A 21 százalékos növekedés a Föld összes országában létesített új szélerőművek teljesítményére vonatkozó, megawattban számított adat, amelyről a WWEA, vagyis a Szélenergia Világszövetség elnöke, Preben Maegaard beszélt nemrégiben Bonnban. Idén fordult elő először – az elmúlt tíz évre visszatekintve –, hogy nem Németországban bővül a leggyorsabban az iparág. Bár a németek 2020 megawattal növelték kapacitásaikat, ami 13,8 százalékos bővülés, a spanyolok most lehagyták e tekintetben a legerősebb európai gazdaságot. Az ibériai országban ugyanis 2061 megawatt előállítására képes új szélkereket helyeztek üzembe, s ez 33,3 százalékos emelkedést jelent. Mindez részben azoknak az állami ösztönzőknek is köszönhető, amelyeket a madridi kormány vezetett be a szélenergia hasznosításának támogatására. Indiában igen alacsony bázisról sikerült drasztikusan növelni a szélenergia-termelést: ott 875 megawattnyi új teljesítménnyel 41,5 százalékos gyarapodást lehetett elérni.
Mindent összevetve Németország továbbra is világelső a szélenergia hasznosításában. A legnagyobb európai gazdaságban 16 630 megawattnyi teljesítményű szélkerék dolgozik, s ez a világ összes kapacitásának egyharmadát teszi ki. Németország mögött jóval leszakadva következik a többi rivális, így Spanyolország, az USA, Dánia és India.
Németországban az összes áramtermelés 6 százaléka származik e forrásból, s szintén árulkodó adat, hogy Európában található a globális kapacitások 72,7 százaléka. Ugyanakkor az iparág dinamikusan bővül az elmúlt tíz esztendőben: Maegaard szerint szinte minden évben 20-30 százalékos a növekedés a szélenergia-termelésben. Miközben a technológiát úttörőként bevezető államokban, Dániában, Németországban és az USA-ban a növekedés már beállt egy bizonyos szintre, sőt némileg csökken is az emelkedés üteme, addig más országokban nagy lendületet kapott a fejlesztés. Például Ausztrália és a Csendes-óceán térségében dinamikusan bővülnek a kapacitások, s különösen Kínában várható aktivizálódás ezen a területen (akárcsak más iparágakban).
Maegaard szerint a szélerőműveknek elsősorban az új technológiát bevezető országokban van jövőjük. A szél ugyanis tiszta, és egyre költséghatékonyabban alkalmazható energiaforrás. A WWEA elnöke szerint úgyszintén kezd érvényesülni a szélenergia-termelés ösztönző gazdasági hatása. Így például munkahelyeket teremt, továbbá más ágazatok termelését bővítésre ösztökéli. Így például a szélkerekek gyártásához már most több acélt használnak fel, mint a hajóépítéshez, és már csupán az autóipar előzi meg e téren!
Ugyanakkor a bonni konferencián elhangzott, hogy Németországban csökken a szélenergia elfogadottsága a lakosság körében. Nemzetközi szinten egyébként nincs nagy ellenállás a szélerőművekkel szemben. Különösen Oroszországban és Kelet-Európában nő az érdeklődés az új energiaforrás iránt.
A szélenergia németországi fogadtatása valóban romlik, nem véletlen, hogy a berlini környezetvédelmi miniszter, Jürgen Trittin volt kénytelen megvédeni az iparágat. A német zöldtárca első embere szerint a madarak számára a szélkerekek felállítása nem okoz olyan nagy problémát, mint ahogyan azt az ellenzők állítják. A miniszter egy újonnan elkészült tanulmányra hivatkozott, amely szerint a szélerőművek csak csekély mértékben károsítják a madárvilágot, s legfeljebb a ragadozókat (bizonyos sasféléket) fenyegeti, egyébként pedig „csak” a denevérek látják kárát a berendezéseknek.
A régebbi becslések szerint egyébként évente 500 ezer alkalommal ütköztek madarak szélkerekekkel, a mostani új becslés száz-százötvenezerre teszi a madárral való „találkozások” számát, vagyis jelentős a csökkenés a korábbi értékhez képest. Ugyanakkor ez a százezres adat még mindig jóval fölötte van a szélenergia-termelők által hangoztatott évi ezer ütközésnek.
Bakonyi Attila