Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Januártól a megyei kormányhivatalok keretein belül működik majd a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, és bár még vannak nyitott kérdések, az már biztos, hogy az élelmiszerlánc szakmai felügyelete, irányítása a fővárosi központ felelőssége lesz - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. Szavai szerint a pillanatnyi feladatokhoz elegendő a hivatal élelmiszerlánc-felügyeletért felelős állománya, és tudomása szerint az ellenőrzésekhez szükséges összeget is biztosítja majd a költségvetés. Ugyan az MGSZH-ban jelenleg is van 160 betöltetlen hely, a létszámfelvételhez szükséges forrásokról még egyeztetnek.
Az ellenőrzési feladatok azonban igencsak megszaporodtak az elmúlt fél évben, köszönhetően a másodlagos élelmiszer-vizsgálatok júliusi bevezetésének. Az MGSZH az elsődleges betárolási helyeken - ebből több mint ötezer van (feldolgozóüzemek, áruházak raktárai, logisztikai központjai többnyire) -, illetve ahol külföldi raktárból közvetlenül az áruházba, vendéglátó-ipari egységbe szállítanak, ott a felhasználás helyén ellenőrzi a termékeket. A felhasználóknak a jelentősebb tételek érkezését előre kell jelezniük a hivatal számára, és van lehetőség havi jelentéstételre is. Amennyiben az előzetes bejelentésben komolyabb, többkamionnyi romlandó áru érkezéséről értesítik a hatóságot, jó eséllyel számíthatnak ellenőrzésre, egyéb esetekben kockázatbecslés alapján dönt az MGSZH arról, hol vizsgálja a szabályok betartását. Eddig több mint 6500 előzetes bejelentést és 8500 havi jelentést kapott a hivatal a beérkező szállítmányokról. Előbbiek alapján 1830, míg az utóbbiak nyomán kockázatbecsléssel 430 helyszíni ellenőrzést bonyolított le az MGSZH.
Volt rá példa, hogy több raklapnyi fagyasztott sertésfej importját jelezte egy kisebb, hajdúsági feldolgozóüzem, s amikor megvizsgáltuk, kiderült, hogy 2 napig volt még érvényes a minőségmegőrzési ideje, amellett a megengedettnél sokkal több antibiotikum volt a németországi importhúsban - említett egy példát az elmúlt hónapok tapasztalataiból az államtitkár. A kifogásolt tételeket azóta megsemmisítették. Gyakori jogsértés a szállítmányok kísérő okmányainak hiányos kitöltése, mivel így a termékek azonosítására és a nyomon követhetőségre vonatkozó előírások nem vagy csak részben teljesülhetnek. Sokszor egyszerűen feketekereskedelem áll a háttérben. Hiányosság esetén egyébként 15 ezertől 2 milliárd forintig terjedő bírság szabható ki, mivel azonban a jogszabály világosan fogalmaz, ezért mérlegelési jogköre nincs az ellenőröknek.
Az intézkedés bevezetésétől szeptember végéig több ezer bejelentést vizsgált ki a hivatal, 92 esetben figyelmeztették a szabályok betartására a kereskedőket, és 12 esetben szabtak ki bírságot mintegy 33,26 millió forint értékben. A viszonylag kis bírságösszeg az első időszak fokozottabb kereskedői odafigyelésének köszönhető, szerintem később, a figyelem lankadásával még érhetik meglepetések az ellenőröket - mondta az államtitkár. Tájékoztatása szerint a bírságolt tételek 90 százaléka származott importból. Ez az arány azonban a későbbiekben még változhat. Az utóbbi időben az MGSZH csendben megváltoztatta az élelmiszer-biztonsági ellenőrzési stratégiáját: a korábbi látványos bejelentésekkel összekötött akció-ellenőrzések helyett a hatékonyság érdekében a meglepetésszerű vizsgálatok mellett tette le a voksát.
