Energetika

Új modell és törvény kell a teljes piacnyitásig

A jelenlegi kettős piaci modell (közüzemi és szabadpiaci egymáshoz kapcsolva) akadályozza a valódi verseny kialakulását és a transzparens működést, így a jövőben mindenképpen új modellre és törvényre van szükség – közölte Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke. A magyarországi liberalizált piacon a szereplők az importon kívül alig jutnak hozzá versenyképes hazai termékhez, emellett a határkapacitások elszámolóára jelentősen megnövekedett. A termék árán felül a rendszerhasználati díj is 40-50 százalékkal nőtt, amelyek együttesen elviszik azt az árelőnyt, ami a kockázatvállalás ellenében a szabadpiacon elérhető lenne. A szabadpiac ugyan ma már elérte az éves felhasznált energiamennyiség 40 százalékát, de nincs több hazai szabad energia versenyáron. A rendszerhasználati díjon belül a megújuló energia és a kapcsolt energiatermelés támogatása évi mintegy 60 milliárd forintot tesz ki, ami kilowattóránként 1,77 forintos többletköltséget jelent a fogyasztóknak, szintén indokolatlanul. A jövőben mind a rendszerirányítási, mind pedig a szolgáltatási díjakat feszültségszintenként differenciáltan és mintegy 50 százalékkal kellene megszabni. Ezzel együtt az IEF egyetért a Gazdasági Versenyhivatal közelmúltban közzétett ágazati vizsgálódásának eredményeivel is. Így versenykorlátozó l a kettős modell, l a hosszú távú szerződések, l a szűkös határkeresztező kapacitások, l a szabad erőművi kapacitások hiánya, l a magas rendszerhasználati díjak, valamint l a befagyott költségek, amelyeket a piacnyitásig fel kell oldani, illetve megszüntetni.

Elégedettek a magyar fogyasztók

A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség általánosságban véve Magyarországon magasnak mondható – derült ki a Magyar Energia Hivatal szokásos éves felméréséből. (A reprezentatív minta 8300 megkérdezettre terjedt ki, s az 5 fokozatú skálákon mért válaszokat súlyozással 0–100 közötti indexekké alakították át.) A 2005-ös 77,3 pontos főátlag az 1-től 5-ig tartó skálán négyesnél magasabb értéket jelez, ami összességében kismértékű javulás 2004-hez képest (75,8 pont), és gyakorlatilag azonos a 2003-as 78 pontos értékkel. A MEH felmérése szerint az elosztói engedélyes tevékenységgel összességében a fogyasztók kismértékben elégedettebbek, mint a közüzemi szolgáltatással, ennek oka vélhetően a szolgáltató és az ügyfél közötti ritkább kapcsolat. Az elmúlt három év folyamatait szemügyre véve megállapítható, hogy a lakossági fogyasztók véleménye stabilnak tekinthető, a nem lakossági vélemény ezzel szemben ingadozó. Az ok itt csupán annyi, hogy az utóbbi kör jóval heterogénebb, így a mintavételi hiba is nagyobb mértékű lehet. Összességében az elmúlt évekhez hasonlóan a lakossági kör némileg elégedettebb, mint a nem lakossági, igaz ez az elosztói és a közüzemi tevékenységekre egyaránt, sőt utóbbi esetben nagy, kilencpontos a különbség. Az elosztó tevékenységek esetében a fogyasztók – fogyasztói szegmenstől függetlenül – a kapcsolattartással elégedettebbek, a szolgáltatásminőséggel viszont már kevésbé, ám itt is magas, 78,2 pontos az elégedettség összevont indexe, amely kismértékű javulás 2004-hez képest. A közüzemi tevékenység három szolgáltatása esetén a lakosság és nem lakossági kör elégedettségi preferenciái között némi különbséget tapasztaltak a szakértők. Míg ugyanis a lakosság leginkább a számlázással elégedett, addig a másik két területen kismértékben alacsonyabb az elégedettség mértéke, a nem lakossági körben pedig az ügyfélszolgálattal a legnagyobb mértékű az elégedettség, a számlázással való elégedettség szintje pedig már némileg alacsonyabb és a kommunikációval való elégedettség mértéke még rosszabb. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált szolgáltatási elemek némelyike a fogyasztók igényeinek megfelel, sőtkisebb mértékben túlteljesítést is tapasztaltak, más esetekben pedig a fontossághoz mért minőséget elégtelennek találják. Mind a szolgáltatást nyújtó engedélyesek, mind pedig a szabályozó hatóság számára tanulságos, hogy mely szolgáltatási elemek esetében van legtávolabb, illetve legközelebb a fogyasztók szemében a fontosság és elégedettség – vélekedtek a MEH elemzői. A szolgáltatókkal kapcsolatban a 2004-es és 2005-ös évek viszonylatában az elégedettségi sorrend alig változott: a legmagasabb elégedettségi indexe a Démásznak van, míg az E.On Titász még mindig a sor végén foglal helyet, igaz, tavaly már némi javulást mutatott.

Bioüzemanyag felé fordul Európa

Az Európai Bizottság új stratégiát dolgozott ki a bioüzemanyagok elterjesztésére és új technológiák kifejlesztésére. Brüsszel fontolóra veszi kötelező jellegű hasznosítási értékek megállapítását. Részletek a mai NAPI Gazdaságban.

Erős versenypiaci tényező lesz az atomerőmű

Tavaly két nemzetközi szervezet szakértői is tettek ellenőrző látogatást a paksi atomerőműben, amely az üzemidő meghosszabbításával komoly versenypiaci tényező lehet.