Az Egyesült Államokban tegnap átlépte a 3 dollár/gallonos lélektani határt a benzin átlagára. Ez utoljára májusban fordult elő, s ahhoz képest, hogy az utóbbi két hónapban milyen tempóban nőtt a fekete arany ára - augusztusban még 70 dolláron tanyázott a jegyzés -, elég sokáig tartott, mire a benzinkutakhoz is begyűrűzött a folyamat. Az emelkedés üteme egyébként nő: az elmúlt három hétben 25 centtel drágult a benzin.
Szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy ha tovább drágul a kőolaj, akkor jövő nyárra 3,50-4,00 dollárra drágulhat a benzin az USA-ban, ami kisebb világvége beköszöntét jelentheti az autózáshoz szokott amerikai átlagpolgárnak és hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy idehaza sem 300 forintnál fog tetőzni a 95-ös ára. A drágulásra minden esély megvan: elemzők szerint ugyanis a befektetők már ezen a héten a pszichológiai határnak számító 100 dollár fölé próbálják lökni az olaj hordónkénti árát, ami relatíve - az árfolyamváltozás és az infláció hatásával kiigazítva - megfelel az 1980-ban elért 38 dolláros rekordnak.
Ma hajnalban az ázsiai kereskedésben több mint 1 dollárral, 95,21 dollár/hordóra nőtt az észak-amerikai könnyűolaj tőzsdei jegyzése – a múlt héten 96,24 volt a rekord –, míg a londoni Brent 1,26 dollárral drágulva 91,75-be kerül. Ezúttal a viszonylag gyenge amerikai és japán készletadatok lökték meg az árakat. Az USA energiaügyi minisztere, Sam Bodman rettenetesnek nevezte a fejleményeket és kifejezte reményét, hogy az OPEC bővíti exportját az árak megszelídítése érdekében. Erre azonban nem sok esély van: a venezuelai olajminiszter, Rafael Ramirez tegnap elismételte a szervezet álláspontját, miszerint nem a kínálat hiánya, hanem spekulációs hatások és geopolitikai feszültségek miatt drága az olaj.
