Energetika

Szankciókat követelnek az EU-képviselők

Az Európai Parlament kereskedelmi szankciók bevezetésére szólította fel az Európai Bizottságot a nagy szén-dioxid-kibocsátó államok ellen – értesült az Eurobserver. A jóváhagyott határozat arra is kötelezi a bizottságot, hogy ajánljon fel pénzügyi támogatást a fejlődő országok környezetkímélőbb iparosodásának elősegítésére. A határozat felszólítja a kiotói egyezményből kimaradó országokat, élükön az Egyesült Államokkal és Ausztráliával, hogy vizsgálják felül a helyzetüket és tegyenek lépéseket a ratifikálás érdekében. Az első kiotói periódus után a kibocsátás még drasztikusabb csökkentésére van szükség és még több országnak kell részt vennie az emisszió visszaszorításában – nyilatkozta az Eurobservernek a környezetvédelmi bizottság alelnöke, Satu Hassi. Véleménye szerint amíg Ausztrália és a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, az Egyesült Államok kívül marad az egyezményen, addig nagyon nehéz lesz olyan országokat kötelezni az emissziójuk megfékezésére, mint Kína vagy India. A 141 ország által elfogadott kiotói egyezmény alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával kapcsolatosan az ipari országok átlagosan 5,2 százalékos csökkentési kötelezettséget vállaltak az 1990-es emisszióhoz képest. Az egyezmény az orosz ratifikációt követően, februárban lépett életbe. Bizottsági források szerint a törvényi háttér kevés lehetőséget biztosít a kereskedelmi szankciók alkalmazására az erősen szennyező országokkal szemben, bár a jelenlegi kereskedelmi tárgyalások során az EU a kedvezményes megállapodásokért cserébe az egyezmény aláírását kéri.

Még az idén új tulajdonosai lehetnek a Transelektrónak

A Transelektro-csoport idén is részt vesz az Industrián: a Ganz Transelektro Közlekedési Rt., a Ganz Transelektro Villamossági Rt. és a Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Rt. közös standja a D pavilonban kapott helyet. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei stand is 120 négyzetméteres lesz, idén először azonban egy 50 négyzetméteres szabadtéri standon önállóan is megjelenik a Ganz Transelektro Közlekedési Rt., amely a Ganz Solaris Trollino típusú trolibuszát állítja itt ki. Bár egy kiállításon ritkán születnek szerződések, a Transelektrónál úgy gondolják, az Industrián mindenképp részt kell venniük, hiszen ezen a rendezvényen igen sokan megfordulnak az ipari szereplők közül, s így az itt kialakuló kapcsolatok közvetve eredményezhetnek sikeres üzletkötéseket. A Transelektro ipari holdingját alkotó társaságok árbevétele 2004-ben 35 milliárd forint, mérleg szerinti eredményük valamivel a nullszaldó alatt volt, pedig két évvel korábban még ezek a cégek 20,51 milliárd forint forgalom mellett 414 millió forintos nyereséggel zártak. (Az ingatlanfejlesztő holdinggal együtt a csoport árbevétele tavaly elérte a 40 milliárd forintot.) Székely Péter, a Transelektro-csoport elnöke szerint a visszaesés többek között az egyre élesedő piaci versenynek és a nyersanyagárak emelkedésének a következménye (NAPI Gazdaság, 2005. május 20., 5. oldal.) A Transelektrónál ezért most – az erre felkért Boston Consultinggal közösen – felülvizsgálják a csoport tevékenységét. A portfólióelemzés eredményeként lefaragják a költségeket, tevékenységeket helyeznek ki, egységesítik a beszerzést, s további létszámleépítésekre is számítani lehet a mintegy kétezer főt foglalkoztató csoportnál. Emellett tárgyalásokat folytatnak több külföldi vállalattal is, amelyek a tervek szerint kisebbségi részt szerezhetnek a csoporthoz tartozó cégekben. Ezen ügyletek közül akár már az idén le is zárulhat valamelyik – tette hozzá Székely. Az elnök szerint a tavalyi veszteséges év egyszeri eset volt, az idén még nagyobb árbevételre és újra nyereséges működésre számítanak. Bizakodásra ad okot, hogy az ipari holdinghoz tartozó cégek nem szűkölködnek a megbízásokban. A Ganz Transelektro Villamossági Rt. a napokban véglegesíti azt a szerződést, amelynek keretében közel 17 millió dollár (mintegy 3,4 milliárd forint) értékben transzformátorokat szállít a bahreini villamos és vízügyi minisztériumnak. A társaság amellett, hogy hagyományosan jó kapcsolatokkal rendelkezik a Perzsa (Arab)-öböl országaiban, egy nemrég kötött szerződésnek köszönhetően most a Távol-Keleten is megvetheti a lábát. (Csak Kuvaitba például az elmúlt három évben mintegy 2,4 milliárd forint értékben szállított a társaság.) A cég 650 millió forint értékben vízerőműturbina-generátorokat szállít a tajvani Chung Hsin vállalatnak. Ezt a megrendelést a közeljövőben újabb hasonló szerződések követhetik, sőt a Ganz Transelektro Villamossági Rt. egy közös vállalat alapításáról is tárgyal a tajvani vállalattal – tette hozzá Jaczkó László, a társaság elnök-vezérigazgatója. Visszatérést jelent a nyugat-európai piacra az az egymilliárd forint értékű szerződés, melyet a holland Aldel-lel kötött a cég. Az alumíniumipari vállalatnak kapcsolóberendezéseket és transzformátorokat szállít a magyar társaság. A tavalyi évet 14,4 milliárd forint árbevétellel záró Ganz Transelektro Villamossági Rt.-nél idén 16,6 milliárd forint forgalomra számítanak, ám a nyereségesség javítása érdekében a dolgozói létszám a 2004-es 806-ról év végéig várhatóan 733 főre csökken. A Ganz Transelektro Közlekedési Rt. tavaly írt alá négy évre szóló szerződést a BKV Rt.-vel alacsony padlós trolibuszok szállításáról. A közlekedési vállalat 2008-ig 45 trolit vásárolhat, amelyből az első hatot már át is adták. A buszok elektromos berendezéseit a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. gyártja és szereli, a jármű-kocsitesteket pedig a lengyel Solaris cég szállítja. A társaság emellett Debrecenben március közepén adott át két trolibuszt a szerződésben foglalt 21-ből. A tavalyi évet közel 8 milliárd forint bevétellel záró Ganz Transelektro Közlekedési Rt. külföldön is sikerrel pályázott, Rómába 30 trolit szállíthat. Az elkövetkező évek legjelentősebb megbízása persze az lenne, ha a társaság a svájci Stadlerrel közösen újra megnyerné a MÁV elővárosi motorvonatok szállítására és karbantartására kiírt közbeszerzési tenderét, amelynek összértéke meghaladja a 100 milliárd forintot. A tavalyi évet mintegy 15 milliárd forint árbevétellel záró Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Rt. jelenleg futó projektjei közül a legjelentősebbek a lettországi Imanta és a németországi Weissweiler erőművek részére szállított hőhasznosító kazánok.

