Azok az etikus szempontokat is szem előtt tartó cégek, amelyek - például a fair trade (magyarul leginkább méltányos kereskedelemnek fordítható az elnevezés)-programok keretében árusított - termékeiért a fogyasztók már most is hajlandók felárat fizetni, valószínűleg nem vagy kevésbé érzik meg a gazdasági recessziót - állapítja meg az etchicalcorp.com portál szakcikke. Ezt látszik igazolni, hogy egyes multinacionális cégek máris elkezdték felvásárolni a "zöld márkájukról" ismertté vált vállalkozásokat. Mások szerint ez a várakozás nem jön be, és a csr-tudatos cégek a többiekhez hasonlóan megsínylik a visszaesést.
Közgazdászok szerint az Egyesült Államokban kialakult ingatlanpiaci visszaesés és a kitartóan emelkedő energiaárak - annak áremelő kihatásaival együtt - könnyen globális recesszióhoz vagy legalábbis a növekedés lassulásához vezethetnek. Azonban Mark Robertson, az Ethical Investment Research Services (EIRS) szóvivője szerint az etikusan elkötelezett vásárlók viselkedése várhatóan hasonló az etikus iparágakba befektetőkéhez, vagyis a megnövekedett költségek, illetve árak ellenére hűek maradnak a termékhez, mivel - hosszabb távon gondolkodva - szem előtt tartják a fenntarthatóságot. Ennek eredményeként pedig a recesszió időszakában is lesz keletje az etikus szempontokat érvényesítő cégek termékeinek, szolgáltatásainak, így kevésbé érintik őket a világgazdaság negatív hatásai.
A Packaged Facts amerikai kutatóintézet egyik felmérése szerint a 18-29 éves amerikai korosztály fele már most is hajlandó többet fizetni egy olyan termékért, amelyik organikus eredetű, környezetbarát vagy fair trade jelzés van rajta.
Ryan Brightwell, a brit Co-operative Bank etikai tanácsadója szerint is annak ellenére, hogy az "etikus eredetű" márkák drágábbak, gyakran hosszabb távon megtakarítást jelentenek, hiszen minőségi gyártásúak, ezért megmaradhat a kelendőségük egy esetleges recesszió idején is. Hasonló véleményen van Jim Hawker, az IbuyEco nevű "zöld" biztosításokkal foglalkozó szervezet szóvivője, aki szerint az etikus márkák "recesszióállók", akárcsak a luxustermékek, hiszen ezekkel is egy speciális - és többnyire fizetőképes - fogyasztói kört céloznak meg.
Bár az etikus termékek vásárlási aránya az elmúlt öt évben erősen növekedett, mégis a brit háztartások kiadásainak jelenleg csak az 5,3 százalékát teszi ki. Mindenesetre a multinacionális cégek igyekeznek előrelátóan mielőbb "bevásárolni" az etikustermék-gyártók piacán. Például a Cadbury's felvásárolta a "zöld" csokoládét előállító Green & Black's márkát, a Mars a természetes vetőmagokban és mezőgazdasági termékekben érdekelt Seeds of Change-et, a Danone pedig az organikus joghurtok készítésével foglalkozó Stoneyfield Farm cégre tett rá a kezét. Ugyancsak a brit példák közé tartozik, hogy a Tesco árkedvezménnyel és külön kampánnyal tereli a fogyasztókat az energiatakarékos izzók irányába, a Barclays pedig olyan hitelkártyát kínál, amely "zöld" termékek vásárlása esetén alacsonyobb kamatot számít fel.
A várható recesszióban az etikus vállalatok és termékeik fogyasztói magatartását taglaló vélemények mellett a tamáskodók hangja is hallható. David Vogel, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora szerint az etika jelenleg nem általános, nincs igazán beágyazódva a cégek viselkedésébe. Példaként említi azoknak a bankoknak a viselkedését - az amerikai subprime jelzáloghitel-piaci válságra utalva -, amelyek azt állítják magukról, hogy átláthatóan és felelősen viselkednek, holott valójában tartósan és elképesztően felelőtlen üzletpolitikát folytattak/folytatnak. A professzor szerint a legtöbb piacvezető cég nem invesztál a csr-be, amelyik mégis, az többnyire csak szépségtapaszként használja föl a koncepciót. Vogel véleménye, hogy a recesszió várhatóan a fizetéseket, a zöld marketingtermékeket, a tőkebefektetéseket és a kutatás-fejlesztés területét érinti a legérzékenyebben.
Rozgonyi György