Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Gyakran hallani, hogy Magyarország geotermikus nagyhatalom; a lehetőségek kihasználásához azonban megfelelő szabályozásra lenne szükség - mondta lapunknak Fasimon Sándor, a Mol-csoport Ellátás és Trading ügyvezető igazgatója. Az előrelépés legnagyobb akadálya a biztos szabályozási háttér hiánya, ami elsősorban azt jelenti, hogy egyelőre nincsenek koncessziók, és az engedélyek kiadásának kezdő dátuma sem ismert (a korábbi állapot szerint 2011 januárjától bocsátható ki a licenc). A társaság csak idén félmilliárd forintot fordított kifejezetten geotermikus kutatásra, és a tervek a következő évekre is jelentős összegeket tartalmaznak ilyen célra. Amelyik országban a Mol a szénhidrogéniparban jelen van, ott a geotermikus lehetőségeket is vizsgálja. Horvátországban például közös kutatások folynak az ottani kollégákkal a geotermikus energia kiaknázását illetően a határhoz közeli területeken - tette hozzá Grosz Ákos, a Mol Energia Portfólió fejlesztési vezetője. A szabályozás azonban déli szomszédunknál sem áll jobban, az értékes területek gyakorlatilag spekulánsok kezében vannak - ami figyelmeztető példa Magyarország számára is. A szabályozás rendbetételével és a gazdasági kiszámíthatóság növekedésével Magyarország vonzó befektetési terület lehet a geotermiában, jelenleg azonban még a külföldi szakmai szereplők is csak korlátozottan vannak jelen, kedvező geológiai adottságaink ellenére. A szakemberek szerint akkor jöhetnek beruházások a geotermia terültén, ha az állam egy transzparens koncessziós rendszer mellé erős támogatási rendszert tud felállítani. Az elmúlt évben nem tisztázódott a koncessziós terület kijelölésének módszertana, nem dolgozták ki a pályázatok elbírálásának metodikáját, és a koncessziós területek spekulatív célú megszerzésének megakadályozására sem történtek intézkedések. A koncessziókkal való spekulatív kereskedés gyakorlatilag lehetetlenné tenné az érdemi fejlődést. Amennyiben nem történik előrelépés a koncessziók kiadásában, akkor ugyanaz várhat a geotermiára, mint korábban a szélenergiára: spekulánsok kaparinthatják meg az engedélyeket, évekig nem történik semmi, az eredmények elmaradnak. A tervezéstől az engedélyeztetésen keresztül az üzemkezdésig kettő-négy év telhet el, vagyis 2012 előtt nem is érdemes a gyakorlati megvalósítás lehetőségéről beszélni. A késlekedés miatt mélységi geotermikus, áram- és hőtermelést célzó projektek nem indíthatóak; geotermikus kutatási tevékenység nem végezhető; ekképp a kormányzati vállalások (például Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv, Zöld Széchenyi Terv) teljesíthetősége is kérdésessé válik. A magyar olajcég komparatív előnye elsősorban a mélységi geotermia területén mutatkozik meg - a Pannon-medencéről felhalmozott geológiai tudás, valamint a kútfúrási tapasztalatok révén - ezért számára a villamosenergia-termelési célú mélységi geotermia az elsődleges terület. Amennyiben a mélységi geotermián alapuló áramtermelést meg tudja valósítani, s a feltételek adottak, a hőtermelésről sem mond le a vállalat - mondta Fasimon. A hőpiacnak is vannak rizikói: egy kúttal például nemigen vállalható biztonsággal egy település fűtése, illetve egy bizonyos települési lélekszám alatt nem feltétlenül éri meg új geotermikus projektbe fogni. A mélységi és nem mélységi geotermia határa jelenleg 2500 méter, amit a Molnál túlzottnak tartanak. A mélységi geotermia veszélyes üzem, a szakértelem hiánya akár katasztrófát is okozhat. A társaság álláspontja szerint 2000 méternél lehetne reálisan meghúzni a határt, itt lehet különválasztani a kisebb komplexitású és tőkeigényű direkt hőhasznosító projekteket a tőkeintenzívebb, áram- és hőtermelést célzó projektektől.
A sikertelen fúrások esetén a kutat meg kell szüntetni, ami a fúrási költségeket is figyelembe véve 700-800 millió forint veszteséggel jár. A megújuló energiák elterjedését a tapasztalatok szerint állami támogatás nélkül sehol sem tudták meggyorsítani: a geológiai adottságokat figyelembe véve Magyarország mögött elhelyezkedő Németország például állami szerepvállalással érte el, hogy legalább egy lépéssel hazánk előtt jár. Évente mintegy 10 milliárd forint KEOP-keret áll rendelkezésre, ebből azonban mindössze néhány százmillió forintot hívtak le, elsősorban a szabályozás hiánya miatt. A források szétdarabolásának sincs értelme, márpedig várhatóan a kisebb projektek irányába tolódik el a támogatás, ami a források nem hatékony felhasználását jelentheti. Egy a hazai viszonyok között átlagosnak tekinthető geotermikus projekt beruházási igénye 2-4 milliárd forint, ami 30-40 százalékos támogatás mellett már életképes lehet. A támogatási intenzitást azonban nem lehet minden határon túl növelni, a sikertelen fúrások megkövetelik a beruházó kockázatviselését is. A támogatási összeg egymilliárd forintban maximalizálása hátrányosan érinti a nagyobb projekteket.
