Az elmúlt tíz évben Magyarországon több mint 500 kilométer új 400 kilovoltos távvezeték és 4 új átviteli hálózati alállomás létesült, több alállomást pedig bővítettek. A hazai távvezetékek mellett nemzetközi összeköttetések is épültek az ellátásbiztonság növelése érdekében (amelynek sok esetben éppen ez a gazdaságosabb módja), amelyek egyúttal növelik a határon keresztül történő szállítás lehetőségét, bővítve ezzel a villamos energia kereskedelmi lehetőségeit, valamint az európai rendszerek együttműködését, annak biztonságát. Mindezért létesítésüket az Európai Unió is támogatja.
Az átviteli hálózat új létesítési és felújítási munkáira a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. évi mintegy 18-20 milliárd forintot használ fel, ennek forrásául a tarifa szolgál, de a finanszírozhatóság érdekében hitelek felvétele szükséges - mondta el a Napinak Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója.
Az elmúlt évtized legfontosabb belföldi fejlesztései az igények sürgető növekedésére válaszul valósultak meg, így például a 2003-ban üzembe helyezett Sándorfalva-Békéscsaba, az egy évvel később átadott Paks-Pécs, illetve a 2006-os Győr-Szombathely távvezetékek fontos problémát oldottak meg. A korábban épült vezetékek esetében látszott, hogy egy idő után már nem lesznek elegendőek - a legnagyobb gondosság ellenére sem. Pécs térségében például a fogyasztói igények növekedése oda vezetett, hogy egyes helyzetekben, amikor a helyi erőmű nem termelt vagy termelése alacsonyabb volt, a villamos energia minőségi paraméterei már nehezen voltak tarthatók. A probléma hasonló volt Szombathely térségében is, ahol a fogyasztás növekedése már csak nehezen volt kiszolgálható.
Az újabb fejlesztések között a működését tavaly decemberben kezdő Szombathely-Hévíz 400 kilovoltos távvezeték megvalósítását az Európai Unió a Transzeurópai Energia Hálózatok Fejlesztése program keretében támogatta. Idén júniusban pedig a Gönyű kombinált ciklusú erőmű csatlakozását biztosító Gönyű 400 kilovoltos alállomást és a szükséges új 400 kilovoltos távvezetéket adta át a Mavir.
Új összeköttetésről tárgyalnak a szlovákokkal
Mára nemzetközi fejlesztéseink már-már lényegesen tágabb teret engednek meg a nemzetközi szállításoknak, azonban korlátok még ma is jelentkeznek bizonyos határmetszéseken - fogalmazott Tari Gábor. Ebben az esetben úgynevezett határkeresztezőkapacitás-aukciókon kaphatják meg a kereskedők a megfelelő jogokat. Ésszerű keretek között továbbra is cél ezen korlátok csökkentése, amit nemzetközi összeköttetések további erősítésével terveznek megoldani. A Mavirnál mind a szlovák, mind a szlovén partnerrel új hálózati összeköttetések kialakításáról tárgyalnak.
A nemzetközi összeköttetés-létesítések keretében az egyik legutóbbi fejlesztés az idén májusban átadott Szombathely-Bécs 400 kilovoltos összeköttetés. Az újabb magyar-osztrák összeköttetéssel erősödött Európa villamosenergia-hálózata is; a beruházást az Európai Bizottság a pénzügyi válság hatásainak enyhítése miatt életre hívott, az energiaipari beruházások fellendítését szolgáló EEPR program keretében támogatja.
A fejlesztési munkák ezzel nem fejeződtek be, mivel a folyamatosan változó igények kiszolgálása, a biztonság fenntartása állandó kihívás elé állítja a hálózati társaságokat. A jóváhagyott hálózatfejlesztési terv alapján további létesítéseket folytatunk, alállomási bővítéseket végzünk, új alállomásokat tervezünk és építünk Bicske, Szolnok, Dunaújváros és Detk térségében, valamint körvonalazódik egy Budapest térségi új átviteli hálózati alállomás létesítésének szükséglete - mondta a Mavir vezérigazgatója.
Az elmúlt években nagy erőkkel folyt a hálózat teljes felújítása is, egy 15 éves programot befejezve a magyar villamosenergia-hálózat teljes felújítása ez év végéig befejeződik. Ennek két fő eleme a távvezetékek és az alállomások felújítása. Az alállomásokon gyakorlatilag teljes egészében modern készülékekre cserélték a korszerűtlen, kis megbízhatóságú primer és szekunder berendezéseket. Egyidejűleg korszerű irányítási rendszert alakítottak ki, ami lehetővé teszi, hogy a folyamatos felügyelethez már ne kelljen az alállomáson személyzetnek tartózkodnia, hanem minden felügyeleti és kezelői tevékenység távolról, a kezelőközpontokból legyen végrehajtható. Az új technológia olyan mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hogy már folyik az a munka, amelynek eredményeként 2011-re mind a 27 alállomás kezelése egy közös kezelőközpontból fog megvalósulni.
Erőművi fejlesztések
A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) új menedzsmentjének konkrét terveit még nem ismerjük, de az utóbbi időszakban a legjelentősebb fejlesztési megállapodások a bakonyi, a mátrai és a paksi erőmű bővítéséről szóltak. A Bakonyi Erőmű Zrt. ajkai telephelyén egy új, kétszer 58 megawattos blokk valósul meg, ami a hazai villamosenergia-rendszerben eddig hiányzó csúcserőműként fog üzemelni. Kereskedelmi üzemét 2010 végén kezdheti meg az új kapacitás, ami a várakozások szerint jelentősen javítani fogja az energiarendszer szabályozhatóságát. Az erőmű által termelt csúcsenergia ugyanakkor a liberalizált árampiac egyik legértékesebb, exportképes terméke, jelentőségét pedig fokozza a kevéssé szabályozható megújuló energiaforrások egyre növekvő arányú felhasználása.
Az MVM és a mátrai erőmű vezetői 2008 őszén írták alá egy új, 400 megawatt kapacitású lignittüzelésű blokkot megvalósító projekttársaság, a Mátrai Villamos Művek Termelő Zrt. vegyesvállalati szerződését. A beruházás értéke mintegy 200 milliárd forint. Amint arról a Napi is beszámolt, 2009 januárjában az MVM Zrt. megvásárolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésén eladásra kínált Mátrai Erőmű-részvénycsomagot. A Mátrai Erőmű 200 millió forint névértékű részvénycsomagjáért a Magyar Villamos Művek Zrt. szállt harcba, s az 340 millió forintos kikiáltási áron került végül hozzá.
A paksi atomerőműben is 2009-ben fejeződött be a reaktorok hőteljesítményének 108 százalékra növelése, amivel a blokkok egyenként 500 megawatt villamos teljesítményt értek el, illetve haladtak meg. (A parlament még 2005 novemberében nagy többséggel támogatta az atomerőmű húszéves üzemidő-hosszabbításának ügyét.) Ugyancsak tavaly márciusban az országgyűlés szinte egyhangú szavazás után járult hozzá az új blokk, blokkok létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez.
