Az energetikai beruházások engedélyezési eljárásai összetettek, ugyanakkor jogszabályi szempontból sokszor nem koherensek - derül ki az Energia Klub (EK) Magyar Energia Hivatal (MEH) megbízásából készült tanulmányából. Az EK piaci szereplőkkel, hatóságokkal és hálózati engedélyesekkel folytatott kerekasztal-beszélgetésein és interjúin kiderült: az energetikai (ezen belül a megújuló energiával kapcsolatos) beruházások akadályai között az egyik sarkalatos pontot az engedélyezés anomáliái jelentik - mondta lapunknak Varga Katalin, az EK projektvezetője. A tapasztalatok szerint az eljárások bonyolultak, gyakran több évig húzódnak, emellett nagy összegű eljárási és szakértői díjakat kell kifizetniük a beruházóknak. A legnagyobb gondot mégis az információhiány és az ebből adódó kiszámíthatatlanság jelenti, mindeddig ugyanis nem állt rendelkezésre olyan dokumentum, amely segítséget nyújthatott volna a tájékozódni kívánó befektetőknek - tette hozzá Varga. Míg más országokban van példa egyablakos ügyintézésre is, Magyarországon - a beruházás jellegétől függően - három-hat főhatóság és 20-40 szakhatóság végzi az engedélyezést. Az EK éppen ezért javasolja az érintett szerveknek, hogy honlapjaikon jelentessenek meg világos összefoglaló leírásokat az ügymenetről. Az anomáliák körébe tartozik az is, hogy - szintén nyugati példákkal ellentétben - a hazai szabályozás nem tesz különbséget az engedélyezés szempontjából a létrehozandó üzemek mérete, teljesítménye alapján, pedig indokolt lenne bizonyos kapacitáshatárok alatt könnyítéseket adni az eljárásban. Egy másik fő probléma azonban nem a törvényi előírásokból, hanem éppen azok hiányából ered. A beruházóknak ugyanis az áramszolgáltatókkal kell hálózati csatlakozási szerződést kötniük, utóbbi feltételeit azonban jogszabály nem, csupán az elosztói szabályzat rögzíti, jogilag számon kérhető határidők, illetve a hálózatfejlesztési költségek megosztására vonatkozó konkrét szabályok nélkül. Mindez azért is komoly probléma, mert ezt a szerződést az engedélyezési folyamat vége felé kell megkötni, amikor már komoly időt és pénzösszegeket fordított a befektető a beruházás előkészítésére. A beruházó így kiszolgáltatott helyzetbe kerül az áramszolgáltatóval szemben folytatott áralkuban - magyarázta Varga.
Az összes engedély beszerzése egy-három évet vehet igénybe, a legtöbb csúszás a szakhatósági határozatok kiadásából és a hiánypótlásokból adódik. A legegyszerűbb esetben a környezetvédelmi főfelügyeletnél indul az engedélyezés, majd az építési hatóság következik. Amennyiben a beruházás villamosenergia-termelésre irányul, a következő lépés a hálózati csatlakozási szerződés megkötése az elosztói engedélyessel, ami feltétele a MEH által kiadott összevont kiserőművi engedélynek. Távhőhöz kapcsolódó beruházás esetén a távhőszolgáltatóval való szerződés után kell a MEH-hez fordulni a távhőtermelő létesítmény létesítési, majd működési engedélyéért. Ehhez a folyamathoz kapcsolódhat bizonyos esetekben vízjogi engedély vagy szélturbináknál a szélerőművi kapacitások kiosztására vonatkozó pályázati eljárás, bioüzemanyagot gyártó üzemeknél pedig a katasztrófavédelmi engedély. Az építési engedélyhez a főhatóság például akár 23 szakhatóságot és közműtársaságot von be, de a környezetvédelmi engedély kiadása is nyolc közreműködő felet igényel. Ráadásul területi eltérések is mutatkoznak többek között egyes uniós iránymutatások alkalmazásában, ami például a biogáztermelésnél jelentkezik. A trágyahulladék-ártalmatlanítás vagy hulladékhasznosítás minősítése a gyakorlatban nem egységes, pedig a két besorolás eltérő bonyolultságú, idő- és költségvonzatú eljárásokat eredményez. A bioetanolt, biodízelt gyártó üzemeknél pedig három építményhez (üzemcsarnok, üzemanyag-tárolók és egy esetleges áramtermelő berendezés) három különböző építésügyi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
Az eljárások rövidítéséhez az egyes hatóságok közötti információáramlás is hozzájárulna, az adatok nyilvánosságával. A cél tehát nem feltétlenül az egyablakos ügyintézés megvalósítása, hanem annak vizsgálata, hogyan lehetne a részt vevő 20-40 szakhatóság számát 15-20-ra csökkenteni, kisméretű beruházásoknál egyes engedélyeket összevonni vagy elhagyni - fogalmazott Varga. Az EK jelenleg a bürokratikus akadályokat csökkentő javaslatcsomagon dolgozik, amelyet várhatóan a hónap végén ad át a MEH illetékeseinek.
