Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Milyen indíttatásból fogalmazódott meg a Good CSR program? Van-e a programnak külföldi mintája vagy ez a GRI - magyarországi sajátosságokkal kiegészített - honosítása?
- A Good CSR program egy repülőúton fogalmazódott meg bennem, amikor kollégáimmal arról beszélgettünk, hogyan lehetne növelni az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot, hogyan lehetne a vállalatoknál elérni, hogy áttekinthetőbb jelentésben számoljanak be érintettjeiknek felelős működésük lényegéről. Az ötletet megosztottam az Accountability (a legjelentősebb csr "think tank") és a csrnetwork (az egyik legkomolyabb nemzetközi csr-tanácsadó cég) vezetőivel is, akik nagy lelkesedéssel fogadták az elképzelést. A kezdeményezés nyomán Magyarország lett a "teszthelyszín", és a jövőben e programmal globális terméket/szolgáltatást szeretnénk kínálni.
- Hány cégnek ajánlották fel a Good CSR programban való részvételt, s hogyan fogadták? Melyek voltak a kiválasztás szempontjai? A megkeresettek és a résztvevők - akik külön kiadványban is szerepelnek - közötti különbség azt jelenti, hogy a 25 vállalkozáson kívül a többi cég nem akart "indulni" vagy a szempontoknak nem tudtak megfelelni? Milyen arányt képviseltek a nagy- és kisvállalatok?
- Nem mennyiségi, hanem minőségi szakmai szempontok vezéreltek bennünket a program meghirdetésénél. Ugyanakkor az újdonság is indokolta a kezdeti óvatosságot, ezért nem kerestünk meg túl sok céget. Amelyekkel erről a lehetőségről beszéltünk, szinte mindegyikük vállalta a "megmérettetést". Ha túl széles kört vontunk volna be, az az összmunka rovására, színvonalának kárára is mehetett volna, hiszen a cégeknek tartalmas - sokféle szempontot feldolgozó - jelentéseket kellett készíteniük, amihez jelentős szakmai támogatást adtunk. Szóval általunk is kezelhető számú belépőt kerestünk meg, inkább nagyvállalatokat, de néhány középvállalatot is találtunk.
Közülük némelyek ügyfeleink más területen, másokról tudtuk, hogy elkötelezettek a felelős működés iránt. Ami talán nem működött elég jól, hogy a nagyvállalatok fél áron "hozhattak" volna magukkal egy kisvállalatot. Erre sajnos nem volt példa, talán azért, mert a résztvevőknek eleve nagy terhet jelentett a jelentés GRI-szabvány szerinti elkészítése. Reméljük, jövőre ezen a téren is lesz előrelépés.
- Kellett-e díjat fizetniük a Good CSR programban részt vevőknek?
- Természetesen, hiszen a program lebonyolítása, végrehajtása jelentős költséggel járt, komoly tanácsadói erőfeszítéseket tettünk, s azt gondolom, hogy a cégek is sokat profitáltak a részvételből. Az összeg nem bizonyult belépési korlátnak, nem volt olyan, aki a részvételt a költségek miatt ne vállalta volna.
- Milyen szempontrendszerek szerint kellett egy cégnek bemutatnia csr-tevékenységét? A Társadalmi felelősségvállalás könyve című kiadvány egyes fejezeteit tekintve sok esetben találhatók azonos területeket érintő összefoglalók - például a rövid csr-jelentésekben többen is az üzleti tevékenység ismertetésével kezdik a beszámolót -, mások viszont egészen mást emelnek ki. Megadott listából választhattak a cégek és belátásuk szerinti súlyozással válaszolhattak a kérdésekre?
- Minden cég, mérettől függetlenül, felelősséggel tartozik az érintettjeinek, mindenkinek be kell(ene) számolnia arról, hogy működése megfelel-e az elvárásaiknak. Lényegében erről szól a program. A rövid jelentéseket a GRI (Global Reporting Initiatives, a világ legelterjedtebb jelentési szabványa) C osztályú megfelelése alapján kellett elkészíteni. Ebben 28 indikátor alapján kell a vállalkozásnak számot adnia a felelős működésről. Tíz indikátor - köztük például az alaptevékenység, a cég irányítása - a transzparenciához szükséges minimum, vagyis kötelező, a további 18 - a környezeti és társadalmi teljesítmény indikátorai - szabadon választható. Ez nem verseny, hanem jelentések gyűjteménye, amelyben a cégek beszámolnak érintettjeiknek a felelős működésükről. Ezt egészíti ki a jó gyakorlatok gyűjteménye, egy csr-szótár/fogalomtár, valamint a magyarországi vállalatok körében is ismert elszámoltathatósági (Accountability Rating) rangsor, kiegészítve a Good CSR résztvevőivel. Az egész program az elszámoltathatóságról, az átláthatóságról, az összehasonlítható teljesítményről, a felelős működés hitelesen bemutatott jó példáiról szól.
- A válaszokból megállapítható-e, hogy egy cég mennyire felkészült csr-tevékenységének jól érthető kommunikálására? Milyen mértékben "segítettek" be önök, hogy teljes körűek legyenek a válaszok?
- A jelentéseket a cégek írták. Mi egy igen részletes segédletet adtunk és rendelkezésre álltunk, ha kérdésük volt. A szabványt, a formát, valamint a platformot teremtettük meg: a jelentés s ezzel a felelős működés bemutatása a részt vevő cégek teljesítménye és eredménye.
- Három kategóriában díjat is osztottak. Melyek voltak a főbb szempontok, kik döntöttek a díjazottakról? A többiek tulajdonképpen erkölcsi győztesek?