Zöld utat kapott az SWS és a Fleming bakonyi szélerőműparkja

Az ír SWS Ltd. és a Fleming Construction Ltd. valamennyi érintett település önkormányzatától zöld utat kapott a Bakonyi-fennsíkra tervezett, 114 megawatt kapacitású szélerőműpark felépítésére – közölték az egyeztető tárgyalásokat követően a veszprémi megyeházán. A helyhatóságok közreműködésével végleges döntés született arról is, hogy a mintegy 150 millió euró értékű beruházást az SWS és a Fleming magyar cége, az elsősorban energiatermelő beruházásokra létrehozott Euro Green Energy Kft. Veszprémtől mintegy 20 kilométerre északra, a Bakonyi-fennsíkon, Zirc térségében valósítja meg. (Az Euro Green a Bakonyi-fennsíkon már tavaly felállította az első szélmérő tornyot, s az év elején a környezetvédelmi hatástanulmányt is elkészíttette.) Jim Galvin programigazgató elmondta, hogy miután valamennyi érintett település egyetért a beruházással és a szükséges terület bérbevételéről is előzetes elvi megállapodás született, elkezdik az engedélyek beszerzését és az építkezés előkészítését. Az első kapavágásra legkorábban a jövő év első felében kerülhet sor. A Zirc, Olaszfalu, Dudar, Nagyesztergár és Bakonynána határában, mintegy százhektáros területen megtermelt villamos energiát a helyi áramszolgáltatónak értékesítik majd. A bakonyi szélerőmű mintegy 70 ezer háztartás áramszükségletét fogja biztosítani. Az építkezés 150 embernek ad munkát, míg a kész erőműpark 50 dolgozót foglalkoztat majd. Az SWS magyar cége további szélerőműparkok, valamint biomassza-erőművek építését is tervezi Magyarországon.

Százhúsz éves a transzformátor

Edison izzólámpái 1879 végén gyúltak ki, s a 100–150 voltos lámpákat kétvezetékes elosztórendszer látta el energiával, de csak 6-700 méterig – írja a hirado.hu. Nagyobb távolságnál a feszültséget növelni kellett, ezt Edison cége háromvezetékes egyenáramú rendszerrel oldotta meg, sorba kötött két dinamóval. Először 1868-ban W. Grove kötötte váltóáramra egy nyitott vasmagos induktor egyik tekercsét, világításra pedig Jablocskov használta elsőként: ívlámpáját szaggatott egyenáram, később váltóáram táplálta. A Ganz-gyár a torinói kiállításon mutatta be Déri Miksa és Zipernowsky Károly öngerjesztésű váltóáramú generátorát, amely 500 izzót táplált. A céget képviselő Bláthy Ottónak feltűnt, hogy Galuardék rendszere nem alkalmaz zárt vasmagot, mert ők ezt gazdaságtalannak vélték. Bláthy vasrúddal rövidre zárta az induktor pólusait, figyelve a hatást, majd tapasztalatairól otthon beszámolt Zipernowskynak. A párhuzamos kapcsolást Déri Miksa vizsgálta, a kísérletek után új elosztórendszert dolgozott ki. Déri és Zipernowsky 1885. január 2-án nyújtotta be szabadalomkérelmét párhuzamos kapcsolású, 1:1-től eltérő, tetszőleges áttételű váltóáramú induktorok alkalmazásán alapuló elosztórendszerre. Március 3-án és 6-án Bláthyval hárman nyújtották be a zárt vasmagú trafó szabadalmát, amely a köpeny- és magtranszformátort, s a szigetelt vashuzalból vagy lemezből készült vasmag különböző változatait is magában foglalta – ekkor használták először a transzformátor szót. Az új elosztási rendszert Zipernowsky 1885. március 31-én a Magyar Mérnökök és Építészek Egyesülete előtt ismertette.