Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mikor jött létre a szövetség?
- A szövetséget 1997-ben tíz cég hozta létre érdekegyeztetési fórumként, ugyanis a szakma már ekkor meglehetősen sok problémával nézett szembe. Magyarországon abban az időben úttörőnek számított, hogy versenytársak együtt próbáltak dolgozni. Az alapítók között jellemzően nagy cégeket találunk, mára pedig a létszám 63-ra emelkedett, ami mind a tagok, mind a képviselt szakmák szempontjából jelentős bővülést hozott.
- Milyen területeket fed le az egyesület tevékenysége?
- A szövetség tevékenysége külső és belső körre osztható fel. A belső rész a tagok közötti kapcsolatok fejlesztését jelenti, kiemelt figyelmet fordítunk az etikus értékesítés és üzleti magatartás területére. A szövetség etikai kódexe az európai ernyőszervezetek szabályzatain alapul, az EUCOMED európai gyűjtőszövetség és a képalkotó diagnosztikai cégeket tömörítő COCIR tagjai vagyunk. A kódex a tisztességes és jogkövető piaci magatartást határozza meg, minden tagvállalatunknak el kell ezt fogadnia. Kifelé az államigazgatással való kapcsolattartás a legfontosabb feladat, amit jól jelez, hogy csak a járó betegek által igénybe vett segédeszközök területén két év alatt 23 alkalommal történt rendeletváltozás, amelyeket a szövetség minden alkalommal megkapott véleményezésre.
- A tagok számának bővülése jelent valamilyen átalakulást a szervezeti struktúrában?
- A legutóbbi közgyűlésen döntöttünk arról, hogy a három nagy szakmai alágazat szerint módosul a szövetség szerkezete. Az egyik terület a kórházi ellátással kapcsolatos fogyó- és műtéti eszközöket jelenti, a szívritmus-szabályozótól a papírpelenkáig a termékek széles spektruma tartozik ide. Második a képalkotó diagnosztikai berendezések divíziója, amely tavaly jött létre a szövetségen belül, jelenleg tíz feletti taglétszámot számlál. Utóbbi szekció emellett magában foglalja az információtechnológiát is. A szövetség harmadik szegmensét a járóbeteg-ellátásban felírt gyógyászati segédeszközök gyártói és forgalmazói jelentik.
- Pontosan mit jelent az új szervezeti rendszer?
- A hármas elkülönülést indokolja, hogy más büdzséből származik az említett területek finanszírozása. Gyógyászati segédeszközhöz tipikusan a háziorvoson vagy a járóbeteg-ellátáson keresztül jutnak a páciensek, a receptre felírt eszközöket 50-80 százalék közötti támogatással vásárolhatják meg. A kórházi-műtéti segédeszközöket és -anyagokat a kórházi kezelések után járó, az OEP-elszámolásban használt HBCS-pontszámból származó bevételből fizetik. A harmadik terület forrásai pedig a fejlesztési, beruházási vagy üzemeltetési keretek, amelyek kisebb részét a kórházak költségvetésükből gazdálkodják ki, nagyobb része pedig pályázatokon keresztül érhető el - a következő öt évben például több száz milliárd forint áll majd rendelkezésre kórházi fejlesztésekre. A hármasság a reprezentációban jelenik meg: a cégjogi szabályoknak megfelelően a szövetségi ügyeket menedzselő formális elnöki poszt mellett a két társelnök szakmai szempontból teljes jogú vezetőként képviseli saját szakmáját.
- Az utóbbi időszakból milyen ügyeket, változásokat emelne ki a szektor szempontjából?
- A szövetség teljes körű koncepciót dolgozott ki az új technológiák és eszközök gyógyítási rendszerbe való befogadására. Az erről szóló jogszabály kétéves munkát követően nemrég lépett hatályba, ezzel egy új, szabályozott rendje alakul ki az orvostechnikai eszközök befogadásának Magyarországon. A másik nagy területet a kórházi beszállítók számára kiírt közbeszerzések jelentik, itt kiemelten fontos az átláthatóság és az egészségügy sajátosságainak figyelembevétele. Ezen a területen egyelőre nem sikerült megfelelő eredményeket elérni, azonban továbbra is szeretnénk napirenden tartani a szövetség korábban tett idevágó javaslatait.
- Mire számítanak a választásokat követően?
- A szövetség bízik abban, hogy az egészségügyi kormányzat partneri viszonyra törekszik majd. A szövetségben együttműködő 63 társaság vezetői - orvosok, közgazdászok, mérnökök - hatalmas tudásanyaggal rendelkeznek, amit szakértőként - ingyen és bérmentve - felajánlanak az államnak, amelynek csak élnie kell a lehetőséggel. A szektor helyzetének alfája és ómegája ugyanakkor a magyar gazdaság növekedési pályája, látjuk annak reményét, hogy ennek megfelelő gazdaságpolitikát folytat majd az új kormány. Az iparág számára kiszámítható és tervezhető viszonyokra van szükség, a szabályozás állandó változása bizonytalanságot teremt.
