Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi vállalatok a megszorítások ellenére hisznek a cafeteria létjogosultságában, az idén mindössze 9 százalékuk nem kívánja fenntartani a béren kívüli juttatások rendszerét - derül ki a Pécsi Tudományegyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, valamint a Cafeteria Plaza közelmúltban végzett felméréséből, amelynek keretében 156 magán- és állami vállalatot, intézményt kérdeztek meg.
A 2010. január elsejétől életbe lépett változások nélkülözhetetlenné tették a régóta zökkenőmentesen működő cafeteria-rendszerek teljes átgondolását, beleértve a cafeteria létjogosultságának mérlegelését is. Ennek ellenére az összkép nem rossz: a válaszadóknál idén a cafeteriára költhető éves keret várhatóan többnyire a 2009-es szinten marad; tízből egy cég a cafeteriakereten spórol, míg 35 százalékuk talált forrást arra, hogy a keretösszeg növelésével a dolgozók a tavalyihoz hasonló nettó értékhez jussanak (Napi, 2010. január 12.). Azon társaságoknál, amelyeknél évek óta juttatások egészítették ki a bérjövedelmet, megfigyelhető, hogy a cafeteria mára "járandósággá" vált, így eltörlése egyértelműen negatív hatást keltene, különösen az alacsony keresetűek körében. Minden harmadik társaságnál nőtt a keret, azaz az adóterhet a munkáltató részben vagy egészben állja - jellemzően a közepes nagyságú, magántulajdonban levő vállalatok.
A válaszadók 9 százaléka döntött úgy, hogy 2010-től nem kívánja fenntartani a cafeteria-rendszert, ezek zömmel hazai magán- vagy állami tulajdonban lévő, 250 fő alatti szervezetek. Az így döntők csupán fele tervezi a kieső juttatások értékét valamilyen más módon, bér jellegű kifizetésként vagy garantált juttatás formájában kompenzálni a dolgozóknak.
A legnépszerűbb utalványos elemek jó részének erőteljes megadóztatása miatt a juttatási paletta sokat változott: a legnagyobb vesztesnek a hidegutalvány számít. A munkáltatók fele ugyanis csak az adómentes és az alacsony adózású elemeket hagyta a rendszerben januártól, ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy csak jócskán "karcsúsított váz" marad a cafeteriából, ez viszont megkérdőjelezi a valódi választás lehetőségét, a szisztéma lényegét - véli Poór József egyetemi tanár, a kutatás vezetője. A megkérdezettek negyede válaszolta azt, hogy eddig kihasználatlan, kedvező terhelésű juttatásokkal bővítik a rendszert (például kockázati életbiztosítás). A természetbeni juttatások adóztatása ellenére minden ötödik cég változatlanul hagyta a korábbi cafeteria-választékot, a dolgozóra bízva, hogy milyen adóteherrel, melyik juttatást preferálja.
Mindezek ellenére újabb társaságok tervezik azt, hogy idén bevezetik a cafeteriát: az ilyennel még nem rendelkezők 31 százaléka a közeljövőben tervezi bevezetni a rendszert - ezek jórészt olyan önkormányzati és államigazgatási szervek, melyek számára törvényi kötelezettség a rendszer működtetése, de sok olyan magyar tulajdonú kkv is van, amely ismeri és már alkalmazta a béren kívüli juttatásokat, csak nem rugalmas keretek között. Igaz az is, hogy az e juttatásokat mostanság alkalmazni szándékozók vagy kényszerülők egyre kevésbé gondolják, hogy a cafeteriának 2010-ben munkaerő-megtartó hatása lenne vagy lényegesen növelné a munkáltató versenyképességét. A rendszer alapjainak megtervezéséhez minden harmadik vállalkozás szakértőt venne igénybe. Bár az üzemeltetés adminisztrációjával kapcsolatban bizonytalanok a válaszadók, 30 százalék nyilatkozott úgy, hogy e célra dedikált informatikai támogatást venne igénybe, 15 százalék pedig az excelalapú adminisztrációt tartja megvalósíthatónak.
Az is jó hír a rendszer egésze szempontjából, hogy a felmérés szerint a válaszadók többsége hisz a cafeteria-rendszerek létjogosultságában: a vállalatok 63 százaléka felismerte, hogy a magánszemély által felhasználható érték a megadóztatott elemek esetében is magasabb, mint ha ugyanezt bérként kapnák meg a dolgozók, miközben a juttatásokkal saját költségeik is csökkennek.
