A kötelező átvételi (kát) rendszerből kikerülő kapcsolt erőművek számára átmeneti moratóriumot hirdet a kormány, az államtitkár szerint 2012-ig fennmaradó rendszer a támogatás mértékében is különbséget tesz a megújuló energia és a gázalapú termelés között. A kormány ezalatt zöld- és kapcsolt-bizonyítvány-rendszert alakítana ki a kogenerációs üzemek támogatására - mondta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján. Jogszabályi változások várhatók a napenergia-felhasználás szabályozásában, a társasházaknál kötelezővé tehetik a napkollektorok használatát a használatimelegvíz-ellátásra - tette hozzá.
A jövő évben támogatás nélkül a kapcsoltan (hőt és áramot) termelő erőművek az életükért küzdenének - fogalmazott Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) szakmai alelnöke. A több mint 40 cég szakmai képviseletét ellátó MKET és a KMPG javaslatcsomagot dolgozott ki a kát-rendszer átalakítására, amelyben kétéves moratóriumot, illetve ezen időszak alatt bevezetendő kék bizonyítványrendszert javasolt. Az eredeti tervek szerint a jövő év január elsejével a jelenleg támogatott termelők negyede (325 megawatt összteljesítménnyel), 2015 végéig pedig fokozatosan a többi termelő is elveszítette volna kát-jogosultságát, ami több mint 60 távfűtőrendszerben 585 ezer lakás távfűtését érintette volna, az MKET szerint akár 20 és 50 százalék közötti áremelkedéssel. Rudolf szerint a mostani bejelentés csak a részletek ismeretében lesz megítélhető.
Bencsik szerint a kormány tervei között nem szerepel az első generációs bioüzemanyag-termelők támogatása, erre csak a másodgenerációs üzemek számíthatnak, az elképzelések pedig a decentralizált termelést részesítik előnyben. Nem érdekünk a külföldre értékesítő és alapanyagot onnan beszerző nagy termelők közösségi forrásokból való támogatása - fogalmazott. Bencsik a problémák között említette a közlekedésfejlesztési koncepció hiányát, amellyel kapcsolatban elmondta: ez a szektor az egyik legnagyobb energiafogyasztó, legközvetlenebbül itt fenyeget a primer energiaforrások szűkössége. Emiatt - először a közösségi közlekedésben - az energiahatékony megoldások erősítésére van szükség. A helyzet nem rózsás: a törvény ugyan januártól 6 százalékra emeli a bioüzemanyag-forgalmazási arányt, azonban egyben el is halaszt több változtatást, így a bioüzemanyagok terjedését nem szolgálja - hangsúlyozta Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. A forgalmazók ezzel együtt készen állnak a változásra, a regionális gondolkodás jó lehetőséget rejt, azonban a hazai szabályozás ezt egyáltalán nem támogatja. Héjj nem zárná ki az exportra termelést, a feldolgozott üzemanyag kiszállítása véleménye szerint jó lehetőség lehet.
