Energetika

Elemzéseket vár a REKK

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmányi versenyt szervez a Budapesti Corvinus Egyetem és a ELTE közgazdaság-tudományi tanszéke (ELTECON) hallgatói számára. A versenyen a BCE harmad-, negyed- és ötödéves, valamint az ELTECON másodéves hallgatói vehetnek részt. Az elemző jellegű dolgozatokat több témában várják: esettanulmány készítése a januári gázválság hatásáról egy érintett (korlátozott) vállalat esetében; energiahatékonysági programok munkahelyteremtő hatása; távhőárazás elemzése; vízerőműrendszerek gazdaságilag optimális működtetése; a víziközmű-szolgáltatás közösségi és piaci alapú szervezési gyakorlatának elemzése hazai vagy nemzetközi tapasztalatok alapján, valamint a nagy mennyiségű szélenergia hálózati integrációjának feltételei címmel. Az első helyezett díjazása 150 ezer forint, a másodiké 100 ezer, a harmadiké pedig 70 ezer forint. A témákhoz a REKK konzulenseket is biztosít, s elsősorban elemző, nem pedig leíró jellegű tanulmányokat várnak. A tanulmányok leadási határideje 2010. február 15., eredményhirdetés várhatóan március elején lesz.

Újra csúcsra járhat a paksi erőmű

A paksi atomerőmű 3-as blokkja november 13-án elérte korábbi névleges teljesítményének 108 százalékát, ezzel az erőmű mind a négy blokkja 500 megawattos teljesítménnyel üzemel, összteljesítménye pedig elérte a 2000 megawattot. A négyes blokk 2006 szeptembere, az egyes blokk 2007 júliusa, a kettes blokk 2008 decembere óta a megnövelt teljesítményen üzemel, biztonságosan és megbízhatóan - mondta a Napinak Mittler István kommunikációs igazgató. Az atomerőműben 2002-ben kezdték el annak a munkának az előkészítését, melynek célja a blokkok névleges villamos teljesítményének növelése volt. A blokkok eredeti, 440 megawattos villamos teljesítményét az 1990-es években szekunderköri hatásfokjavító átalakítások révén emelték 470 megawattra. Az atomerőmű munkatársai az aktuális nagyjavítások alatt hajtották végre - az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsági igazgatósága engedélyező határozatainak és ütemtervének megfelelően - a teljesítménynöveléshez szükséges átalakításokat. Ezek közül a legfontosabbak a teljesítménynövelést lehetővé tevő új üzemanyag-kazetták bevezetése, a zónán belüli ellenőrző rendszer korszerűsítése, a primer köri nyomásszabályzó rendszer rekonstrukciója, valamint a turbina és szabályzó rendszerének átalakítása voltak. A tavalyi főjavítást követően a hármas blokk először 105 százalékon üzemelt, majd az idei főjavítás során végrehajtott turbinaátalakítások elvégzése után a teljesítménye elérte a félezer megawattot.

Átminősítették a tervezett szénerőmű területét mátraterenyén

Mátraterenye önkormányzata egyhangúlag ipari területté minősítette a falu határában lévő azon területet, amelyet az Első Nógrádi Erőmű (ENE) Zrt. vásárolt meg, hogy szénerőművet építhessen - mondta az MTI-Ecónak Balogh Maja jegyző. A falu külterületére tervezett, 20 százalékban biomasszával, nagyobbrészt nógrádi és borsodi szénnel működő 49,9 megawattos erőmű a tervek szerint 2013-ban épül meg és kapcsolódik az országos villamos hálózatra (Napi, 2009. október 18.). Mátraterenyén még szeptember 6-án népszavazást tartottak arról, egyetértenek-e azzal, hogy megépüljön az erőmű: az 1590 választásra jogosult közül 790-en szavaztak, 711-en igennel, 79-en nemmel válaszoltak a kérdésre. Mivel a szavazás 6 hiányzó voks miatt érvénytelen lett, a falu képviselő-testületének kellett döntenie, hogy ipari területté nyilvánítja-e a beruházás céljára megvásárolt földet. Az erőműhöz az engedélyt a MEH adhatja meg az engedélyeztetési folyamat végén, várhatóan 2010 második felében.

Részben jó lehet az osztrák példa

Kezdenek beérni a Főtáv Zrt. elmúlt években kezdett költségcsökkentő lépései: a múlt év végén egy átlagos fővárosi lakás még 260 ezer forintos éves távfűtési költsége idén októbertől már évi 208 ezer forintra, az áfacsökkentést követően januártól pedig 185 ezer forintra mérséklődik - mondta Kovács Lajos vezérigazgató a múlt szerdán, amikor magyar újságíróknak bemutatták a sokszor követendő példaként felhozott bécsi távhőszolgáltató felépítését és működését. Nem lehet egy az egyben összehasonlítani az osztrák főváros távhőszolgáltatását és az árait a budapestivel, mivel ott a távhő több mint harminc százalékát hulladékégetésből állítják elő, míg Budapesten az arány csupán 3,5 százalék. Bécsben a távhőszolgáltató egy olyan, a város tulajdonában álló integrált vállalat részeként működik, ahol az áram- és a gázszolgáltatás is a cégcsoport része, így sokkal jobban lehet koordinálni az együttműködést. A város távfűtő rendszerénél pedig már sokkal régebben megvalósították azt a körvezetéket, amely összeköti az ellátást biztosító 11 hőellátót (erőművet, hulladékégetőt), így nemcsak a rendszer biztonságát növelték, de gazdaságosabbá is tették a működést. A Főtáv egy hasonló körvezeték megépítését tervezi, hogy összekapcsolja a jelenleg 7 önálló "szigetként" működő ellátóegységet, hiszen így árversenyt is teremthet a hőszolgáltató erőművek között. Ennek a terveik szerint 2015 és 2017 között elkészülő s összességében 30 milliárd forintos - ehhez 8 milliárd forint önrészt számolnak - beruházásnak a jövőjéről a tulajdonos fővárosi önkormányzat decemberi ülésén születhet döntés. A cég évente nagyjából 8 milliárd forintot fordít fejlesztésre, idei bevételi terve 56 milliárd forint. Távlati terveik között többek között szerepel a távhűtés lehetőségének megteremtése is, ami Bécsben már több nagyobb ipari létesítménynél és közintézménynél működik.