Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ez a terület sosem tartozott a rendőrség sikerágazati közé, az ORFK adatai szerint 1990 és 2000 között mindössze három olyan év volt, amikor a nyomozások eredményeképp a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár megtérülése meghaladta a 10 százalékot. Dénes Tamás, az NNI osztályvezetője, a Vagyonvadász egység vezetője a napilapnak elmondta: a vagyonfelderítő osztály többségét volt adónyomozók alkotják. Nem zárható ki, hogy megvizsgálnak majd egy-két már feledésbe merült, korábban nagy port kavart gazdasági ügyet. Megtörténhet, hogy adott esetben a rendőrség nem tudja bizonyítani, ki, mit követett el, azt azonban igen, hogy mondjuk bűncselekményből származó pénzt forgattak egy vállalkozásba. Ilyenkor a bíróság mérlegel, és eldönti: mi lesz a sorsa a kétes pénzre alapozott cégnek. A vagyonvadászok dolga lesz a cégfantomizálások felderítése, de veszélybe kerülnek azok a vállalkozások is, amelyek számlagyáraktól vásárolt hamis számlákkal tüntették el pénzeket, és azok is, amelyek vagyongyarapodásukat fekete munkások alkalmazásával érték el. Dénes Tamás egyébként úgy módosítaná a jogszabályokat, hogy a feketemunkások ellen semmilyen eljárás nem indulna abban az esetben, ha együttműködnek a hatóságokkal. A jelenlegi jogszabályok erre lehetőséget adnak vesztegetés esetén: a megvesztegetett közalkalmazottak, köztisztviselők, hatósági személyek ellen nem indul eljárás, ha a bűncselekményt maguk jelentik, és együttműködnek a hatóságokkal.(Nszab, 1., 4. old.)
