Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövőben egyre nagyobb lesz a nem konvencionális (azaz mély rétegekben, a hagyományostól eltérő kőzetekben elhelyezkedő) gázkészletek jelentősége, elsősorban a palagáz változtathatja meg radikálisan a piaci viszonyokat - mondta lapunknak Gion Gábor, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója. E készletek termelésbe állításával az észak-amerikai térség gázimportőrből exportőrré válhat - tette hozzá Gion. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint a globális gázkereslet 41 százalékkal, 4,3 ezer milliárd köbméterre emelkedhet 2030-ig. Észak-Amerikában ezzel csökkenhet majd a gáz ára, hosszú távon azonban, az olajár várható emelkedésével párhuzamosan, nő majd a fizetendő összeg. A feltörekvő gazdaságok keresletének emelkedése, Afrika növekedési fázisba lépése, illetve az újabb kitermelési technológiák tőkeigénye mind ebbe az irányba mutat. Gion szerint az olajipar egyik legjelentősebb tendenciája napjainkban a felvásárlási aktivitás növekedése: a - kínai, indiai vagy éppen dél-koreai - nemzeti olajvállalatok világszerte akvirálásokkal igyekeznek egyre nagyobb mennyiségű energiaforrásra szert tenni. A Deloitte a Mexikói-öbölben történt katasztrófa ellenére továbbra is erőteljes aktivitást jósol a mélytengeri fúrások területén. A legutóbbi körben rekordnak számító, összesen 356 feltárási engedélyt adtak ki az Északi-tengerre, ez pedig nem utal az érdeklődés csökkenésére. Komoly kérdés azonban, hogy a biztosítási fedezetek mennyiben és milyen költséggel állnak majd rendelkezésre. A vezérigazgató szerint az öbölbeli katasztrófa költségeinek 35 milliárd dollárra várható költségeivel korábban még a legrosszabb szcenáriók sem számoltak. A becslések alapján a jövőben platformonként 10-20 milliárd dolláros biztosítási fedezetre lesz szükség, ekkora összeget azonban egyedi biztosítók nem, csak konzorciumok képesek biztosítani.
A megújuló energiaforrások jelentősége várhatóan tovább nő, az azonban, hogy milyen mértékben lesznek képesek kiváltani a hagyományos energiaforrásokat, nagyban függ a szabályozástól is. A megújulók előállítása egyelőre drágább a hagyományos energiatermelésnél, így kérdés, hogy miként lehet olyan árrendszert kialakítani, amely a hagyományos energiahordozókhoz közelítő megtérülést biztosít a megújuló befektetéseknek. A következő 25 évben várhatóan nem veszít jelentőségéből a nukleáris energiatermelés, az áram iránti kereslet olyan mértékű emelkedésére lehet számítani, amit atomerőművek nélkül nem lehet kielégíteni - tette hozzá a vezérigazgató.
