Egy nemzetközi tengerjáró hajón kialakult fertőzéses eset hívta fel ismét a figyelmet a hantavírusra, amely bár ritkán kerül a hírekbe, a virológusok szerint továbbra is potenciálisan súlyos kórokozónak számít.
A Hondius nevű hajón az utóbbi napokban több utasnál is jelentkeztek a fertőzésre utaló tünetek, köztük francia és amerikai állampolgároknál is, ami felvetette a közös fertőzési lánc lehetőségét.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a hajót a hatóságok ideiglenesen nem engedték kikötni, amíg a járványügyi vizsgálatok zajlanak, és a fedélzeten tartózkodó utasok közül többeket elkülönítettek. A fertőzöttek számáról egyelőre eltérő információk láttak napvilágot, de annyi bizonyos, hogy nem egy elszigetelt esetről van szó.
A hantavírus több mint hetven éve ismert az orvostudomány számára, mégis időről időre visszatér a figyelem középpontjába, amikor szokatlan körülmények között bukkan fel.
Az első leírt eseteket a koreai Hantan folyó mentén azonosították, ahol az ott szolgáló amerikai katonák körében jelentkeztek súlyos, addig ismeretlen tünetek. Azóta a vírus családja jól ismertté vált a virológiában – de továbbra is kiszámíthatatlan és potenciálisan veszélyes kórokozónak számít.
A hajón felbukkanó jelenséget Rusvai Miklós virológus is értékelte az Economxnak, aki szerint a mostani eset több szempontból is tanulságos lehet, még akkor is, ha a helyzet jelenleg nem utal tömeges járványra.
Kik vannak a leginkább veszélyben?
A hantavírusok két nagy csoportba sorolhatók: az úgynevezett óvilági és újvilági törzsekre. Az előbbiek Európában és Ázsiában fordulnak elő, és jellemzően magas lázzal, valamint vesekárosodással járó megbetegedést okoznak.
Az újvilági változatok – amelyek Amerikában honosak – ennél súlyosabb lefolyást is eredményezhetnek: magas láz mellett tüdőgyulladás, keringési zavarok és akár gyors állapotromlás is kialakulhat – kezdte a vírus ismertetését Rusvai Miklós.
A virológus lapunknak elmondta, hogy a vírus természetes rezervoárjai minden esetben rágcsálók.
Az ember fertőződése nem közvetlen harapással történik, hanem többnyire közvetett módon: szennyezett por belégzésével, vagy olyan környezetben, ahol a rágcsálók vizeletével, ürülékével szennyezett anyagok kerülnek a levegőbe.
Ez előfordulhat erdei munkák során, mezőgazdasági környezetben, de akár raktárak takarításakor is, különösen akkor, ha nem használnak megfelelő védőfelszerelést, például maszkot.
Mennyire halálos ez a vírus?
A mostani hajós eset különlegessége, hogy a fertőzés láncolata egy természetjáró túrához köthető lehetett. A feltételezések szerint az első megbetegedett személy még a túra során fertőződött meg, majd tünetmentes állapotban – anélkül, hogy tudott volna róla – felszállt a hajóra.
A hantavírus lappangási ideje ugyanis hosszú lehet: általában két-négy hét, de egyes esetekben akár negyven nap is eltelt a fertőzés és a tünetek megjelenése között
– közölte a szakember. Ez a sajátosság különösen megnehezíti a járványügyi nyomozást, hiszen a fertőzött személy már jóval korábban továbbadhatta a vírust, mire megbetegszik.
A betegség súlyossága azonban jelentősen eltér a vírus típusától függően. Míg az európai törzsek esetében a halálozási arány viszonylag alacsony, ezrelékes nagyságrendű, addig az újvilági, különösen az andoki variánsoknál ez az arány akár 30–40 százalék is lehet. A szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a valós fertőzésszám ennél magasabb lehet, mivel az enyhébb esetek sokszor rejtve maradnak.
Hogyan terjed emberről emberre?
A hajón kialakult helyzet kapcsán felmerült az emberről emberre történő fertőzés lehetősége is, amely a hantavírusok esetében ritka jelenség. A virológus szerint ehhez általában zárt közösség és szoros, tartós kontaktus szükséges, például kabinmegosztás vagy közös étkezések során kialakuló hosszabb együttlét. Egyes beszámolók szerint a hajón több ilyen kontaktus is történt, ami megmagyarázhatja a további megbetegedéseket.
A konkrét esetről Rusvai azt mondta, hogy az első fertőzött személy átadta a vírust a feleségének, akivel egy hajón aludt, aztán ők átadták a hajóorvosnak, illetve az ápolónak, valamit annak az asztaltársaságnak, akikkel együtt étkeztek minden alkalommal.
A korábban ismert esetek többségében azonban a vírus nem viselkedett ilyen agresszíven emberről emberre terjedő kórokozóként. Éppen ezért a mostani eseményeket a szakértők kiemelten figyelik, hogy lássák, történt-e bármilyen változás a vírus viselkedésében.
Lehet ebből pandémia?
A pandémiás kockázat jelenleg alacsonynak számít, de nem elhanyagolható – mondta a szakértő.
Ahhoz, hogy egy hantavírus világjárványt okozzon, alapvető változásnak, egyfajta mutációnak kellene bekövetkeznie. Úgy kell mutálódnia a vírusnak, hogy hatékony emberről emberre terjedő képességet szerezzen. Ekkor képes lenne például cseppfertőzéssel terjedni akár beszélgetés közben is
– monta az Economxnak Rusvai. Hozzátette: jelenleg erre nincs bizonyíték, de a vírus mutációs képessége miatt ezt a lehetőséget nem lehet teljesen kizárni.
A védekezés jelenleg korlátozott, mint elmondta nincs elérhető vakcina, és célzott antivirális kezelés sem áll rendelkezésre. A súlyos eseteket tünetileg kezelik – vesekárosodás esetén dialízissel, tüdőérintettségnél oxigénterápiával. A kutatások ugyan zajlanak, de egy széles körben alkalmazható vakcina vagy gyógyszer kifejlesztése még időbe, több hónapba telik.
A szakértő ugyanakkor óvatos nyugalomra int.
Jelen pillanatban nem tartok attól, hogy ebből egy halálos világjárvány alakulna ki, és remélem ezen a véleményemen a későbbiek során sem kell változtatnom
– közölte a virológus.