Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Mavir iparági konzultáció után kialakított hálózatfejlesztési tervei szerint középtávon, vagyis öt éven belül körülbelül 1800 megawatt, hosszabb távon, a következő évtized végére 4800 megawatt, 2025-ig pedig összességében legalább 6200 megawatt új erőművi kapacitásra van szükség Magyarország villamosenergia-rendszerében. Ez a jelenlegi hazai erőművi teljesítőképesség körülbelül kétharmada. A Mavir kapacitástervezési osztályának számításai szerint az ez évre várható legfeljebb mintegy 6500 megawatt bruttó évi csúcsterhelés 2025-re közel 8000 megawattra növekedhet Magyarországon.
Annak ellenére, hogy az energia-, különösen a földgázfüggőségtől sokan féltik az országot, Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális és kelet-közép-európai vezetője szerint minél több, legalább 2500 megawattnyi földgáztüzelésű erőműre van szükség. A légnemű szénhidrogén mellett szól, hogy jelenleg (kínálati) többlet mutatkozik az energiahordozóból, miközben a korszerű technológiák már az egyik legtisztább tüzelővé teszik azt, nem beszélve az igen jó szabályozhatóságról - fogalmaz. Szintén a rendszer jobb szabályozhatósága érdekében már régóta terítéken van egy szivattyús-tározós erőmű létesítése is. A megújuló energiaforrásokat minél alaposabban ki kellene használni a lehetőségek adta határokon belül. Miközben a szélenergiában korlátozott a potenciál, Magyarországon és a térségben is a jelenlegi kihasználtságnál jóval nagyobb lehetőségek vannak a vízenergia területén.
A paksi atomerőmű négy blokkjának üzemidő-hosszabbítása, valamint a 2000 megawattos kapacitásbővítés kulcsfontosságú a szakember szerint. Az erőmű teljesítménye így mintegy tíz év alatt megduplázódhat. Szintén jelentős lépés a fejlesztési tervek megvalósulásához a mátrai erőmű közel 500 megawatt kapacitású lignittüzelésű blokkal való bővítése.
A keresleti oldalon, elsősorban is a kisfeszültségű hálózat esetében fontos, hogy az úgynevezett intelligens hálózat, az okos mérés (smart grid, smart metering) egyre nagyobb szerepet kapjon, mert így a fogyasztók tudatossága fokozódhat, ami a hatékonyság növekedését is jelenti. A magyar átviteli hálózat állapota jó, szűk keresztmetszetek nem nagyon gátolják az ellátást, azonban például a szlovák-magyar határkeresztező kapacitásokat erősíteni kellene - véli a KPMG energetikai tanácsadó partnere.
Nemcsak itthon sürgető feladat az erőműpark fejlesztése. A KPMG szerint a kelet-közép-európai régió villamosenergia-szektorába közel 144 milliárd euró értékű beruházás lenne indokolt a következő évtizedben a régi, alacsony hatásfokú és környezetterhelő termelőkapacitások lecserélésére és az életszínvonal körülbelül 25 százalékos növekedéséből származó többlet villamosenergia-igény kielégítésére. A friss tanulmány szerint a kormányok és az iparági stratégák egyre komplexebb nehézségekkel szembesülnek, melyek közül kiemelkednek az ellátásbiztonság kérdései, a mind magasabb környezeti normáknak való megfelelés szükségessége, a villamos energia árát érintő kérdések, és végül, de nem utolsósorban a projektek hosszú távú finanszírozhatóságának megoldása a mai, igen bizonytalan gazdasági környezetben.
