– Mi indokolja, hogy az eddigi csr-gyakorlatot újjal váltsa föl a Mol? Egyáltalán: milyen újdonságot tudnak, akarnak nyújtani ezen a téren?
– A vállalat a működése során eddig is figyelembe vette a környezeti és társadalmi szempontokat, azonban ezek a lépések egymástól különállóan, nem integrált modell keretében valósultak meg. Ezért számba vettük a fenntartható fejlődés világon jelenleg fellelhető legjobb módszereit és ezeket kívánjuk a gyakorlatban is érvényesítni. Leegyszerűsítve: azt szeretnénk elérni, hogy a cégcsoporton belül a mindennapos működés részévé váljon a fenntartható fejlődés gondolatrendszere, a társaság minden dolgozója – bármilyen beosztásban is van – személyes ügyének tekintse, hogy ennek megfelelően végezi a munkáját. Alapvetően szemléletváltásra van szükség: szakítani szeretnénk azzal a hagyománnyal, amely szerint kizárólag számadatok alapján ítélik meg a cégünket arról, hogy milyen mértékű, illetve arányú a társadalmi felelősségvállalása. Ráadásul sok esetben egy-egy döntést és annak hatásait nem lehet elkülönítetten, számokban kifejezni. Ennek egy közérthető példája: ha mától áttérek egy környezetkímélőbb termék használatára, könnyen lehet, hogy a kiadásaim egyáltalán nem változnak. Kis túlzással azt is mondhatnám: az a célunk, hogy hosszú távon a Mol legyen a fenntartható fejlődés egyik szinonimája. Kétségtelen, hogy a fenntartható fejlődés globális kérdéseket vet föl, nagy területeket fed le. A globális megoldások keresésének viszont csak akkor van értelme, hatása és jövője, ha vannak olyanok, akik a helyi szinteken munkálkodnak a változások érdekében. Azt szeretnénk elérni, hogy a Mol-csoportnál ilyen szemléletű munkatársak dolgozzanak. Jelenleg 40 országban vannak leányvállalataink, közvetlen érdekeltségeink, együttvéve mintegy 15 ezer ember dolgozik a társaságnál. Ha mindegyikük magáévá teszi a fenntartható fejlődés elvét és azt magánemberként is gyakorolja, akkor máris óriási hatást érhetünk el a környezettudatosság érdekében éppúgy, mint például a hátrányos helyzetű emberek életének apró megkönnyítésében. Ha ezt az elvárásrendszert a Mol beszállítói körére is ki tudjuk terjeszteni, az még nagyobb tömeget jelent, és a hatása már-már felbecsülhetetlen.
– Milyen módszer szerint vezetik be, működtetik majd a Molnál a fenntartható fejlődés rendszerét?
– Hangsúlyozni kell, hogy nem egy különálló program vállalaton belüli bevezetésről van szó, hanem – párbeszédek útján – az ismeretek átadásával, meggyőzéssel azt szeretnénk elérni, hogy az itt dolgozók megértsék, elfogadják és a cselekedeteikkel bizonyítsák: mindennap hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. Csoportszinten ez nagyon jelentős erőt képvisel. Mindezek kiindulópontja annak az általam megfogalmazott koncepciónak az elfogadása, melynek eredményeként a társaság felső vezetői tavaly nyáron jóváhagyták a Fenntartható Fejlődés Menedzsment Rendszer (FFMR) kialakítására és működtetésére kidolgozott programot. Ez tartalmazza az átfogó feladatokat és a felelősségi köröket, amelyek a gazdasági, pénzügyi szempontokkal összhangban a környezeti és társadalmi kérdéskört is magukban foglalják. Ez azonban nem csupán elvi elkötelezettséget jelent, hanem a gyakorlatban máris számos változást indított el a vállalat működésében. Természetesen a végső célt tekintve még nagyon az elején járunk. A megvalósítás záloga, hogy a vállalat vezetősége támogatja a fenntarthatósági rendszer bevezetését és működtetését, azaz a cégvezetők hisznek abban, hogy egy vállalat nem csupán a megszokott folyamatok mentén lehet e téren is sikeres. Az induláshoz fel kellett mérnünk, hogy mit csináltunk eddig, hogyan, milyen eszközökkel, milyen hatékonyan, hatásosan valósítottuk meg elképzeléseinket. Ám a múlt értékelésekor is érvényesítettük a fenntarthatóság