- Az általunk felkért és tőlünk független zsűri tagjai - az érintettek képviselői - három kategóriát díjaztak, szigorúan a jelentések alapján. Azt nézték, hogy egy érintett számára melyik a legmeggyőzőbb jelentés: a cég felelős működése során hogyan kezeli saját iparágának kihívásait, elsősorban ki él a civilekkel kötött partnerség lehetőségeivel, illetve kinek a felelős működése hasonlít leginkább a vállalati működés más területeihez, vagyis tervezett-e, menedzselt-e, szakszerű-e és hatékony-e? Olyan zsűrit választottunk, amelynek tagjai jól képviselik az érintetteket, ugyanakkor pártatlanul meg tudják ítélni, hogy melyik vállalat képes hitelesen beszámolni a felelős működéséről.
- Lesz-e folytatása a Good CSR programnak? Vannak-e már most új érdeklődők? Egyedül viszi-e tovább a Braun & Partners a programot vagy társulhat hozzá más is?
- Lesz folytatás, itthon és más országokban is. Már most jelentkeztek vállalatok, amelyek jövőre részt szeretnének venni benne. Bulgáriában és Romániában pedig most indul a program. Az Accountability a saját hálózatában is meg szeretné valósítani: a Dél-afrikai Köztársaság, Görögország, Törökország, Olaszország, Brazília a legaktívabb országok, emellett másokkal is tárgyalunk a program átvételéről. Nekem az a vízióm, hogy több kötet is megjelenik, kis- és nagyvállalatok százszámra számolnak majd be érintettjeiknek, és bemutatják, hogy a triple bottom line, azaz a hármas eredményesség elveinek hogyan felelnek meg. Ez a garancia arra, hogy a vállalatok bevonják az érintettjeiket, akik valós és hiteles információ alapján tudnak véleményt nyilvánítani, együttműködni, értékelni vagy éppen kritizálni. Erről szól a felelős működés, a csr.
- Mennyire van már most "piaci verseny" a különböző csr-díjakért, illetve minősítésekért? A Good CSR program gálája előtt pár nappal szintén először osztotta ki díjait a CSR Hungary. Emellett egyre több cég kezdett bele csr-tevékenységek minősítésébe, illetve készülnek az átfogó felmérések. Ahhoz, hogy egyes cégek megfeleljenek a piac, a közönség, illetve a társadalom elvárásainak, egyre inkább meg kell felelniük a csr szempontjainak is. E téren is úgy versenyeznek majd a minősítők, mint például a pénzügyi területen a könyvvizsgálók, a tanácsadók? Hogyan látja a csr-minősítések jövőjét, és mit mutatnak a külföldi példák?
- Külföldön is elég sok csr-minősítés, -értékelés, -díj van, ahogy az üzleti élet egyéb területein és másutt, például a kultúrában vagy a sportban. Az elismerések között is van verseny: a hitelesség, a tisztesség, a függetlenség versenye. A Good CSR program azonban nem díj, hanem lehetőség a vállalatoknak arra, hogy az érintettek értékeljék őket: ehhez hiteles információ, összehasonlítható platform, kommunikációs lehetőség kell. Programunk ezt kínálja, ám a végső értékelést az érintettek végzik.
- A Good CSR program szakmai konferenciáján a pénzügyi és a gazdasági válság volt az egyik kerekasztal-beszélgetés témája. Csr-szakemberként milyen következtetések vont le a kialakult helyzetről? Megnevezhetők-e a felelősök? Hogyan juthatott el idáig a világ egy olyan környezetben, ahol a kommunikáció, az emberek tájékozódása a rádión, a televízión, az interneten keresztül szinte percre kész követési lehetőségeket kínál? Tudatos félrevezetés történt vagy a mértéktelen kapzsiság, az anyagi javak minél nagyobb arányú megszerzése vezetett idáig? Ön szerint milyen tennivalók hárulnak a csr-szakemberekre a közeljövőben?
- Én nem a felelősöket keresem. Szerintem a mostani válság lehetőség arra, hogy felismerjük: az érintettek bevonása, az átláthatóság üzleti előnyt is kínáló út a vállalatok számára. A reputáció, a hitelesség, az érintettekkel való együttműködés lehetősége, vagyis a mainál nyitottabb, kevésbé hierarchikusan szervezett, a modern világ és az érintettek környezetének - a demokrácia, az értékek egyenrangúsága, az interaktív média - értékeit a működésükbe is beépítő vállalatok sikerre vannak ítélve. A válság azt is megmutatja, hová vezet az átláthatatlanság, a vállalati és a vezetői zártság, az érintettek elől való rejtőzködés. Most az érintetteken a sor, hogy kikényszerítsék: a felelős működés váljon uralkodóvá a vállalatoknál. Ehhez az is kell, hogy komolyan vegyük az elszámoltathatóságot, minél többen olvassák el a jelentéseket, kérjék számon az ígéreteket, hasonlítsák össze a teljesítményt, a felelős működés minőségét. Erre jó példa a Good CSR program, hiszen a rövid jelentések, a jó gyakorlatok bemutatása kezelhető mennyiségű szöveg, meg lehet emészteni s legfőképp: tovább lehet gondolni, vissza lehet kérdezni, számon lehet kérni vagy el lehet ismerni. E program fontos eredménye, hogy a vállalatok, az érintettek valódi párbeszédet folytathatnak egymással, a csr-tevékenységeket bemutató jelentések nem a kipipálandó kötelezettség miatt készülnek, hanem a valódi felelősséget tükrözik, s megmutatják a felelősebb működés felé vezető utakat is.
