Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Gazdaságpolitikai Bizottsága teljes mértékben egyetért az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSz) a közbeszerzési törvénnyel – kiemelten a körbetartozások megfékezésével – kapcsolatos véleményével és azt maximálisan támogatja.
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) napirenden lévő módosítása kapcsán a BKIK Közbeszerzési Munkabizottsága (KM) szakértői körben megvizsgálta a jogszabálytervezetet és összegezte véleményét, amelyet három fő témakör szerint csoportosított.
1. Azonnali beszedési megbízás, okmányos meghitelezés
A BKIK KM álláspontja szerint a Kbt.-nek a körbetartozások rendezésére vonatkozó rendelkezései nem egyeztethetők össze a vállalkozói szférában érvényesülő fizetési rendszerrel. Ez a megoldás a fővállalkozó, az alvállalkozó és a teljesítési segédek viszonylatában komoly problémát és a gazdasági kapcsolati rendszer ellehetetlenítését jelenti. A vállalkozók között létrejövő megállapodások ugyanis a polgári jog részét képezik, így a szerződéskötési szabadság az elsődlegesen érvényesülő alapelv. A felek az általuk szerződésben rögzített szabályok megszegése esetén elsődlegesen a polgári eljárás keretében vagy – a felek rögzítése esetén – a választott bíróság eljárásával érvényesíthetik jogaikat.
Ha a Kbt. kötelezően előírná az azonnali beszedési megbízás vagy az okmányos meghitelezés szabályainak alkalmazását, akkor a gazdasági kapcsolatokban a fizetési kötelezettség megszegése esetében alkalmazott fizetési meghagyásnak – mint a polgári eljárás jog egyik intézményének – jelentősége és igénye csökkenne.
Osztjuk az ÉVOSz véleményét arra vonatkozóan, hogy a probléma megoldásában segítséget jelenthetne a gyors és hatékony igazságszolgáltatás. Javasolni kell a jogalkotónak a fizetési meghagyás intézményének újragondolását. Fontos lenne a gyors igazságszolgáltatás, mivel enélkül a gazdasági kapcsolatokban rövid időn belül nem várható a fizetési készség javulása. Szintén megoldást jelenthetne rövidebb eljárási határidők rögzítése.
Lehet ugyan, hogy az azonnali inkasszó és az okmányos meghitelezés a kifizetés gyorsaságát eredményezné, de – álláspontunk szerint – ez az előny nem áll arányban a mindkét félnél felmerülő súlyos és káros következményekkel. Mivel a fővállalkozó, az alvállalkozók és teljesítési segédek kapcsolata vertikális láncolatot alkot, a fizetésre jogosultak egyben saját alvállalkozójukkal vagy teljesítési segédükkel szemben kötelezettek is lesznek.
Az azonnali beszedési megbízás körében problémát okozhat, hogy a bankok a benyújtott kérelem tartalmát nem vizsgálják, valamint ez a fizetési módozat a jogosult részére közvetlen hozzáférést biztosít a kötelezett bankszámlájához, ami visszaélésekre adhat lehetőséget.
Az okmányos meghitelezés indokolatlanul magas költséggel jár a kötelezettnek, amit mindenki továbbhárít a vállalkozói láncolatban, s a végső, többszörösen beépített költség az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatásban jelenik meg, drágítva a közbeszerzéssel beszerzett áru értékét.
Az ajánlattevőknek számolniuk kell azzal, hogy további költséget jelent, ha a szerződések teljesítésének időszakában módosításra kerül sor. Mivel ezt előzetesen nem tudják tervezni, ennek költségét is előzetesen beépítik ajánlatukba. Az ezzel a fizetési móddal járó többletkiadásokat az ÉVOSz által végzett számítások is alátámasztják.
Mind az azonnali beszedési megbízás, mind az okmányos meghitelezés esetében további problémának tartjuk a javaslatban felsorolt igazoló okmányok eredetiségének és a benne foglaltak valódiságának a megállapítását.
2. Az ajánlatkérő által adott igazolás
Az ajánlatkérő által a fővállalkozónak a fizetés határidejéről kiállított igazolása nem feltétlenül bír relevanciával a fővállalkozó alatti láncolat vonatkozásában. A megkötött szerződések tekintetében ugyanis a Ptk. szerződéskötési szabadsága érvényesül, ezért az alvállalkozókra vonatkozó határidők nem szükségképpen esnek egybe a közbeszerzés alapján megkötött szerződés fizetési határidőivel. Ennek alapján az ajánlatkérő által kiadott esetleges igazolás nem feltétlenül tudja betölteni a törvénymódosítás által kitűzött célokat.
3. Összegzés elektronikus megküldése.
Az összegzés elektronikus úton való megküldésének lehetőségével egyetértünk, azonban ennek a módja és menete további kidolgozást igényel. Az összegzés postai úton történő megküldésére vonatkozó javaslat előírása életidegen, mivel nem minden esetben oldható meg az eredményhirdetés napján történő postázás.