szempontjait: nem csak aszerint vizsgáltuk az eddigi gyakorlatot, hogy az megfelel-e az érvényes jogszabályoknak, illetve az olyan szempontrendszereknek, amelyekért külső megítélés alapján „jó pontot” lehet kapni. Vagyis egy új szemléletmód alapján megvalósuló működést nem lehet tradicionális megközelítés alapján értékelni. Az sem igazán elfogadható, ha nem a vállalati szempontokat és működést vesszük figyelembe, hanem kizárólag külső elvárásoknak akarunk megfelelni. A dolgozók ismerik a vállalatot, nekik kell mérlegelniük, hogy számukra, illetve közvetlen környezetükben melyek a legégetőbb fenntarthatósági feladatok. Általában e témakörben a jelenlegi gyakorlat inkább a pr-tevékenység felé viszi a vállalatokat, mint a valódi cselekvés felé. Sohase feledjük: egy vállalat a piaci elvárások alapján dolgozik, akármilyen területről is beszélünk, és a „keresletért” mi, a társadalom tagjai felelünk a fenntarthatóság területén is. A fenntartható fejlődés nem támogatási feladatokról szól, és nem „rendesség” kérdése, annál sokkal több. Komoly gazdasági, környezeti és társadalmi érdekek és értékek mentén kell döntéseket hoznunk úgy, hogy lehetőleg ezek egyike se kerüljön előtérbe a másik kárára. A valódi előrelépés nem egy-egy beruházásról vagy akcióról szól, a fenntarthatóságot ezzel nem lehet „letudni”.
– Ezek szerint minden cég házon belül valósítsa meg a fenntartható fejlődés elveit? Mit tegyenek azok, akik nem termelnek profitot, nincs miből felelősséget vállalniuk a társadalomért?
– A fenntarthatóság nem profit kérdése, hanem minden egyes ember és vállalat alapvető feladata. A vállalatok versenyképessége és nyereségessége természetesen alapvető, hiszen egy veszteséges vállalattól életszerűtlen elvárni, hogy a fenntarthatóságot helyezze a prioritáslista élére. Mindazonáltal azt gondolom, hogy az ez irányú elköteleződés nem jelent anyagi hátrányt, sőt hosszú távon eredményt hoz. A tényfeltárás – ami jórészt elhatározás és cselekvés kérdése – arra mindenképpen jó, hogy egy cég meghatározhassa: apró lépésekkel is elindulhat a fenntartható fejlődés elvének megvalósításához. Természetesen azonnal és elszigetelten nem lehet mindent megoldani, hiszen együttesen kell haladnunk, a feladat közös, és a külső hatások is mindenkit érintenek.
– Mégis, az ön által körvonalazott elvek alapján – általában véve – hogyan jut pénz a rászorulóknak? A jövőben is számíthat a társadalom a Molra?
– Vállalatunk eddig is kiemelten támogatta a rászorulókat, a tehetségeket és a programokat. Ám a Mol-csoport tevékenységében a vállalatok társadalmi szerepvállalása, azaz a fenntartható fejlődés nem egyenlő egy esetleges adományozás kommunikációs vagy marketingcélú felhasználásával. A felelős magatartás feltételezi, hogy a vállalat elfogadott stratégiai célok és koncepció alapján végzi a fenntarthatóság érdekében tervezett tevékenységeit is: a döntések előtt gondosan megvizsgál minden konkrét esetet – mindhárom pillér: a gazdaság, a társadalom és a környezet vonatkozásában – és a legjobb megoldást választja. Ehhez a kedvező vezetői hozzáállás már adott, most azon dolgozunk, hogy egy 100 pontból álló program alapján néhány éven belül a cégcsoport, valamint a beszállítói kör, illetve a munkatársak egészére kiterjesszük a fenntartható fejlődés elvét és gyakorlatát s a komplex elkötelezettséget. Ehhez vállalatszerte minél sokoldalúbb ismereteket kell nyújtanunk, meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a különféle szakterületek ne elszigetelten dolgozzanak, hozzanak döntéseket, hanem – a fenntartható fejlődés szellemében – egymással együttműködjenek. Ugyanakkor állandóan figyelemmel kell kísérnünk a változásokat, hogy a legjobb gyakorlat megfelelő hatékonyság és a pénzügyi szempontok figyelembevételével valósuljon meg.
Bubrik Gáspár
Bubrik Gáspár