Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakmai szövetségek vették össztűz alá a Lázár János fideszes frakcióvezető által benyújtott módosító javaslatot, amely a korábbiaknál nagyobb mértékben, idén január elsejével 25, jövő évtől pedig 35 százalékkal csökkentené a kötelező átvétel (kát) támogatását, ráadásul nemcsak a kapcsoltan hőt és áramot előállító gázüzemű erőművek, hanem a megújuló alapú termelők számára is. Piaci szereplők ez tömeges csődökhöz vezethet a szektorban, illetve a megújuló energia cselekvési tervében foglaltak teljesülését is veszélyeztetné. Lázár pénteki sajtótájékoztatóján megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint "azt a kérdést kell feltennünk, hogy miért drágább az áram Magyarországon, mint a környező országokban, miért kell kilowattóránként 4 forinttal többet fizetniük a polgároknak". A Biomassza Erőművek Egyesülése (BEE) Lázár kijelentésével szemben azt állítja, hogy a magyarországi fogyasztói áramdíjak európai szinten a középmezőnybe tartoznak.
A Magyar Szélenergia Társaság (Mszet) közölte: a kát-árak csökkentése a már működő szélerőművek gazdálkodását is ellehetetlenítené. Az Mszet adatai szerint Magyarországon a széllel termelt áram kötelező átvételi ára ez év eleje óta kilowattóránként 30,71 forint, ami körülbelül 11 eurócentnek felel meg. A 15 eurócentnek megfelelő román átvételi ár nyomán például 2020-ra négyezer megawattra emelkedhet a szélerőmű-kapacitás a jelenlegi 460-ról (ez Magyarországon a múlt év végén 329 megawatt volt, új szélerőműre 2006 óta nem adott ki az állam létesítési engedélyt). Egyes erőműtípusoknál a csökkentés alacsonyabb a fedezeti szintnél, ezek a módosítás értelmében nem is épülnének meg - mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója az Energiainfo.hu és a KPMG közös sajtóbeszélgetésén, hozzátéve: más esetekben "csak" a megtérülés idejét nyújtaná meg ez a változás, kérdés azonban, hogy ez hogyan aránylik az élettartamhoz. Drucker György, az Energiainfo elemzője szerint a megalapozott nemzeti cselekvési terv értékéből is sokat levon, illetve hitelességét is rontja, ha a szabályozást hektikusan változtatják. A korábbi módosításban szereplő, 2011-ben és 2012-ben is 15 százalékos kát-ár-csökkentés a kapcsolt erőművek működőképességét még éppen biztosítaná - tette hozzá Chikán. A korábbi döntést Lázár egyébként csak részmegoldásnak nevezte pénteken, hozzátéve: két célt tűzött ki a kormány: a kát-rendszer mihamarabbi megszüntetését és az emberek megvédését a távhő árának emelkedésétől.
A Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) szerint a Lázár-módosító szakmailag előkészítetlen és megalapozatlan. Állításuk szerint a javaslat ellenkezik a magyar nemzeti érdekekkel és más országok bevált gyakorlatával, elfogadása lehetetlenné tenné az Új Széchenyi terv, a megújuló energia cselekvési terv, illetve az uniós RES direktíva (a megújuló energiával kapcsolatos előírások) végrehajtását. Az elsősorban a megújuló energiatermelés ösztönzésére létrehozott kát-rendszer tavaly mintegy 70 milliárd forintba került, eredeti célját azonban csak töredékében szolgálja - megújítására tehát szükség van, azonban nem a javasolt módon - mondta lapunknak Balogh László, az MMESZ elnöke. A jelenlegi pazarló kát-rendszerre ráfér a változtatás Fürjes Balázs, az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (Ipenerg) igazgatója szerint is. Az egyesülés azonban úgy véli, ezt kiszámítható és tervezhető módon, alapos szakmai előkészítés után kell kidolgozni.
A módosító kapcsán a távhő árának emelkedésére, illetve a városlakók körülményeinek romlására hívta fel a figyelmet Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke. A főváros távhőellátásában meghatározó Budapesti Erőműnél a Lázár-javaslat elfogadása az idén 20-30 százalékos bevételcsökkenést eredményezne, amit a hő árában kellene érvényesíteni - tette hozzá Rudolf Viktor, az MKET szakmai alelnöke. Bercsi szerint az átvételi ár csökkentése miatt jelentős kapacitást képviselő gázmotoros kiserőművet telepíthetnek át Romániába és Bulgáriába. A támogatásra a földgáz árához képest mindig nyomott áramár miatt van szükség - tette hozzá Bercsi. A BEE úgy véli, a Lázár-javaslat elfogadása már idén több százezer távfűtött lakásban legalább 30-40 százalékos hőáremelkedést okozna. Lázár pénteken elmondta: a kormány újra megkezdi a kát-rendszer teljes felülvizsgálatát, ami a biomassza-erőművek fafelhasználásának és az erőművek állami támogatásának vizsgálatát is jelenti. Orbán Viktor miniszterelnök három héten belül újra tájékoztatja a frakciót a felülvizsgálat eredményéről.
