Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Október eleji belépésével az új seprű jól seper szemlélettel látott a főtitkári munkához?
– Meglehetősen régóta ismerem a BKIK törekvését, eddigi eredményeit ahhoz, hogy a szervezet új főtitkáraként ne a vakbuzgóság irányítsa tetteimet, törekvéseimet. Az eddigi munkáimban is megtalálhatóak azok a szempontok, amelyek valóraváltását az új munkakörömben talán hatékonyabban érvényesíthetem. A mostani megbízatásomig ugyanis a szervezeten belül, a közgazdasági osztály vezetőjeként makrogazdasági kérdésekkel foglalkoztam. Ezt megelőzően majd’ másfél évtizedes múltam, gyakorlatom van az államigazgatás különböző területein végzett munkám alapján. Dolgoztam főosztályvezetőként a munkaügyi, a pénzügyi tárcáknál, voltam a privatizációs szervezet ügyvezető igazgatója is. A kamarai munkakötelékek pedig a kézműveskamarához vezethetők vissza, ahol szintén gazdasági szakemberként tevékenykedtem, majd a két szervezet egyesülése után lettem a BKIK közgazdasági elemzője...
– Milyen különbséget talált a két szervezet között?
– Más léptékekkel kellett mérni, hiszen a kézműveskamarában – jellegéből adódóan – családiasabb volt a hangulat, ez a munkakapcsolatokban is megmutatkozott: nemcsak a szervezeten belül, hanem a vállalkozókkal való hétköznapi találkozók is közvetlenebbek voltak. A BKIK viszont nagy, strukturált szervezet, ráadásul igencsak széles vállalkozói kör érdekeit összegzi, ám ez nem jelentheti azt, hogy egy vagy néhány ágazat kapcsán kizárólagosan hallassuk a hangunkat. Általában és konkrétan is elő kell segítenünk a vállalkozók érdekeinek érvényesülését.
– A jövőben arra kell törekedni, hogy az előnyökre építve minél élőbb legyen a munkakapcsolat a BKIK tagvállalataival, illetve azok képviselőivel, s minél erőteljesebben tudjuk képviselni, érvényesíteni érdekeiket a hazai gazdaságpolitika alakításában, valamint a vállalkozások piacra kerülésében, tartósabb ottmaradásukban, közös gazdasági érdekeik megvalósításában.
– Milyen formában, eszközökkel tudják ezt elősegíteni?
– Olyan szervezeti keretet kell jól működtetnünk, ami például egy kisvállalkozót éppúgy hozzásegíti egy színvonalas szakmai vásár megrendezéséhez, mint ahogy egy közepes vagy éppen egy nagy cég külpiacra lépését is elősegíthetjük. Tőkét egyik esetben sem tudunk szerezni, adni, viszont föl tudjuk kínálni azt az információs bázist, tanácsadói szolgáltatást, amelynek alapján – főleg ha új területre lépésről van szó – könnyebben eligazodhat a vállalkozó. Mindezt nem általánosságban, hanem az adott vállalkozási terület budapesti kamarai tagozatának hatékony közreműködésével kell elérni. Jó, követendő példát mutat az immár két éve működő magyar–orosz tagozat, amely abban segíti a hazai cégeket, hogy hasznos piaci kapcsolatokat alakítsanak ki oroszországi vállalkozásokkal. Ehhez a BKIK az ottani szakmai kamarákkal meglévő kapcsolatrendszerét kínálta föl, számos fórumon megismertethettük az érdekeltekkel az orosz piacra lépés jogszabályi hátterét, valamint a megjelenés előnyeit, s persze a veszélyekre is fölhívtuk a figyelmet. A magyar–orosz tagozat mára önfinanszírozóvá vált, ami azt mutatja, hogy sikerült jó irányban elindulnunk. Remélhetőleg hasonló jövő előtt áll a legfrissebben megalakult magyar–bolgár tagozat is, amelynél már figyelembe vettük, hogy Bulgária a jövő évtől az Európai Unió tagja lesz, így a közösségből adódó előnyöket jobban lehet majd érvényesíteni. Még az idén ősszel létrehozta a két ország fővárosának kamarája a szervezeti, együttműködési