Tavaly tavasszal a HSBC környezetvédelmi infrastruktúrába befektető alap bejelentette együttműködését a Carbon Trust nevű brit kormányzati szervvel, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében hivatott segíteni a vállalatokat. A Partnerships for Renewables (Partnerség a megújuló energiáért) elnevezésű projekt keretében az állami tulajdonú ingatlanokon Anglia-szerte szélturbinákat terveznek telepíteni. A HSBC-nek ez az első ilyen befektetése, ugyanakkor keresik a lehetőségeket például a vízienergia-termelés, valamint a hulladékkezelés, illetve -hasznosítás területén. Ám ahogy közeledik a 2020-as határidő, sokakban felmerül a kérdés: a kormányzat és az állami szektor mindent megtesz-e annak érdekében, hogy az általuk kitűzött időpontra el lehessen érni a megújuló energiaforrásokból származó 20 százalékos részesedési arányt.
Mindezt tetézi, hogy a brit bankok többsége továbbra is ódzkodik attól, hogy megújuló energiához kapcsolódó projektekre adjon pénzt, annak ellenére, hogy példaként ott vannak az európai kontinens más pénzintézetei, amelyek szép számmal társulnak, illetve fektetnek be alternatív energiával foglalkozó cégekbe. Tom Murley, a HG Capital megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó befektetési csoportjának vezetője szerint néhány esetben a bankhitel akár a beruházási szükségletek 80 százalékát is elérheti.
Ugyanakkor persze arra is bőven van példa, hogy a hitelnyújtó pénzintézet befektetőként nem szívesen száll be az ilyen üzletekbe, mert az együttes szerepvállalás érdekkonfliktust okozhat. Ehelyett ezt olyan multinacionális áramtermelő cégek teszik meg helyettük, mint például az E.On vagy az RWE. Noha az infrastruktúrába fektető alapok a szélerőművek üzemeltetésben is részt vesznek, Murley szerint valójában nem érdekeltek a hosszú távú fejlesztésben. Példaként említi a Babcock & Brownt, amely bár a világ legnagyobb szélerőmű-tulajdonosainak egyike, ennek ellenére jelenleg éppen árulja az európai területeken lévő portfólióját.
Az összefoglalóból az is kiderül, hogy bár jelentős befektetői érdeklődés mutatkozik az angliai szélerőművek piacán, az előrelépést nehezíti, hogy a tervezési-engedélyezési eljárások nehézségei miatt vontatottan halad a beruházások megvalósulása. Az egyes projektekhez kapcsolódó pályázatok megtervezése átlagosan két évig tart, Angliában jelenleg 217 projekt áll előkészítés alatt, s csak 36 építkezés zajlik. Egyes vélekedések szerint valójában nem a brit bankok érdektelensége tartja vissza a szélerőmű-fejlesztést, hanem a túlbonyolított tervezési-engedélyezési szabályozás.
Rozgonyi György