Energetika

Már tervezik az energiahatékonyságot

Magyarország nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve (necst) azt célozza meg, hogy a már folyamatban lévő és a tervezett energiahatékonysági intézkedésekkel a magyar gazdaság energiafelhasználása a 2008-2016 közötti időszakban évente egy százalékkal mérséklődjön - derül ki az energetikai tárca honlapján olvasható tervezetből. Ilyen cselekvési terv elkészítését írja elő az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. Az elvárások alapján Magyarországnak 2016-ig az irányelv hatálya alá tartozó ágazatok és vállalkozások végső energiafelhasználását összesen 57,4 PJ/év (15 970 GWh/év) mértékben kell csökkentenie, ez a cél átlagosan évi 6,38 PJ (1774 GWh) halmozódó energiamegtakarításnak felel meg. A cselevési terv elsődleges célja a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban. A tervezett intézkedések közvetett célja, hogy szemléletváltozást is elindítsanak, aminek eredményeképpen az energia valós értéke tudatossá válik. A kormányzati remények szerint ez a szemléletváltozás visszahat az erőforrásokkal való bánásmódra, így a környezetvédelmi és klímavédelmi célok elérését is támogatja.

Az MTVSZ nem gyorsítana

Környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokra hivatkozva ellenzi a Dunaföldvárra tervezett bioetanol-üzem kiemelt beruházássá minősítését a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A szervezet szerint az elsősorban kukoricát felhasználó gyár felépítése az élelmiszerek és a takarmány árának növekedését, közvetve a hús- és tejtermékek árának további emelkedését eredményezheti. A tervek szerint a Fagen Inc. amerikai bioetanol-vállalat ír partnerével építkezne a Cargill mezőgazdasági társaságtól vásárolt telken (Napi, 2010. január 5.). Az ír Ethanol Europe Ltd. magyar leányvállalata 97,2 millió euró költséggel alakítaná ki az új üzemet Dunaföldváron. A gyár évente 500 ezer tonna kukoricát dolgozna fel, aminek eredményeképpen évente több mint 200 millió liter etanol-üzemanyag és 170 ezer tonna állati takarmányozási célra szánt fehérje keletkezne. A gazdasági tárca jegyezte kormányrendelet-tervezet szerint a Pannonia Ethanol Zrt. gyárát minősítenék a hatósági ügyintézés szempontjából kiemelt beruházássá. Az MTVSZ javasolja a véleményezési határidő meghosszabbítását a következmények jobb átgondolására.

A távhő áfája öt százalékra csökkent

Január 15-től kezdődően 18 százalékos helyett 5 százalékos áfakulccsal adózik a távhő, mivel az Európai Bizottság (EB) nem emelt kifogást a magyar lépés ellen, a határidő lejártáról szóló PM-határozat pedig megjelent a Magyar Közlöny január 15-i számában. Az adóváltozás nyomán a mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban élő csaknem 2 millió ember terhei csökkennek. A kormányzati számítások szerint, a többi elemnek is köszönhetően, egy átlagos budapesti távfűtéses lakás éves fűtési költsége 2010-ben akár 45-50 ezer forinttal is kisebb lehet a korábbinál (Napi, 2010. január 12.). Debrecenben mintegy 40 ezer forinttal fizetnek kevesebbet éves szinten a távfűtéses lakásban élők, Tatabányán az éves csökkenés meghaladja majd az 50 ezer forintot lakásonként, Szolnokon 36 ezer forinttal, Szombathelyen 20-22 ezer forinttal, Székesfehérváron 25-30 ezer forinttal kerül majd kevesebbe évente a távfűtés a számítások szerint - mondta pénteken Szollár Domokos kormányszóvivő. A lakosság a távhő áfájának csökkentésével összesen mintegy 17 milliárd forint megtakarításhoz jut.

A vegyipar kevésbé függene a karbonnyersanyagtól

A vegyipar megpróbálja mérsékelni nyersolajfüggőségét. A hagyományos karbonnyersanyagot más forrásokkal, például földgázzal, kőszénnel, illetve biomasszával kell majd felváltani - mondták szakértők a közelmúltban Frankfurtban egy tudományos konferencián, amelyről az MTI-Eco számolt be. Az ásványi és fém nyersanyagok esetében jóval korlátozottabb alternatív források állnak rendelkezésre, ezért itt a kiaknázás hatékonyságán kell javítani. A szakemberek a klímaváltozásért felelős szén-dioxidot is egy lehetséges jövőbeni karbon-nyersanyagforrásnak tekintik. A gáz esetleges vegyipari felhasználása azonban várhatóan nem lesz kimutatható hatással a klímaváltozásra, mivel a vegyiparnak szükséges mennyiség messze elmarad a kibocsátás mögött.