Nemsokára elérkezik az idő, amikor diverzifikálnunk kell a szupravezető anyagok gyártását és piaci bevezetését annak érdekében, hogy a tudomány és a technológia más területein is alkalmazhatóak legyenek - nyilatkozta Vlagyimir Rozsdesztvenszkij, a TVEL alelnöke. A szupravezető anyagok gyártása a jövőben új távlatokat nyit meg a cég számára. A szupravezetők orvosi tomográfokban, diagnosztikai műszerekben, szuprahővezetőkben, elektromos akkumulátorokban, valamint túláramvédő berendezésekben is alkalmazhatók lesznek. Az ITER projekthez szükséges szupravezető szálak gyártásához Csepeckben a meglévő termelőkapacitás felhasználásával évi 60-100 tonna mennyiségben gyártanak majd szupravezető anyagokat és speciális ötvözeteket.
