A magyar kormány módosítani kívánja az Európai Uniónak benyújtandó, a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv beadási határidejét. A dokumentum kulcsfontosságú a megújuló energiahordozók hazai részarányának alakulását tekintve, hiszen az európai irányelvben meghatározottak szerint a zöld energiák teljes energiafogyasztáson belüli részarányát a jelenlegi 6 százalékról 13 százalékra kell emelni 2020-ig. Érdekes módon azonban az, hogy Magyarország még nem küldte el Brüsszelbe a megújulókra vonatkozó cselekvési tervet, jelen esetben előnyökkel járhat. A határidő szeptemberig történő kitolásával a magyar kormány megnyitotta az utat egy eddiginél alaposabb szakmai konzultációra, amelynek feladata a már létező alaptanulmányok és modellek eredményeinek összehangolása, valamint a szakmai fórumok, önkormányzatok és civil szervezetek véleményének figyelembevétele - mondta lapunknak Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország munkatársa.
Véleménye szerint az, hogy nem egy félkész tervet nyújtott be az ország, azért is előnyünkre válhat, mert a cselekvési terv a leadás után már nem módosítható, így alapvető érdek, hogy szeptemberig tisztán szakmai konszenzuson alapuló döntés szülessen. Néhány fontos, eddig nem kellőképpen tisztázott kérdésre választ kell adniuk az illetékes szaktárcáknak: például arra, hogy pontosan mennyi az a 13 százalék, vagyis mennyi a megújulóenergia-felhasználásban elérendő cél értéke. Fontos lenne olyan előrejelzést is készíteni, amely számol a gazdasági válság után kisebb mértékben emelkedő energiafogyasztással, de ehhez társul az új kabinet energiahatékonyságot növelő nemzeti programjainak pozitív hatása is. Az energiafelhasználás pontos előrejelzése és az energiahatékonyság drasztikus növelésének együtthatása mutathatja meg pontosan, mennyi megújuló energiát kell fenntartható módon megtermelnünk 2020-ban. Az igazgató szerint az egyes megújuló technológiák alkalmazásakor figyelembe kell venni a hazai adottságokat és előtérbe kell helyezni az időjárástól függetlenül rendelkezésre álló energiahordozókban rejlő lehetőségeket.
Vaszkó szerint át kell alakítani az európai uniós források felett diszponáló rendszert, az elmúlt években ugyanis rendkívül kevés projekt indult. Ehhez meg kell erősíteni és fel kell értékelni az önkormányzatok és kkv-k szerepét, valamint le kell bontani az engedélyezési korlátokat is. A fosszilis energia támogatása lassítja a megújulók térnyerését: az elmúlt években túlfinanszírozottá vált, a 100 milliárd forintos nagyságrendet jelentő kötelező átvételi (kát) rendszerben a kapcsolt energiát termelő (fosszilis energiával működő) gázmotorok elszívják az állami támogatást a valódi megújuló technológiák elől.
