Az élelmiszerek minősége stratégiai kérdés, főleg egy olyan komoly élelmiszer-ipari hagyományokkal bíró ország számára, mint Magyarország - hangsúlyozza Sándor Miklós, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. vezető auditora. A teljes élelmiszerláncot - beleértve a takarmánytermeléstől kezdve az adalékanyag-gyártáson át egészen a szállítás-raktározásig - dokumentáló minőségirányítási rendszerek működtetése azonban nemcsak a fogyasztók bizalmának elnyerése miatt fontos, hanem egy-egy vállalat versenyképességének, piaci pozíciójának szempontjából is. Az uniós csatlakozást követően terjedt el a termőföldtől az asztalig szemlélet, amely szerint mindig a gyártó vállalja a felelősséget az élelmiszer-biztonságért. Ezt és a kapcsolódó folyamatos adatszolgáltatás, gyártásdokumentálás szükségességét csak nehezen szokják meg a kisebb vállalkozások - mondta Sándor Miklós.
Egy-egy minőségirányítási rendszer bevezetése - bár egy kkv számára jelentősnek tűnő összegbe kerül - hosszabb távon bőven megtérül, mivel a megbízhatóság mellett belépőt jelenthet a nagyobb kereskedelmi láncokhoz is. Utóbbiak ugyanis sokszor a hatályos jogszabályok, uniós direktívák betartása mellett egyéb, nemzetközileg is elismert előírásrendszerek meglétéhez kötik a beszállítói szerződéseket. A legismertebbek, és tulajdonosi háttértől függően kért rendszerek közé tartozik az International Food Standard, a British Retailers Consortium vagy a friss gyümölcsök, zöldségek esetében kért GlobalGap - mondta Süvegesné Váradi Gabriella, az ÉMI-TÜV SÜD KERMI osztályvezetője.
Ezek legtöbb elemét egységesen kezeli a 2005-ben bevezetett, kifejezetten élelmiszer-biztonsági követelmények betartását tanúsító ISO 22 000, bár ez még kevéssé elterjedt - mondta Sándor Miklós. Magyarországon hozzávetőleg 15 ezer tanúsított cég van, túlnyomó többségük az ISO 9000-es átfogó minőségirányítási rendszert vezette be - bár ez nem kifejezetten az élelmiszer-biztonságot célozza. A minőségirányítási rendszereké 6-7 milliárd forintos piac, bár a konkrét vizsgálatok piaca ennél egy nagyságrenddel kisebb. Az utóbbi időben ez is kínálativá vált, sok vállalkozás ajánl laborvizsgálatokat, éles a konkurenciaharc is, noha még mindig vannak olyan réspiacok, amelyek eltartanak egy-egy céget. Mindössze az élelmiszer-ipari cégek 3-5 százalékának lehet kifejezetten az élelmiszer-biztonságra koncentráló minőségirányítási rendszere, holott egy jól működő tanúsító rendszer segíti a nemzetközi partnerkeresést is - mondta Gyöngy István, az ÉMI-TÜV SÜD Management Service osztályvezetője. Arról nem is beszélve, hogy a pár hónapja bevezetett másodlagos élelmiszer-ellenőrzéseket is egyszerűbbé teszi a gondosan megválasztott adatok pontos vezetése a gyártás során.
Ez év szeptemberétől a német tulajdonos, a TÜV SÜD AG egy cégbe vonta össze a korábban önálló társaságként működtetett TÜV SÜD KERMI és az idén előreláthatóan 1,8 milliárd forintos árbevételű ÉMI-TÜV SÜD Kft.-t. Utóbbi egyik stratégiai tevékenységét, a minőségi rendszerek vizsgálatát, tanúsítását kifejezetten jól kiegészíti a KERMI laborvizsgálatokra épülő termékvizsgálati és tanúsítási szolgáltatása - mondta Gyöngy István. Az újjászervezett vállalat a magyar piac öt legnagyobb részesedésű tanúsító cégei közé tartozik. Az új struktúrában a 2010-re 190 millió forintos éves bevételt tervező KERMI önálló osztályként folytatja majd a tevékenységét: a fogyasztási cikkek vizsgálatát és tanúsítását az élelmiszer-ipari, vegyi, könnyűipari és műszaki területen. A KERMI át tudja vállalni a minőségirányítási rendszerek megkövetelte eseti és a rendszeres laborvizsgálatokat is a saját vizsgálóhellyel nem rendelkező vállalkozásoktól.
Korábbi ügyfelei pedig egy kézből hozzájuthatnak majd az ÉMI-TÜV SÜD valamennyi szolgáltatásához. A hatékonyság javulásával együtt a cég további fejlesztéseket tervez a jelenlegi szolgáltatási kör megtartása mellett.
