Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem elég, hogy Európa népessége egyre csökken és öregszik, egyes kelet-európai régiók akár el is néptelenedhetnek a következő évtizedekben. A Berlin Institute for Population and Development számításai szerint Európa lakossága 2050-re a jelenlegi 591 millióról közel 542 millióra csökken, ugyanakkor a 65 éven felüliek aránya 16 százalékról 28-ra ugrik. A legalább a jelenlegi népességi szint fenntartásához - statisztikai számítások szerint - anyánként 2,1 gyermek születésére van szükség, szemben a mostani 1,5-ös átlaggal. Ugyanez az érték Ázsiában 2,5, Latin-Amerikában és Afrikában átlag öt gyermek.
Kontinensünkön az 1,8 feletti átlaggal viszonylag jól áll az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország és a skandináv államok, ám a kelet-európai országok, valamint Németország, Spanyolország és Olaszország is 1,4-es mértéket "produkál".
Ugyanakkor nagyok a gazdasági és kereseti különbségek nemcsak az egyes európai régiók, illetve országok között, hanem azokon belül is. Ez a legszembetűnőbben a minimálbérekben mutatkozik meg, hiszen míg például Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban legálisan havi 1280-1570 eurót is megkereshet a kisember, addig az egyik legújabb európai uniós országban, Bulgáriában a minimálbér 92 eurónak megfelelő leva havonta, a lengyeleknél és a cseheknél az alsó átlagkereset alig több 300 eurónál.
Ezen a téren egyelőre a "helyiek" számára csak az a biztató, hogy az átlagbérek emelkedésének üteme mostanában gyorsabb, mint Nyugaton. Így például Lettországban tavaly - az inflációval kiigazítva - átlagosan 18,3 százalékkal nőttek a bérek, Lengyelországban ez a mérték 4,4 százalék volt, miközben Franciaországban 1,1 százalékos csökkenést mutattak ki.
Az Európai Unión belül az egyes tagországokban ugyanakkor általánosan érvényes, hogy továbbra is nagy a különbség az azonos területen dolgozó nők és férfiak átlagkeresete között, de - az elmúlt évek adatai szerint - ez lassan közelít egymáshoz. Az uniós átlag szerint 2005-ben mintegy 17,5 százalékos különbséget mutattak ki, manapság 15,9 százalék az eltérés a két nemhez tartozók átlagjövedelme között, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a nők ugyanazt a feladatkört látják el, mint a több pénzhez jutó férfiak. Persze országonként vannak jobb arányok, így például Szlovéniában, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Franciaországban átlagosan hét százalék az eltérés. Ennek másik végletét mutatja például Szlovákia vagy Németország, ahol a nők a férfiak keresetének átlagosan 73,1, illetve 78 százalékát kapják.
Mindezeket együttvéve, a berlini kutatók szerint újkori népvándorlás kezdődhet, s talán már 2030-ra számos európai régióban - főleg a balti államokban, Ukrajnában, Belaruszban, Bulgáriában és Romániában, sőt Lengyelországban, valamint Kelet-Németországban - egyes vidéki települések népessége 12-18 százalékkal csökkenhet,
vagyis falvak, kisebb városok elnéptelenedésével járhat az ottani lakosság elöregedése s az anyagi biztonság hiánya miatti elköltözés.
A felmérés szerint azért több olyan ország is van, amely - az európai átlaghoz képest - a gazdasági mutatóit tekintve kedvezőbb helyzetben van, s ezekben az államokban a jobb feltételek vonzóbbá tehetik a gyermekvállalást, ám ehhez a társadalom irányítóinak abban van nagy felelősségük, hogy a jelenleginél hatékonyabb ösztönzést kell adniuk. A kutatók szerint ezek közé tartoznak főleg a skandináv államok, Nagy-Britannia, Hollandia, Németország nyugati része, Svájc, Szlovénia, Ausztria és Franciaország. Ugyanakkor éppen ezek az országok, országrészek lehetnek vonzók azok számára, akik hazájukban, lakóhelyükön most nem érzik jól magukat, nem látnak komoly perspektívát, és kisebb-nagyobb hullámokban megindulhat az elvándorlás. Ilyen veszélynek van kitéve például Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Dél-Spanyolország, Dél-Olaszország és Kelet-Németország, ahol általában haloványak az esélyek a látványos felzárkózásra. Az összefoglaló szerint lehetnek kivételek: egyes nagyvárosok - például Pozsony, Prága vagy Budapest - dacolnak majd a kedvezőtlenebb trenddel, ám ez az egyes országok kormányainak felelősségét nem csökkentheti.
