Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházigáz-kibocsátásának csökkentéséről szóló törvényjavaslat (az úgynevezett bioüzemanyag-törvény) parlamenti elfogadása esetén az üzemanyag-forgalmazók kötelesek lesznek forgalmuk 6 százalékát bioüzemanyagból realizálni. Mulasztás esetén a jövő év elejétől pénzbüntetés vethető ki azokra a társaságokra, amelyek a kötelező részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot hoztak forgalomba, illetve az előírt határidőre nem vagy nem az előírt tartalommal nyújtották be a forgalmazásról szóló kötelező jelentést. Az Európai Unió egy 2009-es direktívában írja elő, hogy 2020-ra 13 százalékra kell növelni a magyarországi energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányát; a közlekedésben a hasonló cél 10 százalékos arányt jelöl ki. A tagállamoknak egyébként december 5-ére kell végrehajtaniuk a direktíva átültetését.
A bioüzemanyag-törvényjavaslat alapvetően jó, azonban egyik gyenge pontja a konkrétumok hiánya, különösen a fenntarthatósági kritériumok tekintetében. Ezek meghatározására minisztériumi és kormányrendeleteket dolgoznak majd ki - mondta lapunknak Varga Katalin, az Energia Klub munkatársa, a megújuló energiával kapcsolatos projekt vezetője. A kritériumok egyelőre csak a közösségi direktívában léteznek, ezek szerint a bioüzemanyagnak legalább 35 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentést kell elérnie a fosszilis üzemanyagokhoz képest. Az alapanyag-termesztésbe nem vonhatók be a különleges természeti értéket képviselő, például a nagy biodiverzitású vagy magas széntartalmú területek. Egységnyi termék üvegházgáz-kibocsátási mérlegének számításakor az egész életciklust vizsgálni kell az első kapavágástól a szállításig, finomításig. Ez persze nehezen számítható ki és ellenőrizhető, különösen importnál; ezért a direktíva az egyes bioüzemanyag-technológiákra és alapanyagokra vonatkozó átlagokat, jellemző alapértékeket vezet be. A törvényjavaslat biztosítja, hogy csak azok kapjanak a bioüzemanyagokhoz kapcsolódó támogatást és jövedéki adókedvezményt, akik megfelelnek a feltételeknek - és ennek érdekében a bírságolás lehetőségét is bevezeti, ami a szakember szerint megfelelő eszköz. A bioüzemanyag-törvénytervezet alapvetően üdvözlendő, eurokonform szabályozást jelent. Ezzel együtt Fekete Csaba, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának szenior menedzsere szerint a szabályozás ugyan az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenti, de egyéb szennyezőanyagokat illetően nem jelent áttörést. Ehhez olyan új technológiákra lenne szükség, mint például a hidrogén- vagy a villanyhajtású járművek.
A Pannonia Ethanol Zrt. dunaföldvári bioetanol-gyárának alapkövét augusztus végén rakták le (Napi Gazdaság, 2010. aug. 23.). A 25 milliárd forintos beruházás a tervek szerint 2011 végére készül el, másfél év múlva évi félmillió tonna kukoricából 200 millió liter bioetanolt és 170 ezer tonna állati takarmányozási célra szánt fehérjét állítanak majd elő. A dunaföldvári beruházás közvetlenül 77 embernek ad majd munkát, ám közvetett módon ennek tízszeresére nőhet az újonnan létesített munkahelyek száma. A volt kabai cukorgyár területére 130 millió eurós beruházással épít ilyen üzemet az EM-Bioetanol Kft., amely évi 288 ezer tonna kukoricából 101 ezer köbméter bioetanolt és 55 megawatt áramot állítana elő, 90 munkahely teremtésével. Dunaalmáson a Duna-Etanol Zrt. indított bioetanol-beruházást, itt évi 340 ezer tonna kukorica felhasználásával 124 ezer köbméter bioetanolt és 70 megawatt áramot állítanának elő. A 140 millió eurós beruházás 101 embernek ad majd munkát. Korábbi sajtóhírek szerint viszont nem valósul meg a Mabio Zrt. Csabacsűdre tervezett, 25-26 milliárd forint értékű bioüzemanyag-beruházása, a társaság súlyos anyagi gondokkal, illetve a forint-euró árfolyamból adódó több milliárd forintos többletköltségekkel indokolta a fejlesztés leállítását.
