Energetika

Magyarországon sokat javult a gázellátás biztonsága

A magyar gázrendszer technológiai paramétereit és üzembiztonságát illetően is világszínvonalú. Az előírások szerint a szállítórendszerben két órán belül minden hibát el kell tudni hárítani, és évente maximum öt olyan műszaki probléma merül fel, amely ilyen jellegű azonnali beavatkozást igényel - mondta Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója egy szakmai rendezvényen. Az időjárás 1 Celsius-fokos változása 1,5-2 millió köbméter gázfogyasztás-változást jelent és a teljes gázfelhasználás 30 százaléka Budapestre koncentrálódik. A rendszerirányító szakembereinek 1-1,5 millió köbméteres eltéréssel kell eltalálniuk az adott napra várható felhasználást.

Bütykök az osztrák-szlovák energiatengelyen

Vannak még tisztázatlan kérdések az Ausztriát és Szlovákiát összekapcsoló gáz- és kőolajvezetékekkel kapcsolatban. Az államközi egyezményben szereplő, évi 2,5-5 millió tonna nyersolaj szállítását lehetővé tevő olajvezeték 50 kilométeres ausztriai szakaszát várhatóan 2011-ben elkezdik lefektetni, ám a szlovák oldal a maga 12 kilométeres részét csak 2012-től kezdi építeni. Míg az osztrák oldalon sínen van a projekt, Szlovákiában Lubomír Jahnátek gazdasági miniszter szerint a beruházás törvényi előkészítést igényel, továbbá a talajvíz védelme miatt máig nem tudják, merre vezessen a csőkígyó nyomvonala. A költségekről csak annyi derült ki, hogy ha a projekthez tavaly hozzáláttak volna, akkor mintegy 28 millió eurót emésztett volna fel. A kivitelezést az osztrák OMV, illetve a szlovák Transpetrol és Eustream végzi, amelyek már megállapodtak a hivatalosan Bratislava-Schwechat Pipeline (BSP) névre hallgató, a pozsonyi Slovnaft telephelyét a Schwechatban található OMV-bázissal összekötő vezeték megépítésében. Az OMV 2003 óta szorgalmazza az összeköttetés kiépítését, melynek révén Ausztria közvetlenül is hozzájut az orosz energiahordozóhoz, azonban a szlovák Transpetrolt 49 százalékban birtokló orosz Jukosz olajtársaság ellehetetlenítése ezt sokáig megakadályozta. (Azóta a szlovák fél visszavásárolta a Transpetrol részvénycsomagját.) A Schwechat-Pozsony olajvezeték a szlovák félnek is fontos lehet, mivel az energiahordozó áramoltatását ellenirányban is lehetővé teszi, azaz vészhelyzetben a Triesztből Ausztriába érkező olaj a Mol érdekeltségébe tartozó pozsonyi finomítóba is eljuttatható. Az államközi egyezmény a gázvezetékek közös működtetésére is kiterjed. Ezeknek ugyancsak képesnek kell lenniük ellenirányú üzemmódra is, hogy Szlovákia rákapcsolódhasson a Baumgartenben található földgáztárolóra, amely a kontinentális Európa három legnagyobb ilyen létesítményének egyike. A gond az, hogy napjainkban osztrák oldalról óránként legfeljebb 100 ezer köbméter földgázzal tudják ellátni Pozsony egy részét (a Kittsee-Pozsony-Ligetfalu helyi vezeték révén), amit csak pótlólagos beruházásokkal lehet a szükséges óránkénti egymillió köbméterre feltornázni. Szlovákia számára azért fontos ez a projekt, mert teljes mértékben kiszolgáltatott az orosz gázszállításoknak.

Átminősítették a tervezett szénerőmű területét mátraterenyén

Mátraterenye önkormányzata egyhangúlag ipari területté minősítette a falu határában lévő azon területet, amelyet az Első Nógrádi Erőmű (ENE) Zrt. vásárolt meg, hogy szénerőművet építhessen - mondta az MTI-Ecónak Balogh Maja jegyző. A falu külterületére tervezett, 20 százalékban biomasszával, nagyobbrészt nógrádi és borsodi szénnel működő 49,9 megawattos erőmű a tervek szerint 2013-ban épül meg és kapcsolódik az országos villamos hálózatra (Napi, 2009. október 18.). Mátraterenyén még szeptember 6-án népszavazást tartottak arról, egyetértenek-e azzal, hogy megépüljön az erőmű: az 1590 választásra jogosult közül 790-en szavaztak, 711-en igennel, 79-en nemmel válaszoltak a kérdésre. Mivel a szavazás 6 hiányzó voks miatt érvénytelen lett, a falu képviselő-testületének kellett döntenie, hogy ipari területté nyilvánítja-e a beruházás céljára megvásárolt földet. Az erőműhöz az engedélyt a MEH adhatja meg az engedélyeztetési folyamat végén, várhatóan 2010 második felében.

Elkészült a krízisszabályozás

A kormány a múlt szerdán tárgyalta az esetleges földgázkrízis kezelése során alkalmazandó szabályokat és a korlátozási kategóriákat tartalmazó tervezetet. Korábban több rendelet és törvény tartalmazott rendelkezéseket, előírásokat a januárihoz hasonló krízishelyzetek kezelésére. Az év eleji tapasztalatok nyomán szükségesnek gondoltuk e rendelkezések egy rendeletbe gyűjtését, az előírások, tennivalók finomítását, pontosítását a tapasztalatok alapján - mondta Hónig Péter energiaügyi miniszter. A szabályozás tartalmazza többek közt a földgázellátási válsághelyzet minősítését, kihirdetésének és megszüntetésének szabályait, valamint az intézkedésre jogosult szervezeteket, azok felelősségi és hatáskörét, a földgázellátási válsághelyzet esetére létrehozott bizottság összetételére, eljárására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az újragondolt korlátozási kategóriákat is. Az új besorolás már nemcsak a lakosság, de a gazdasági társaságok érdekeire, valamint a környezetvédelmi szempontokra is figyelemmel van. A rendelet a nem korlátozható felhasználókat is megnevezi; nem lehet korlátozni többek között a lakosság, a közellátás biztosításához nélkülözhetetlen intézmények, kórházak, kollégiumok, idősotthonok, alapszolgáltatásokat biztosító intézmények, környezetvédelmi szempontból fontos és a villamosenergia-rendszer fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen felhasználók gázellátását.