kereteket. Ezzel mindkét ország vállalkozásai könnyebben kiigazodhatnak a feltételrendszerekben, gyorsabban és közvetlenebbül hozhatnak létre kapcsolatokat, ismerhetik meg a helyi piac sajátosságait. A BKIK-nak hagyományosan jók a nemzetközi kapcsolatai a helyi kamarákkal, így például a bécsivel, a kölnivel, a lyonival vagy éppen a kijevivel. Ezekből is adódik, hogy az ottani vállalkozói körrel való kapcsolatfelvételhez jelentős mértékben hozzá tudunk járulni, sok alkalmi kiadástól mentesülhetnek a cégek, ha a BKIK-n keresztül próbálják meg a piacra lépést. Itthon pedig arra törekszünk, hogy – tapasztalataink átadásával – az egyes vállalkozások, vállalkozói körök hatékonyabban végezhessék termék-, ipar-, kereskedelem- vagy éppen kutatás-fejlesztési munkájukat. Ugyancsak növelni szeretnénk azoknak a fórumoknak a szerepét, amelyek keretet adnak az egyes ágazatok érdekérvényesítésére. Szintén jó példaként említem a fuvarozói klubot, amely nem pusztán e vállalkozói kör mindennapos témáival foglalkozik, hanem azokkal a kapcsolódó területekkel is, amelyek befolyásolhatják működésüket. Így például a környezetvédelemben, az infrastrukturális beruházásokban, a közlekedéshez kapcsolódó jogszabályokban várható változások, amelyekről jó, ha időben van információjuk az érintetteknek. Az ilyen típusú szakmai fórumok számát szeretnénk a jövőben növelni.
– Milyen évet zár 2006-ban a BKIK, melynek közgyűlése a napokban volt? Mit várnak a 2007-es évtől?
– Nehéz év áll a BKIK mögött is, bár a következő évek sem lesznek könnyebbek. Idén szakmailag sok mindent sikerült lezárnunk. „Házon belül” ennek egyik jelentős állomása, hogy részben befejeztük a szervezeti átalakítást, bár a korszerűsítés folytatása várható a következő évben. Bizonyos területeken 20 százalékos volt a létszámleépítés, ám ez nem minden esetben jelentett elbocsátást – részben átcsoportosításhoz, a távmunka-rendszer előkészítéséhez vezetett, hiszen olyan munkaszervezet kialakítására törekszünk, amely minél közelebbi kapcsolat jelent a vállalkozásokkal, hogy azok hétköznapi gondjaikkal még inkább tisztában lehessünk. Azt szeretnénk elérni, hogy az egyes vállalkozói köröknek afféle projektfinanszírozás jelleggel nyújthassunk segítséget piaci törekvéseik megvalósításához, ami nem anyagi támogatást jelent, hanem azoknak a tapasztalati eszközöknek és kapcsolatrendszernek a hatékony működtetését, amellyel a BKIK rendelkezik. Az idei év meghatározó lépései közé tartozik, hogy tagjainknak több fórumon is lehetőséget adtunk az újabb nemzeti fejlesztési terv őket érintő részeinek jobb megismerésére. Azt szeretnénk a BKIK projektfinanszírozásának keretében elérni, hogy adott támogatási összegekre hatékonyabban pályázhassanak cégek, cégcsoportok, ehhez azonban össze kell hangolni az adott vállalkozói kör fejlesztési, piacra lépési, piacon maradási stratégiáját. Ehhez a szervezeten belül is hatékonyabbá kell tennünk az információszolgáltatási rendszerünket, jobb hatásfokkal kell működtetnünk az it-eszközöket. Nagyon fontosnak tartom, hogy a BKIK aktuális tevékenységéről minél nagyobb körben értesüljenek a jelenlegi és a potenciális tagok, ehhez bővíteni és naprakészebbé kell tennünk az internetes információs bázist. Kedvező fejlemény, hogy a BKIK 2007-es évre szóló költségvetése – a szervezet 2000. évi átalakulásától számítva először – a nullszaldós változat szerint alakul majd. Ez a szervezet önfinanszírozási rendszerének kiterjesztését feltételezi, valamint mérsékelheti, megállítja a BKIK vagyonának felélését.
