Energetika

Tavaly újra nőtt az áramfelhasználás

A 2009-esnél alacsonyabb, 7 milliárd forint adózás előtti eredményt érhetett el a Mavir Zrt. tavaly - ismertette az előzetes adatokat Tari Gábor, a társaság vezérigazgatója. A villamosenergia-rendszer forgalma 2010-ben 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami a vezérigazgató szerint azt jelzi, hogy a nagyfogyasztók felhasználása emelkedni kezdett. Tavalyelőtt még éves szinten 5,5 százalékos forgalmi visszaesést regisztrált a társaság. Idén a nem kifejezetten optimista becslések szerint is 1,5-2 százalékos forgalombővülésre számít Tari, ezzel az áramforgalom a 2007-es szintre térhet vissza. A hazai erőművek termelése átlagosan a hálózati forgalommal megegyező mértékben emelkedett tavaly, a paksi atomerőmű termelése átlag felett, három százalékkal bővült. A hazai áramimport 5 és 25 százalék közötti részarányt képviselt 2010 folyamán, a várt növekedés azonban elmaradt: a 2009-es mennyiség 94 százalékát tette ki az év egészét tekintve. A villamosenergia-rendszer továbbra is merev - hangsúlyozta a vezérigazgató. Ennek ellenére sokkal kevesebbszer fordult elő, hogy ne állt volna rendelkezésre megfelelő szabályozási tartalék: az ilyen periódusok aránya 2008-ban még 90 százalék felett volt, tavaly azonban 3 százalékra zuhant. Március végéig zárja le a Mavir azon fejlesztését, amely lehetővé teszi 28 átviteli hálózati alállomásának egyetlen központból való irányítását. A piaci helyzet kapcsán Tari kiemelte: erős az igény a napon belüli határkeresztezőkapacitás-aukciókra, amelyekkel most már egyedül az ukrán határon adódnak gondok, mivel az ország nem alkalmazza az EU-ban elfogadott közös aukciót.

Nem kedvez a támogatás a napenergiának

A napelemes áramtermelés bővülése érdekében Magyarországon is a napenergiát hasznosítókat segítő támogatási rendszerre lenne szükség, ami a nemzetközi gyakorlatban már jól bevált - közölte a MANAP Iparági Szövetség. A kisebb fogyasztók körében néhány év múlva már támogatás nélkül is versenyképes lehet a napelemes áramtermelés - mondta Szolnoki Ádám, a szövetség elnökségi tagja, hozzátéve: a kisebb rendszerek támogatásának mihamarabbi bevezetésével a hazai - szinte alig létező - iparágat fel lehetne készíteni a kihívásra. A kötelező átvételi (kát) rendszer azonban mostohán bánik a napenergiával, a szövetség szerint Európa legalacsonyabb átvételi ára mellett Magyarországon nincs is napelemes erőmű rendszerben - írta az MTI-Eco. A napenergia-iparágat Magyarországon elsősorban a kereskedelem, illetve az eszközök telepítése és üzembe helyezése jelenti. A MANAP szerint a szövetség által 2020-ig előirányzott 449 megawatt kapacitás kiépítése 1500-1600 új munkahelyet hozna létre. Jelenleg mintegy 1,5 megawatt a hazai napelemes áramtermelő kapacitás, nagyobb részben egy-két nagyobb tavalyi beruházás eredményeként. Becslések szerint tíz éven belül az európai áram 5, negyven év múlva pedig már 30 százalékát adja majd a nap - tette hozzá Szolnoki.

Átalakítás előtt áll a panelprogram

A panelfelújításokkal kapcsolatos programok fontosságát és létjogosultságát jelzi a nagyszámú beadott pályázat - közölte lapunk kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A tárca szerint 2009 decemberéig jelentős támogatási többletigény érkezett be a panelprogramra, ezek regisztrálása, befogadása és elbírálása folyamatban van. A program eredményességét nagyban befolyásolta az eddigi nehézkesen, lassan működő, rugalmatlan pályázatkezelési rendszer, amit ezért az NFM át kíván alakítani, erről azonban részleteket nem közöltek. A rezsi csökkenése és a kényelmi fokozat növekedése egyben a felújított ingatlanok piaci értékét is emeli. Ingatlanpiaci szakértők azonban ennél óvatosabban fogalmaznak, szerintük a panelprogramos lakások csak forgalomképesebbé válnak a nem felújítottakhoz képest. A kormány több energiahatékonysági programot is meghirdet az Új Széchenyi tervben, ezek közül az egyik fontos elem a panellakások energetikai korszerűsítésére irányul, kiegészítve az épített lakókörnyezet felújításával. A cél a legalább 60 százalékos energiamegtakarítást eredményező komplex felújítások ösztönzése. Az NFM azonban egyelőre az előző kormány által indított panelprogram folytatásának lehetőségét vizsgálja - mondta Bencsik János államtitkár a Hír Tv-ben. Elmondása szerint a rendelkezésre álló források a vállalt kiadások felét sem fedezték volna, a helyzeten az állam a szén-dioxid-kvóták eladásából származó bevételekkel javíthat. Az államtitkár úgy vélte, a korábbi támogatások szétaprózottak voltak, nem volt biztosított a program fedezete, így számos pályázatot forráshiány miatt utasítottak el. Lakásfelújítási piaci szereplők korábban úgy nyilatkoztak, hogy akár fél-egy évig is húzódhat a panelprogram állami támogatásának kifizetése, ami több száz millió forintos kintlévőségeket "eredményezett" számukra. Az új lakásprogram fő eszközei között szerepel az előtakarékosság ösztönzése, a beruházások támogatására pedig egy Zöld Fejlesztési Alapot hoznának létre. Bencsik szerint a kormányciklus közepére évi 72 ezer forintról 100 ezer forint fölé emelik a lakás-takarékpénztári hozzájárulást.

Felfutás előtt az elektromos autózás

A következő években a hibrid és a tisztán elektromos hajtású autók eladásai számíthatnak a legnagyobb bővülésre, emellett lendületet kaphat a hidrogén-üzemanyagcella fejlesztése is. A következő öt év alternatív üzemanyag-technológiákba irányuló befektetéseinek közel 90 százaléka e három szektorba áramolhat - derül ki a KPMG-nek a 2011-es év autóipari kilátásait kutató jelentéséből. A biodízel-, a bioetanol- és a gázalapú technológiák a felmérés szerint jóval szerényebb befektetői érdeklődést generálhatnak. A szakértők arra számítanak, hogy az autóipar kormányzati támogatásai csökkennek, sokan úgy vélik azonban, hogy az árammal hajtott járművek támogatás nélkül nem lesznek elérhetőek. Autóipari szakemberek szerint továbbra is az üzemanyag-takarékosság az elsődleges szempont az autóvásárlók számára - bár 2009-2010-hez képest csökkenő súllyal -, a korábban második környezetbarát technológiákat azonban már a biztonsági fejlesztések és a stílus is megelőzi.